Újabb adómentesség a műemléki ingatlanokra

2025. január 1-jétől tovább bővült a műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó, már korábban is elérhető adókedvezmények és adómentességek köre.

Az új szabályozás értelmében a műemléknek minősülő ingatlan megszerzésének évében, valamint az azt követő három évben teljes építményadó-mentesség illeti meg az új tulajdonosokat. A műemléképületek felújításához kapcsolódóan eddig is elérhető volt építményadó-mentesség bizonyos feltételek teljesülése esetén. Az új jogszabályváltozással azonban a puszta ingatlanszerzés is építményadó-mentességet eredményez, függetlenül attól, hogy a tulajdonos végez-e felújítást az ingatlanon.

Lényeges azonban, hogy a műemléki ingatlanokat érintő beruházásokhoz kapcsolódóan a fentiekben ismertetett új, illetve már meglévő építményadó-mentesség mellett további adómegtakarítás is elérhető lehet az érintettek számára, a kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény, illetve a felújítás után igényelhető vagyonátruházási illeték-visszatérítés formájában.

A társasági adó tekintetében a műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi célú beruházás esetén (beleértve a számviteli törvény szerinti felújítást, illetve a felújítást megelőző tárgyi eszköz beszerzést is, amennyiben történt ilyen), a bekerülési érték kétszeresével csökkenthető az adózás előtti eredmény a szükséges feltételek fennállása esetén, ami számottevő adómegtakarítást eredményezhet az érintett adózó számára.

A kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel a beszerzés adóévében és az azt követő öt adóévben, illetve a felújítás megkezdésének adóévétől a beruházás, továbbá felújítás befejezését követő öt adóévben használható fel az adózó döntése szerinti részletekben. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a meghatározott feltételek teljesítése esetén az adózó által nem érvényesített adóalap-csökkentő tételt, vagy annak egy részét az adózó valamely kapcsolt vállalkozása vegye igénybe – ezáltal lehetőséget biztosítva a vonatkozó kedvezmény minél nagyobb mértékű felhasználására.

A nagyobb volumenű beruházást, felújítást követő adóévekben a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan éves karbantartási költségeivel is csökkenthető a társasági adóalap, ugyanakkor ezen a jogcímen legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százalékáig (míg a fentiekben ismertetett társasági adóalap-kedvezmények esetében nincs ilyen típusú korlátozás).
A visszterhes vagyonátruházási illeték tekintetében szintén jelentős adómegtakarítás elérésére van lehetőség a műemléki ingatlanok megszerzése, majd azt követő felújítása esetén. Ugyanis, ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerző az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított egy éven belül megkezdte és öt éven belül befejezte, az adóhatóság az adózó kérelmére visszatéríti a vagyonszerzéskor eredetileg megfizetett vagyonátruházási illeték teljes összegét.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó jogszabály kizárólag a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást tekinti az illeték-visszatérítés szempontjából felújításnak, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát, ezáltal szűkítve a kedvezményes illeték kezelésre jogosultak körét.

A jelenlegi jogszabályi környezet több adómegtakarítási lehetőséget is biztosít a műemléki ingatlanokhoz kapcsolódó beruházások tekintetében, fontos azonban figyelemmel lenni arra, hogy a tényleges adómegtakarítás eléréséhez számos adminisztratív követelményt is szükséges teljesíteni, amelyek közül az egyik legfontosabb a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány beszerzése.

Az egyes adókedvezmények és adómentességek igénybevételéhez szükséges hatósági bizonyítvány megszerzéséhez egy kérelmet szükséges benyújtani az illetékes örökségvédelmi hatóság részére, amelyben gyakorlati tapasztalataink alapján érdemes bemutatni az érintett beruházás részleteit, a vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülését, valamint szükséges bizonyos alátámasztó dokumentumokat is a hatóság rendelkezésére bocsátani a kérelem mellett.

Bár a kérelemmel járó adminisztrációs feladatok bizonyos esetekben jelentős terhet is jelenthetnek az adózók számára, tekintettel az elérhető adóelőnyökre, mindenképp érdemes megvizsgálni, hogy a közeljövőben tervezett vagy akár az elévülési időn belül végrehajtott műemléki vagy helyi védelem alatt álló ingatlanhoz kapcsolódó beruházások jogosultságot teremthetnek-e az elérhető adókedvezmények és adómentességek igénybevételére.

A jövőbeli tervezett műemléki vagy helyi védelem alatt álló ingatlanhoz kapcsolódó beruházások tekintetében felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy mivel az illetékes örökségvédelmi hatóság a hatósági bizonyítvány kiadásához kapcsolódóan olyan feltételek teljesülését is vizsgálja, amelyeknek a beruházás kezdetekor kell megfelelni és utólag nem pótolhatók, így érdemes már a tervezett beruházás megkezdését megelőzően szakértő segítségét kérni a szükséges követelmények teljesülésének biztosítása céljából.

Szakértőink készséggel segítenek az igénybevehető kedvezmény-típusok meghatározásában, valamint a teljes adminisztrációs folyamat zökkenőmentes lebonyolításában.