A globális minimumadó transzferárazási megfontolásai
A globális minimumadóval foglalkozó cikksorozatunk következő részében egy újabb érdekes témára szeretnénk felhívni a figyelmet. A globális minimumadó számos transzferárazási kérdést is felvet, melyek megközelítése eltérő lehet a társasági adóban kialakított gyakorlathoz képest. A következőkben az ezekre vonatkozó főbb megfontolásokat szeretnénk bemutatni.
1. Transzferár-köteles ügyletek
Rögtön egy vizsgálandó pont, hogy kik azok a tranzaktáló felek, akikre a transzferárazási szabályokat alkalmazni kell. Várhatóan limitált számban, de előfordulhat, hogy egy kapcsolt vállalkozással lefolytatott tranzakció a társasági adóban transzferár-köteles, azonban globális minimumadóban nem. Ez azért fordulhat elő, mert a társasági adóban a transzferár-szabályok alapvetően kapcsolt vállalkozások közti ügyletekre alkalmazandók, amely jellemzően személyek szélesebb körét fedi le, mint a számviteli konszolidációba bevont csoporttagok köre, akikre a globális minimumadó transzferár-koncepciója alkalmazandó.
További különbség még, hogy társasági adóban a transzferár-szabályokat alapvetően minden kapcsolt ügyletre alkalmazni kell. Ezzel szemben, a globális minimumadó főszabály szerint csak a határon átnyúló tranzakciók, illetve veszteséges belföldi eszközátruházások esetén írja elő a szokásos piaci ár alkalmazásának elvét.
2. Az egyoldalú kiigazítások kérdése
A következő fontos kérdéskör, hogy mi történik akkor, ha az egyik fél egyoldalúan módosítja a társaságiadó-alapját, akár például egy előzetes ármegállapítási határozat (APA) vagy egy adóellenőrzés megállapításainak következtében.
Ilyenkor kiemelten fontos vizsgálni ennek a globális minimumadóra való hatását, tekintettel arra, hogy bár alapvetően a helyi adójog szerinti transzferár kiigazítások elismertek, a globális minimumadó szintjén nincs lehetőség egyoldalú kiigazításra. Ilyen esetekben a társasági adóban tett módosítást globális minimumadóban vagy mindkét fél esetén el kell végezni, vagy egyiküknél sem, ennek eldöntése pedig egy komplex kérdés lehet, amelyet mindenképpen vizsgálni szükséges.
3. Az országonkénti jelentések kiemelt szerepe
További jelentős átfedés a transzferárazás és a globális minimumadó között az országonkénti (Country-by-Country vagy ’CbC’) jelentések területe. Nagyon fontos megvizsgálni az ezen jelentések elkészítéséhez kapcsolódó gyakorlatot is, hiszen a globális minimumadó átmeneti mentességei (az átmeneti ’safe harbour’ szabályok) ezen jelentések adattartalmán alapulnak. Ebből adódóan a vonatkozó CbC szabályoknak való megfelelőség is elengedhetetlen, amikor a globálisminimumadó-kötelezettség megfelelő meghatározását vizsgáljuk.
Az országonkénti jelentéstételi kötelezettség többéves múltra tekint vissza, és ez alatt folyamatosan bővült a CbCR szabályokat bevezető országok köre és a megkötött információcsere-egyezmények listája. Ez utóbbi szükséges az egyes országokban benyújtott jelentések más országokban történő elfogadásához. A kötelezettség lassan évtizedes múltja ellenére sem minden részlet egyértelmű, és ezt jól mutatja az is, hogy az OECD rendszeresen frissített iránymutatásokat tesz közzé a honlapján. Ennek ellenére sok tisztázásra váró kérdés merülhet fel egy-egy CbC jelentés összeállítása során.
4. A ’public CbCR’ kötelezettség
A CbC jelentéstételi kötelezettség kapcsán új fejlemény az úgynevezett ’public CbCR’, vagyis a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés, melyet Magyarországon először a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő üzleti évekre kell majd alkalmazni, de néhány Európai Uniós tagállamban ennél korábban is történhet a szabályok bevezetése: például Romániában már 2024. december 31-ig nyilvánosságra kellett hozni a megfelelően strukturált adatokat a megfelelő formátumban, a 2023. évre vonatkozóan az adatszolgáltatásra kötelezett, román adóügyi illetőségű csoporttagok honlapján.
Kijelenthető tehát, hogy az országonkénti jelentételi kötelezettség, valamint a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés a multinacionális vállalatcsoportok adózási kérdéseinek egy új, kihívásokkal teli szegmense. Továbbá, a fentiekből adódóan, a globális minimumadóra való felkészülés jó alkalom lehet a társaságok transzferárazási és CbC gyakorlatának áttekintésére és mindezek összehangolására a globális minimumadó szabályaival.
A fent bemutatott példák is mutatják, hogy a transzferár-szabályok alkalmazása a globális minimumadó rendszerében újszerű megfontolásokat vet fel, amelyek kezelése összetett feladat is lehet.
Amennyiben kérdése merül fel, vagy további támogatásra van szüksége a transzferárazás és a globális minimumadó kapcsán, keresse bizalommal szakértő csapatunkat az alábbi elérhetőségeken.
