A hatályos magyar szabályozás alapján CbCR elkészítésére és beadására kötelezett a cégcsoport végső anyavállalata, vagy a cégcsoport által kijelölt szervezet. Ha az érintett anyavállalat vagy csoporttag nem magyar adóilletőségű, akkor is szükséges az adatszolgáltatás Magyarországon. Ilyen eset lehet, ha nincs hatályos információcsere egyezmény a CbCR-t benyújtó szervezet adóügyi illetőségének megfelelő állam és Magyaroszág között, vagy ha információcsere-rendszerhiba állna fenn. Az információcsere minden Európai Uniós tagállam között automatikusan megvalósul, továbbá az Európai Unión kívüli további államokkal hatályos információcsere-egyezmények, valamint az esetlegesen fennálló rendszerhibák listája a Nemzeti Adó- és Vámhivatal weboldalán tekinthető meg. Információcsere keretében megvalósuló adatszolgáltatás esetén a magyar adóügyi illetőségű vállalkozásnak csak jelentéstételi kötelezettsége van, amelynek során a lányvállalatok bejelentik a csoport nevében adatot szolgáltató társaság és a csoport megfelelő adatait. A jelentéstétel egy-egy adóévre vonatkozik, és adóévenként új nyomtatvány benyújtása szükséges. Amennyiben az adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettség nem, késedelmesen, hiányosan vagy valótlan tartalommal történik meg, jogszabály alapján az adatszolgáltatásra kötelezett magyar adóügyi illetőségű társaság akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
A CbCR kiemelt jelentőségét mutatja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2025. évi ellenőrzési tervében is nevesítésre került mint kockázatértékelésre használt információ. A CbCR alapját alapvetően az egyes csoporttagok éves beszámolói képezik. A CbCR olyan strukturált pénzügyi adatokat tartalmaz adóhatóságonkénti (országonkénti) csoportosításban, mint bevétel, eredmény vagy veszteség, megfizetett nyereségadó, eredménytartalék, foglalkoztatottak száma stb., valamint az egyes csoporttagokat is szükséges felsorolni azok székhelyével, adószámával, fő üzleti tevékenységével együtt. A magyar adózók által benyújtott, vagy más adóhatóságtól információcsere útján a NAV rendelkezésére bocsátott CbCR adatok alkalmasak az adott vállalatcsoport magyarországi leányvállalatainak kockázati értékelésére, beleértve a határon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatok alapján kockázatosnak minősített tranzakciók hatásainak ellenőrzését. Szintén jó alapanyag lehet a NAV számára a CbCR jelentések adattartalma ahhoz, hogy akár a társasági adóbevallás részeként benyújtott transzferár adatszolgáltatásban közölt információk figyelembevételével átgondolják a csoport globális működésében a magyar tagok által betöltött szerepeket, és azonosítsanak ellenőrzésre okot adó mintákat.
A globális minimumadó szabályai a CbCR jelentőségét is megnövelték. A szabályrendszer egy átmeneti – három éves időszakban – mentességi jogcímeket tesz elérhetővé, amelyekre az adózók a CbCR-on alapuló, egyszerűsített számítások alapján lehetnek jogosultak. Például, amennyiben a 2024-es üzleti évre vonatkozóan a magyarországi csoporttagok jövedelemadó-ráfordításai elérik a CbC-jelentésben feltüntetett adózás előtti eredmény 15%-át, a magyarországi cégek mentesülhetnek a globális minimumadó megfizetése alól, illetve kisebb adminisztratív terhekkel számolhatnak. Ehhez elengedhetetlen, hogy a vonatkozó CbC-jelentés, illetve az annak alapjául szolgáló pénzügyi számlák megfeleljenek a globális minimumadó vonatkozó szabályainak.
Ezen mentességeknek, illetve a vonatkozó követelmények teljesítésének különös aktualitása van ebben az időszakban, hiszen a naptári évnek megfelelő üzleti évet követő gazdálkodók éves beszámolójuk készítése során be kell, hogy mutassák a 2024-es üzleti évre vonatkozó globálisminimumadó-kötelezettségüket, vagy annak hiányát az említett mentességekre való tekintettel. Ennek részleteiről korábbi cikkünkben írtunk már.
Amennyiben kérdése merül fel, vagy további támogatásra van szüksége a transzferárazás, a CbCR és a globális minimumadó kapcsán, keresse bizalommal szakértő csapatunkat az alábbi elérhetőségeken!