Aktualitások a bevándorlási szabályok területén – 2025 április

A tartózkodási kártyák igényléséhez szükséges kritériumok

A harmadik országbeliek magyarországi tartózkodását szabályozó, hatályos törvény, (2023. évi XC. törvény, „Btátv.”) a tartózkodási kártyák (korábban letelepedési engedélyek) kapcsán nem részletezi a jogosultsági kritériumokat. Mivel a kérelmek országos szinten szétosztásra kerülnek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság területi szervei között, eltéréseket tapasztalhatunk az egyes szervek elbírálási gyakorlata között az olyan kritériumok értékelésekor, amelyeket nem részletez a törvény.

A jogszabály például általánosságban kimondja, hogy tartózkodási kártyát a kérelmező abban az esetben kaphat, amennyiben magyarországi lakhatása és megélhetése biztosított, azt azonban, hogy ez a gyakorlatban mekkora összegű megtakarítást jelent, már nem részletezi. Tapasztalataink alapján a hatóság általános gyakorlata alapján a kérelmezőnek ajánlott rendelkeznie legalább 3-4 millió forint értékű megtakarítással, melynek a kérelmezést megelőzően legalább egy évben elérhetőnek kell lennie. Azonban mivel a megtakarítás elvárt összege nincs rögzítve a törvényben, területi szervenként eltérhet ennek értékelése. Így egyes esetekben, akár saját tulajdonú ingatlant vagy olyan mértékű megtakarítást is elvárhatnak, amely lehetővé teszi ingatlan vásárlását.

Tartózkodási kártya kiadásához továbbá a kérelmezőnek bizonyítani kell a magyarországi, nagymértékű társadalmi integrációjának sikerességét, illetve azt, hogy huzamos tartózkodása Magyarország gazdasági, tudományos, kulturális vagy sport szempontú érdekében áll. Azonban ezen feltételek fennállásának értékelése szintén a regionális igazgatóság hatáskörébe tartozik, így ennek tekintetében szintén eltérés mutatkozhat a területi szervek között.

Fontos tudni, hogy amennyiben egy kérelem elutasításra kerül, a kérelmező módjában áll fellebbezni a döntés ellen, így másodfokon a hatóság akár eltérő döntést is hozhat, amennyiben azt a bemutatott információk/körülmények alapján megalapozottnak látja.

A tartózkodási kártyákhoz szükséges kulturális vizsga

A Btátv. alapján 2025. január 1-től a nemzeti és EU tartózkodási kártya iránti kérelmezés előtt a kérelmezőknek a magyar társadalmi együttélési feltételeknek való megfelelést kulturális ismereti vizsga teljesítésével is igazolniuk kell.

Legfontosabb tudnivalók a vizsgával kapcsolatban:

• 60 perces írásbeli vizsga, melyet magyarul kell teljesíteni.
• A sikeres teljesítéshez a szerezhető 30 pontból legalább 16 szükséges.
• A vizsga díja 20.000 Ft.
• A vizsgát legfeljebb háromszor lehet megpróbálni. Ha mindhárom próbálkozás sikertelen, további vizsgára jelentkezni nem lehetséges.

A vizsga témái:

• Magyarország nemzeti jelképei és ünnepei
• Magyarország történelmének legfontosabb eseményei
• Az európai és a magyar irodalom és zenetörténet meghatározó személyiségei
• Az Alaptörvény alapvető intézményei
• Alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek
• Európa és Magyarország a mindennapokban

A vizsgára való felkészüléshez a segédanyag pedig Budapest Főváros Kormányhivatala hivatalos honlapján található.

Beruházás megvalósítása céljából kiállított tartózkodási engedély

A nemrég közzétett 73/2025. (IV. 10.) Kormányrendelet módosítja a beruházás megvalósítása céljából Magyarországra érkező vendégmunkások foglalkoztatásának szabályait 2025. július 1-től kezdődően.  A módosított jogszabály megkülönbözteti, hogy a beruházás megvalósítása célú engedélyt a kérelmező a beruházás előkészítése, kivitelezése, illetve használatbavétele céljából igényli.

Az előkészítő szakaszra vonatkozó munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb 3 évig, a beüzemelési szakaszra vonatkozó pedig a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb 1 évig érvényes, amely korlátozást jelent a korábbi egységesen meghatározott 3 éves maximálisan érvényességi időhöz képest.

További korlátozás, hogy a beüzemelés céljából kiállított engedélyek beleszámítanak az adott évben összesen kiadható, a vendégmunkások tartózkodási engedélyeire vonatkozó létszámkvótába (2025-ben 35 ezer fő/év).

A foglalkoztatás folytonosságának szempontjából ugyanakkor kedvező változás, hogy a módosítás értelmében a beüzemelési szakaszra vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtható Magyarországon, ha a munkavállaló érvényes, az előkészítő szakaszra vonatkozó munkavállalási célú engedéllyel rendelkezik, és a kérelmet legkésőbb 30 nappal ennek lejárta előtt nyújtja be.

EES & ETIAS rendszerek bevezetése tovább csúszik

Az Európai Parlament tovább halasztotta az EES (Entry/Exit System), illetve az ETIAS (European Travel Information and Authorisation System) bevezetését. Ezek alapján az EES várhatóan 2025 októberében lép majd életbe, az ETIAS pedig 2026 utolsó negyedében.

Az EES olyan határregisztrációs rendszer, amely az Európai Unió tagállamainak területére történő, rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult harmadik országbeli állampolgárok belépésének és kilépésének idejét és helyét elektronikusan rögzíti, és kiszámítja az engedélyezett tartózkodásuk időtartamát. Az EES vízummentes és vízumköteles harmadik országbeli állampolgárokat egyaránt érinti.

Az ETIAS a vízummentes állampolgárokra vonatkozik, a rendszer bevezetését követően ők továbbra is vízum nélkül utazhatnak rövid távra a schengeni térségbe, viszont a beutazást megelőzően igényelniük kell majd egy külön beutazási engedélyt. Az engedély az útlevélhez kötött és három évig, vagy az útlevél lejártáig érvényes.

A 2024. évre vonatkozó teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete foglalkozások szerinti statisztikájának megjelenése

A Központi Statisztikai Hivatal által kihirdetett előző évre vonatkozó teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete foglalkozások szerinti (FEOR) listája 2025-ös megjelenése márciusra volt várható, azonban ez a jelenlegi információk szerint júniusra tolódik.

A harmadik országbeli munkavállalók esetében fontos az adott FEOR kódokhoz tartozó átlagbérek ismerete, mivel az érvényes jogszabály szerint a harmadik országbeli munkavállalók tartózkodási engedély igénylése esetén a fizetésüknek el kell érnie az átlagbérek legalább 80%-át. Az előzetes várakozások alapján az adott FEOR számokhoz tartozó átlagbérek növekedni fognak, amivel arányosan a harmadik országbeli munkavállalók fizetésének megemelése is szükséges lehet, így az ezzel kapcsolatos változásokat minden érintett munkáltatónak érdemes figyelemmel követni.