Az adóraktár rendszerét az Unióban a közvámraktár működését kiegészítve vezették be, a közösségi áruk, valamint meghatározott feltételek mellett jövedéki termékek tárolásának céljából. Az adóraktározással kapcsolatos szabályozás azért fontos, mert az adóraktárba történő beraktározásnál és az azon belül történő értékesítésnél az adóalanyt – a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén – adómentesség illeti meg.
Az adóraktározási eljárás elsődleges célja a nemzetközi kereskedelem elősegítése, ami gyakorlati szempontból azt jelenti, hogy az adóraktározási eljárás kedvező adókezelést biztosít a Magyarországon tipikusan csak átmenetileg tárolt, majd Közösségen kívülre vagy másik tagállamba értékesített termékek esetében.
Fontos megjegyezni azonban, hogy az adóraktározási eljárásnak nem feltétele, hogy a termékek értékesítése külföldre történjen. Lehetőség van az adóraktárba betárolt termékek belföldre történő értékesítésére is, természetesen az általános szabályok szerinti adó felszámítása mellett. Az áfát érintő aspektusok mellett egyéb adónemek, például a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) vagy a környezetvédelmi termékdíj megfontolásait is érdemes lehet mérlegelni, ugyanis normál esetben ezen díjfizetési kötelezettség alá eső termékek adóraktárba történő betárolása, illetve azon belül történő értékesítése nem minősül forgalomba hozatalnak, így ezen ügyletekkel összefüggésben fizetési kötelezettség sem merül fel.
Az adóraktár különösen az olyan multinacionális vállalatok számára jelenthet előnyöket, amelyek nem közvetlenül a magyarországi leányvállalatukon keresztül kívánják értékesíteni a gyártott termékeket külföldre. Ilyen eset lehet tipikusan, ha az érintett vállalatcsoport központi értékesítési modellt alkalmaz, melynek célja, hogy a vállalatcsoporton belül egyetlen entitás végezze a csoporton belüli vagy adott esetben harmadik feleknek történő értékesítéseket. Magyarországon történő gyártás esetén, ha a központi értékesítést valamilyen más csoporton belüli entitás végzi, akkor szükségszerű, hogy a Magyarországon gyártott termékek először értékesítésre kerüljenek a központi értékesítést végző entitásnak, aki ezt követően tovább értékesíti a termékeket. Ennek a legegyszerűbb formája az lehet, ha Magyarországon áfa regisztrációt hoz létre a központi értékesítést végző társaság. Könnyen belátható, hogy a magyarországi gyártó cég és a központi értékesítést végző társaság közötti belföldi teljesítési helyű ügylet nagy volumenű értékesítés esetén jelentős áfa finanszírozási terhet jelenthet az adott cégcsoportnak, amely terhet adott esetben teljes mértékben lehet eliminálni, ha ezen belföldi ügylet egy áfa-raktáron keresztül történik.
Az áfa-raktári engedély megszerzése egy igen összetett folyamat, amely alapos felkészülést, valamint az adóhatósággal történő folyamatos kommunikációt és együttműködést igényel, ugyanakkor az engedély birtokában a fentiekben ismertetett adóelőnyökkel számolhatunk. Fontos szempont, hogy az adóraktár üzemeltetése nem szükségszerűen kell, hogy általunk történjen, ehhez külső (a vonatkozó engedélyekkel és adóraktárral rendelkező) harmadik felet is igénybe vehetünk, aki szolgáltatás keretében biztosíthatja az adóraktározási eljáráshoz kapcsolódó előnyöket.
Mindenképp érdemes lehet átgondolni, hogy a jelenlegi üzleti struktúra alapján felmerül-e áfa finanszírozási teher a társaság oldalán, és ha igen, akkor az áfa raktár alkalmazásával esetleg kezelhető lehet-e ez a probléma. Mi is több esetben segítettük már az ügyfeleinket az áfa raktári engedély megszerzésében, illetve az ezt megelőző megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében is, így szükség esetén örömmel állunk rendelkezésre ezen a területen is.