Támogató szabályozás lépett életbe a szélerőműveknél

Hosszas várakozás után itt az idő, ismét elindulhatnak a szélerőmű fejlesztések Magyarországon. A szélerőmű fejlesztést eddig a gyakorlatban ellehetetlenítő jogszabályi korlátozások 2024. január 1. napjával eltörlésre kerültek, és egy támogató szabályozás lépett életbe, ahol a szűkös hálózati kapacitások, valamint a helyi önkormányzatok esetleges ellenérzései jelenthetik a legfőbb korlátokat. Az új szabályozással a szélenergia előnyei miatt folyamatos fejlesztésekre, fellendülésre, és a fejlesztési időt, valamint a rendelkezésre álló hálózati kapacitásokat is figyelembevéve 2029-től a szélenergia szerepének folyamatos növekedésére számítunk.

Jogszabályváltozás

A korábbi szabályozás számos szigorú korlátozást tartalmazott, lásd 2023. májusában megjelent elemzésünket (link). Ezek közül a védőtávolságot (12 km), a kötelező pályázati eljárást, valami a környéken (1 km-es körzetben) található tulajdonosok hozzájárulásának a szükségességét szoktuk kiemelni, mint a fejlesztéseket lehetetlenné tevő előírásokat. Mindemellett számos műszaki részletszabály is létezett, amely szintén akadályozta a fejlesztést.
A 2024. január 1. napján hatályba lépett és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazandó szabályozás általános fordulatot hozott. A korlátozások a szükséges és racionális minimumra csökkentek, a részletes műszaki korlátozásokat alapvető generálklauzulák váltották fel. 

Támogató jogszabályi környezet

A jogszabályi környezet támogató hozzáállását elsősorban a korábbi 12 km-es védőtávolság 700 méteresre csökkentése, valamint a környező ingatlanok tulajdonosai jóváhagyása szükségességének eltörlése mutatja. Fontos azonban megjegyezni, hogy beépítésre szánt területen továbbra sem lehet – háztartási méretű kiserőműnél nagyobb teljesítményű – szélerőművet építeni, ahogy a beépítésre nem szánt területek esetén is kizárólag mezőgazdasági és megújuló energiaforrások céljára szolgáló különleges övezetekben van erre lehetőség. Figyelembe véve a termőföld védelem rendelkezéseit ezekben az övezetekben is kizárólag olyan mezőgazdasági művelés alatt álló (vagy már mezőgazdasági művelés alól kivont) területeken van lehetőség a fejlesztésre és építésre, ami a helyben meghatározott átlagnál rosszabb minőségű.

Következésképpen a szélerőművet (háztartási méretű kiserőmű kivételével) továbbra sem lehet bárhol létesíteni. A fejlesztőknek számos szempontra kell figyelemmel lenniük, így a megfelelő elhelyezkedésű ingatlanok a fejlesztők számára kincset érhetnek.

Mindemellett szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a 2023. év végével a megújuló energiaforrások közül a naperőművek tekintetében bevezetett állami elővásárlási jog a szélerőműre nem vonatkozik.

Célterületek kialakítása

A támogató jogszabályi környezetet tovább erősíti az ún. „könnyített térség” fogalmának bevezetése, ami összhangban áll azon vállalásokkal, hogy a legszelesebb régiók ún. célterületek legyenek, amely területeken könnyebb lehet a szélerőművek létesítése.

A hatályba lépett jogszabály kimondja, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter megújuló energiát hasznosító erőművi beépített kapacitás növelése érdekében könnyített térséget jelölhet ki, ott ahol a rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek. Megjegyezzük, hogy a rendelkezés nem szűkíti le az esetek körét a szélenergiára, hanem a megújuló energiáról összefoglalóan beszél. Ebből következően könnyített térség nem csak a szélenergiára, hanem a napenergiára is vonatkozik.

Könnyített térség ott jelölhető ki, ahol a szélenergia sűrűsége közigazgatási járásra vetítve 150 méteres magasságban az 500W/m2-t meghaladja, vagy a szélerőmű vagy szélerőmű park már rendelkezik hatályos kiserőművi összevont engedéllyel és hálózati csatlakozási szerződéssel. Napenergia esetén ott jelölhető ki, ahol a globálsugárzás átlagos évi összege a járásra vetítve meghaladja a 4900 MJ/m2-t.

