A globális minimumadó hatása a 2024-es számviteli beszámolókra
A globális minimumadóra vonatkozó rendelkezések hatályba lépésével felmerül a kérdés, hogy az újonnan bevezetett adózást érintő szabályok milyen hatással lesznek az egyes gazdálkodók könyvvezetésére, éves beszámolóinak összeállítására. Mivel közeledik a 2024-es évre vonatkozó számviteli beszámolók közzétételi határideje (naptári éves adózók esetén május 31.), így jelen hírlevelünkben fontosnak tartjuk kitérni arra, hogy a globális minimumadóval kapcsolatban milyen prezentálási kötelezettségeket írhatnak elő a magyar és a nemzetközi (IFRS) számviteli szabályok már a 2024-es pénzügyi évre vonatkozóan.
Globális minimumadó a magyar számvitelben
A globális minimumadó szabályok bevezetésével új adókötelezettség jelent meg a magyar adószabályozásban, mely esetben így a vonatkozó számviteli szabályok lefektetése is szükségessé vált. A magyar számviteli törvény egységes számviteli kezelést ír elő a globális minimumadóval kapcsolatban megjelenő kiegészítő-adókötelezettségekre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy azok melyik beszedési módszer szerint kerülnek kiszámításra és az egyes magyar csoporttagokhoz allokálásra (a jövedelem-hozzászámítási szabály („IIR”), az azt kiegészítő aluladóztatott kifizetések szabálya („UTPR”), vagy az elismert belföldi kiegészítő adó szabályai („QDMTT”) alapján).
A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó összegét minden esetben az adófizetési kötelezettségek között szükséges szerepeltetni. A szabályozás értelmében adófizetési kötelezettségként kell kimutatni minden, az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adót. Mivel a kiegészítő adókötelezettség a tárgyévi nyereséget terheli, így logikus az a megközelítés, hogy a többi, szintén nyereséget terhelő adóval (pl. társasági adó) azonos eredménykimutatás-soron „vonal alatti tételként” kerüljön prezentálásra az éves beszámolóban.
Megjegyezzük azonban, hogy jelenleg a számviteli törvény nem tartalmaz részletszabályt arra vonatkozóan, hogy a kiegészítő adóra tekintettel milyen adatokat szükséges szerepeltetni a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben.
Ugyanakkor, a kiegészítő melléklet tartalmára vonatkozó általános szabályok előírják, hogy a beszámolónak ebben a részében a gazdálkodóknak szükséges minden olyan számszerű és szöveges adatot feltüntetni, melyek elengedhetetlenek a vállalkozó vagyoni helyzetének és eredményének megbízható és valós bemutatásához mind a tulajdonosok, mind egyéb érintett gazdálkodók (pl. befektetők) felé. Mivel a globális minimumadó szabályainak alkalmazása jelentős hatással lehet az egyes gazdálkodók vagyoni helyzetére, adókötelezettségére, így javasolt a kiegészítő adóra vonatkozó kalkuláció, a főbb sarokszámok, esetleges mentességre vonatkozó információk (pl. átmeneti CbC „safe harbour” szabályok alkalmazása esetén) szerepeltetése is a beszámoló kiegészítő mellékletében.
A globális minimumadó megjelenése a nemzetközi számvitelben (IFRS)
Ahogy egyik korábbi cikkünkben is kitértünk rá, az IASB külön módosító rendelkezéseket adott ki az IAS 12 Nyereségadók standard globális minimumadóval kapcsolatos módosításaira vonatkozóan. A bevezetett új szabályozás értelmében a globális minimumadóval kapcsolatban számított kiegészítő adó nyereségadónak minősül.
Az IASB a globális minimumadóra tekintettel külön közzétételi kötelezettségeket ír elő. A szabályozás rendelkezéseket tartalmaz azokra az időszakokra vonatkozóan, amikor a globális minimumadó szabályokat jogszabályba foglalták, de azok még nem léptek hatályba, illetve a hatályba lépést követő időszakokra vonatkozóan is. A hatályba lépést követően a gazdálkodók a globális minimumadóhoz kapcsolódó nyereségadó-kötelezettségeket külön kötelesek kimutatni. Az IASB indoklása szerint az így szerepeltett információ segíti a pénzügyi kimutatások felhasználóit abban, hogy meg tudják határozni, hogy ezen adók hogyan viszonyulnak a vállalkozó teljes adókötelezettségéhez.
Halasztott adóval kapcsolatos kitekintés
A beszámoló készítésével kapcsolatban érdemesnek tartjuk megjegyezni, hogy a globális minimumadó szabályokhoz kapcsolódóan, a magyar számvitelben is bevezetésre került a halasztott adó intézménye, mely a nemzetközi (IFRS) szabályozásban már régóta jelen van. A magyar számvitelben a halasztott adó alkalmazása – a nemzetközi szabályozással ellentétben – választható (a 2023-ban és azt követően kezdődő üzleti évek tekintetében). A halasztott adóra vonatkozóan a magyar számviteli törvény részletes szabályokat ír elő, mind a mérlegben történő első és követő megjelenítésre vonatkozóan, mind pedig a kiegészítő mellékletben kötelezően szerepeltetendő információkra vonatkozóan. (Megjegyezzük, hogy az IASB a globális minimumadóval kapcsolatban számított halasztott adókövetelések és -kötelezettségek kimutatására vonatkozóan a számos bizonytalanság miatt felmentést adott, egyelőre határozatlan időtartamra.)
A fent bemutatott szabályok is mutatják, hogy a globális minimumadóval kapcsolatban felmerült adók számviteli kezelése kapcsán számos kérdés merülhet fel. Minden esetben javasolt a könyvvizsgálóval való egyeztetés a megfelelő számviteli kezelés érdekében.
Amennyiben segítségre lenne szüksége a globális minimumadó szabályok értelmezése vagy alkalmazása kapcsán, forduljon bizalommal szakértőinkhez!
