Jelentős változások az EUB életében

Az EUB tevékenységének meghatározó része az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos. Ezek az eljárások nagyon fontos szerepet töltenek be az adózók és a tagállamok életében, hiszen segítségül szolgálnak nemcsak az uniós jog értelmezésében, hanem annak elbírálásában is, hogy az érintett belföldi jogszabály összhangban van-e a Közösségi joggal.

Nagyon széleskörű, több évtizedre visszanyúló, kiforrott EUB joggyakorlat áll ezen eljárások mögött, amely számos alkalommal hozott jelentős áttörést bizonyos adózással – különösen áfával – kapcsolatos témakört illetően. Hazánkban is nagy hagyománya van ezeknek az eljárásoknak és a hazai bíróságok rendszeresen fordulnak előzetes döntéshozatal iránti kérelmekkel az EUB felé, amely az elmúlt években több alkalommal jutott olyan, az adózók számára kedvező jogértelmezésre, amely végül a hazai jogalkotót is jogszabálymódosításra kötelezte.

A fent említett reform tehát a hazai adózók számára is releváns lesz, amivel számolniuk kell a jövőben az alábbiak szerint.

Miből is áll pontosan ez a reform és mire kell készülni?

A reform célja, hogy enyhítse az EUB megnövekedett leterheltségét, amit az ügyek számának jelentős növekedése okozott az elmúlt években. Az előzetes döntéshozatali eljárások nagyságrendileg 20%-át az alábbi ügycsoportok adják, ezért a reform értelmében a Törvényszék kizárólag az alábbi hat ügycsoport tekintetében lesz jogosult eljárni:

• közös hozzáadottértékadó (HÉA) rendszer;
• jövedéki adók;
• vámkódex;
• az áruknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális besorolása;
• visszautasított beszállás, közlekedési szolgáltatások késése vagy törlése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség;
• az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.

Azaz, nem teljeskörű, hanem csak részleges hatáskör átruházásról van szó. A hivatalos indokolás szerint ennek oka, hogy ezen ügycsoportok vonatkozásában nagyon jól kimunkált, részletes joggyakorlat áll rendelkezésre, és ritkán merül fel olyan elvi kérdés, amely érintheti az uniós jog egységességét vagy koherenciáját. Ezáltal az EUB nagyobb figyelmet tud fordítani az egyéb, uniós alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági feladataira.

Fontos azonban, hogy az EUB továbbra is megőrzi a hatáskörét azokban az ügyekben, amelyek bár a fent említett 6 ügycsoporttal kapcsolatosak, de más tárgyköröket is érintenek. Valamint, az EUB fog a jövőben hatáskörrel rendelkezni az olyan kérelmek tekintetében is, amelyek egy vagy több fent nevezett tárgykörbe tartoznak, ám független értelmezési kérdéseket vetnek fel a következők vonatkozásában:

1. az elsődleges jog, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját,
2. a nemzetközi közjog, vagy
3. az uniós jog általános elvei.

Ráadásul a Törvényszéknek is meg lesz a joga arra, hogy visszautalja az EUB felé az adott kérelmet, ha úgy látja, hogy az az uniós jog egységességét vagy koherenciáját esetlegesen érintő elvi döntés igényel.

Ami az eljárási gyakorlatot illeti, a kérelmeket ezentúl is az EUB felé kell címezni és benyújtani, hiszen elsőkörben az EUB fogja megítélni, hogy a kérelem milyen ügycsoportot érint és vajon szükséges-e a Törvényszék bevonása ezzel kapcsolatban.

A reform ezen része október 1-jétől lép hatályba, így az adózóknak arra kell felkészülniük, hogy amennyiben október 1-jét követően kerül megindításra az eljárásuk, akkor a fenti ügycsoportok vonatkozásában már jó eséllyel nem az EUB hanem a Törvényszék fog eljárni.

Számos aggály merülhet fel az adózókban a reform kapcsán, hiszen a Törvényszék működése és felépítése több vonatkozásban is eltér az EUB működésétől (pl. nincsenek állandó főtanácsnokok, általánosak az egyesbírói eljárások stb.). Joggal merülhet fel a kérdés, hogy vajon ez mennyire lesz hatással a jövőbeni ítéletek minőségére, a benne szereplő indokolás szakmai kimunkálására és mennyire fogja tudni a Törvényszék követni és folytatni azt a magas szakmai színvonalat, amit az EUB bíráitól megszokhattunk az elmúlt évtizedekben.