Közzétette az adóhatóság a közvetett vámjogi képviselők partnerellenőrzéseinek szempontjait
A tavalyi év végén elfogadott őszi adócsomag jelentős változásokat hozott mind az importálók, mind pedig a vámjogi képviselők oldalán, tekintettel arra, hogy az import áfa levonás engedményezése kapcsán kialakult évtizedes gyakorlat és jogszabályi keretrendszer került alapjaiban megváltoztatásra. A NAV most közzétett tájékoztatója alapján az adóhatóság szinte mindenre kiterjedő partner ellenőrzési kötelezettséget telepít a vámjogi képviselőkre, míg az importálók attól félhetnek, hogy nem mennek át ezen az ellenőrzésen és elveszítik az import áfa levonás engedményezési jogukat.
A közvetett vámjogi képviseletet érintő módosított szabályok értelmében, 2025. március 1-jétől kizárólag azon importálók engedményezhetik automatikusan az áfa levonási jogukat a vámjogi képviselőkre (ezzel jelentős áfa finanszírozási terhet levéve saját vállukról), akik az adóeljárási szabályok alapján megbízható adózónak minősülnek vagy import önadózási engedélyük van. Abban az esetben, ha az importáló megbízható adózónak minősül vagy van import önadózási engedélye, a vámjogi képviselőnek nem szükséges további partner ellenőrzési lépéseket lefolytatnia és élhet az áfa levonással az import kapcsán.
Nézzük meg ugyanakkor azt az esetet, ha egy adott társaság importálni szeretne, de nem minősül megbízható adózónak (de kockázatosnak sem), például arra tekintettel, hogy még nem működik legalább 3 éve, vagy esetleg az elmúlt 5 évben indult ellene végrehajtási eljárás (bármilyen kis összegre vonatkozóan).
Az említett adóhatósági útmutató ez utóbbi esetkörre rendkívül részletes és összetett vizsgálati szempontrendszert állapít meg, amely – saját megfogalmazása szerint is – részben objektív mutatókon, adatokon, részben pedig szubjektív információkon alapul. A vámjogi képviselőknek legalább 4 helyről kell egyidejűleg információt gyűjtenie az importálni szándékozó üzleti partneréről, így a nyilvánosan elérhető adatbázisokból, NAV nyilvános adatbázisából, az importálótól, valamint – elektronikus kérelemre – a NAV-tól közvetlenül kapott adatokból.
Ha ezen adatbázisok bármelyikében negatív információ található az adott üzleti partnerről, úgy felmerülhet, hogy adókockázat áll fenn. Az útmutató azt is meghatározza, hogy milyen esetekben kell azonnal és automatikusan vélelmezni az adókockázatot (ami azt eredményezi, hogy nem engedményezhető az áfa levonás), így például, ha az importáló nem rendelkezik pénzforgalmi számlával vagy nincs hivatalos bejegyzett elérhetősége, esetleg nincs bejelentett képviselője.
Érdekesség, hogy az adóhatósági tájékoztató számos olyan körülményt is vizsgálni rendel a vámjogi képviselők oldalán, minthogy az adott importáló rendelkezik-e saját weboldallal, rendelkezik-e referenciákkal, vagy, hogy az importáló email címe mely szolgáltatónál van regisztrálva. Ha valamennyi objektív és szubjektív vizsgálati szempontot figyelembe veszünk, úgy bizonyosan több mint két tucat szempontot kell vizsgálni és mérlegelni egy importáló társaság kapcsán, ami egyfelől számottevő adminisztrációs teher a vámjogi képviselőknek, másfelől pedig jelentős kockázat az importálóknak, hiszen, ha bármelyik vizsgálati szemponton elbukik az importáló, úgy elveszti annak a lehetőségét is, hogy ne kelljen áfát finanszírozni az import ügylet kapcsán. Nagyobb volumenű import beszerzések esetén az áfa finanszírozási teher mértéke adott esetben a teljes tranzakció üzleti racionalitását is megkérdőjelezheti, ha azt az adóhatósági gyakorlatot követjük, hogy a levonási jog a kifizetettséggel nyílik meg.
Az előzőekben leírtak alapján látható, hogy nagyon jelentős szigorítások történtek a közvetett vámjogi képviselet intézményében, ami – azon túl, hogy a korábbiakhoz képest sokkal óvatosabb hozzáállást és fokozott odafigyelést igényel mind a vámjogi képviselők, mind pedig az importálók oldalán – felszínre hozza annak a kérdését is, hogy mely ponton lehet érdemes az importálóknak saját adó és vámjogi egyszerűsítési engedélyek, így például import áfa önadózói engedély megszerzésében gondolkozni.
A Deloitte szakértői készséggel állnak rendelkezésre a NAV szempontrendszerét figyelembe vevő automatizált partner ellenőrzési megoldás implementálásában, illetve szükség esetén saját adó és vámjogi egyszerűsítési engedélyek megszerzésének támogatásában.