A könnyített térség nagy előnye, hogy a környezetvédelmi- és építési engedélyeket a fejlesztők gyorsított eljárás keretében rövidebb ügyintézési határidőn (50 nap) belül kaphatják meg. Mindemellett meglátásunk szerint a könnyített térség további szabályozása várható, ami a helyi és vármegyei önkormányzatok bevonásával készül majd el. Elsősorban arra számítunk, hogy helyi építési szabályzat módosítására kistérségek esetén nem lesz szükség, de természetesen ez jelenleg még csak feltételezés.

Itt az áttörés?

A támogató környezet ellenére – ahogy arról Lantos Csaba energiaügyi miniszter is többször nyilatkozott – 2029 előtt bekapcsolt szélerőműre minimálisan számítunk. Ennek a projekt fejlesztési idő mellett az is az oka, hogy a szélenergiából származó további termelési kapacitások biztonságos integrálásához megfelelő hálózati hozzáférésre és hálózati kapacitásra van szükség. Az ehhez szükséges hálózati fejlesztések tudomásunk szerint tervben vannak, de hosszabb időt vesznek igénybe. A fejlesztők így a kapacitáskiosztási eljárás során benyújtott (vagy a jövőben benyújtásra kerülő) igénybejelentési kérelmeik alapján is várhatóan 2029, 2030, vagy ezt követő csatlakozási dátumra számítgatnak.

Ennek ellenére célszerű a fejlesztéseket elkezdeni, a fejlesztőknek ugyanis megfelelő projekthelyszínt kell találniuk, és a helyi önkormányzatokkal is egyeztetniük kell a fejlesztésüket. Tapasztalataink szerint a fejlesztők a helyszín kiválasztása során általában 6-12 hónapot mérésekkel töltenek el. Ez szintén megalapozza azt, hogy a projektfejlesztés átalagos időtartama 2-4 év, amely alatt a szükséges hálózatcsatlakozási folyamat megkezdhető és ideális esetben a hálózatcsatlakozás megvalósítható.

Felvetés

A szélenergia előnye, hogy a szélerőművek jól ki tudnák egészíteni a napelemek termelésének rendszeregyensúlybeli kilengéseit. Ez felveti a kérdést, hogy már meglévő és a hálózatra bekapcsolt, vagy hálózatcsatlakozással rendelkező tervezett napelempark mellé szélerőmű építésére lenne-e lehetőség? Mindezt meglátásunk szerint elsősorban már nem a jogszabályok, hanem a rendelkezésre álló hálózati kapacitástól, valamint a műszaki és gazdasági számításoktól függ.

Érdemes lehet megvizsgálni a már hálózati csatlakozási jogosultsággal (MGT-vel vagy hálózati szerződéssel) rendelkező naperőműves és tárolós projekteket, hogy egy esetleges technológiaváltásnak lehet-e létjogosultsága, fennállnak-e az üzleti és műszaki megvalósíthatósági feltételek. A technológiaváltást a hálózati csatlakozás tekintetében – amennyiben az nem jár többlet betáplálási igénnyel – a MAVIR Üzemi Szabályzat 2023. december óta lehetővé teszi.

Ipari területek

Szeretnénk felhívni a figyelmet a hatályba lépett jogszabályok egy érdekes rendelkezésére. Beépítésre szánt területen vagy attól 700 méteres körzetben abban az esetben lehet szélerőművet vagy szélerőmű parkot elhelyezni, ha az adott terület ipari gazdasági jellegű, és ahol nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás valósul meg.

Ezzel a rendelkezéssel a jogalkotó célja, hogy a legnagyobb energiafogyasztók naperőművek mellett szélerőművet is létesíthessenek saját energiaigényük megújuló energiaforrásból történő biztosítása és a vállalati fenntarthatósági célok teljesítése érdekében. Amennyiben a termelendő villamosenergia fogyasztójának telephelyén épül megújuló erőmű, amely a hálózatra nem táplál vissza, nincs betáplálási igénye a jelenleg fennálló hálózati kapacitáshiány sem jelent fejlesztési akadályt.

Összegzés

Megérkezett a várva várt módosítás, ami lehetőséget ad a szélenergia fejlesztésekre. A jogszabályi korlátok helyett a fejlesztési nehézséget most már inkább a szűkös hálózati kapacitások jelentik. A szűkös hálózati kapacitások, valamint a fejlesztési idővonzata miatt a szélenergia számottevő piaci megjelenésére 2029 után számítunk, azzal, hogy ehhez is szükséges a fejlesztéseket már most elkezdeni előkészíteni. 2029 előtt inkább a legnagyobb fogyasztók, úgymint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházok körül, vagy napelemparkkal együtt hálózatra kapcsolat szélerőművek megjelenésére számítunk.