Támogatási lehetőségek a pénzügyi szektor vállalatai számára
Számos vállalat végez ugyan K+F tevékenységet, de ezeket nem, vagy nem teljeskörűen azonosítják, illetve a központtal közösen végzett, vagy a központtól megrendelt K+F tevékenységek esetén ezek után nem vesznek igénybe adókedvezményeket, támogatásokat, noha ezek széles köre elérhető lehetne számukra (adóalap- és adókedvezmények, illetve készpénztámogatás formájában). Jelen hírlevelünkben ezekkel a lehetőségekkel foglalkozunk.
Az adóalap- és adókedvezmények két típusba, rezsimbe sorolhatók. Egyrészt már a 2024. évet megelőzően is része az adórendszernek a társasági adót, az iparűzési adót és az innovációs járulékot érintő adóalap-kedvezménycsomag, amely alapján a vállalkozások a kutatás-fejlesztési tevékenységük közvetlen költségeivel (anyagköltség, személyi jellegű ráfordítások, külső szolgáltatások, a tevékenységhez használt tárgyi eszköz értékcsökkenése stb.) csökkenteni tudják az adóalapjukat, és ezáltal a költségeik kb. 11,3%-ának megfelelő adóelőnyt realizálhatnak, valamint a szociális hozzájárulási adóból is elérhető lehet K+F adókedvezmény. A kedvezmények visszamenőleges, önellenőrzés útján való érvényesítése is lehetséges az ellenőrzéssel le nem zárt adóévek után.
Mivel ezek az adóalap-kedvezmények a 2024-ben bevezetett globális minimumadó rendszerével nem összeegyeztethetők, a társasági adóról szóló törvénybe a tavalyi év január elsejével bekerült egy alternatív adókedvezmény is, amellyel a globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalkozások is élhetnek, de bármely más vállalkozás is választhatja. A kutatás-fejlesztési adókedvezmény különlegessége, hogy amennyiben az adózó kellő adófizetési kötelezettség híján nem tudja négy év alatt érvényesíteni a kutatás-fejlesztési költségeinek 10%-ára rúgó adókedvezményt, a fennmaradó adókedvezményt az adóhatóság kiutalja a számára.
A kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalkozás számára dilemmát jelenthet, hogy melyik kedvezményrendszerrel járhat jobban. Ennek oka, hogy bár a kedvezménykulcsok között nincs nagy különbség, a figyelembe vehető költségek meghatározása érdemben eltér. A választás azért is alaposan átgondolandó döntés, mert a 2024-ben bevezetett új rendszert választók öt évig nem léphetnek vissza a korábbi rezsimbe.
A nagyobb léptékű kutatás-fejlesztési projekteket tervező nagyvállalkozások és legalább 100 főt foglalkoztató középvállalkozások számára pedig nyitva áll az egyedi kormánydöntéssel (EKD) nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás lehetősége, amely révén 1-3 évig tartó kutatás-fejlesztési projektekhez adhat egyedileg megállapított mértékű, de legfeljebb 50%-os intenzitás mellett készpénztámogatást a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a háttérintézménye, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA).
A kutatás-fejlesztési készpénztámogatás előfeltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kiadott minősítéssel, ami azt értékeli, hogy a vállalat projektje megfelel-e a kutatás-fejlesztés fogalmának, ismérveinek. Az adóalap- és adókedvezmény igénybevételéhez nem szükséges ilyen minősítés, de az adóellenőrzések során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is az NKFIH-tól kér szakvéleményt, így nagyobb jogbiztonságot ad egy előre beszerzett és a NAV-nak az esetleges adóvizsgálat során bemutatható minősítés.
A Deloitte tapasztalt szakértői az EKD eljárások során és az adóalap- és adókedvezmények összegének kiszámításában, megalapozásában szívesen állnak a vállalkozások rendelkezésére, a minősítés eljárásban pedig mérnökcsapatunk tudja segíteni a minősítési eljárás gyors és sikeres lefolytatását.
