Kik számíthatnak a NAV vizsgálatára 2025-ben az ellenőrzési terv alapján?

Milyen új szereplők kerültek 2025-től a NAV fókuszába?

Minden évben érdekes látni, hogy a NAV kiket fog kiemelten ellenőrzi az adott évben. Az új irányok meghatározása ugyanis nyilvánvalóan a múltbéli tapasztalatoknak is az eredője.

Azoknak, akik a 2025-re meghatározott fókuszterületeken tevékenykednek mindenképpen érdemes felkészülniük az adóhatóság kiemelt figyelmére. Ugyanis a tapasztalat az, hogy az adóellenőrzések során mindig rákérdez a NAV ezen kritikus területekre.

Idén talán a legnagyobb jelentőséggel bíró változás a bizalmi vagyonkezeléssel érintett szereplők kiemelt vizsgálata.

Az ellenőrzések kapcsán a NAV célként jelölte meg adójogszabályok kijátszásának megelőzését, valamint a vagyonrendeléssel megvalósított fedezetelvonás feltárását és megszüntetését. Annak, aki bizalmi vagyonkezelésbe adta vagyonát mindenképpen érdemes lesz szakemberrel felülvizsgálnia azt, hogy jogszerűen járt-e el. Mivel nem ismerjük még a NAV ellenőrzések pontos kereteit, ezért a piaci szereplőknek érdemes kellő körültekintéssel felülvizsgálni a kialakított struktúrájukat. Amennyiben érintett, úgy a Deloitte Private csapatunk (akik magánszemélyek vagyontervezésével kapcsolatos kérdésekre szakosodtak állnak rendelkezésükre).

A bizalmi vagyonkezelésen túl a 2025. évre vonatkozó ellenőrzési tervben szerepel, hogy a NAV jó eséllyel adóellenőrzést fog lefolytatni többek között a több éve tagi kölcsönből működő társaságoknál, a korábban keletkezett levonható áfájukat évek óta folyamatosan görgetőknél, valamint a székhelyszolgáltató társaságoknál székhellyel rendelkező, bejelentett telephellyel és alkalmazottakkal nem rendelkező adóalanyoknál is.

Mire számíthatnak a kiemelt és legnagyobb adózók 2025-ben?

A 2025. évi ellenőrzési terv alapján a NAV továbbra is kiemelt figyelmet fordít a nagyvállalatokra és is prioritásként kezeli a kapcsolt vállalkozások közötti alkalmazott árak vizsgálatát is.

A kiemelt és legnagyobb adózók néhány évente visszatérő jelleggel számíthatnak a NAV ellenőrzésére. Ezeknél az adózóknál különösen lehet számítani az adókedvezmények felhasználásának (például fejlesztési, energiahatékonysági beruházási, felújítási adókedvezmény), a társasági adóalapot növelő és csökkentő tételek helyes megállapításának és a bérkiegészítésként szolgáló adómentes kifizetéseknek a vizsgálatára.

Azok az adózók, akik adókedvezményeket vettek igénybe, ideértve különösen a fejlesztési tartalékot lekötők és felhasználók körét, mindenképpen érdemes lesz összekészíteniük a az ügylet dokumentációját és ellenőrizni, hogy minden szabálynak eleget tettek-e.

A transzferárazás területén a NAV a transzferár-adatszolgáltatás adatait is felhasználva azonosítja azokat az adózókat, melyek kockázatos ügyleteket bonyolítanak. Az előző évekhez hasonlóan különös figyelmet kapnak azok a társaságok, melyek veszteségesen működnek vagy alacsony nyereséget érnek el, illetve korlátozott kockázatú (rutin) tevékenységet végeznek (pl. gyártás, forgalmazás, szolgáltatásnyújtás).

Az ellenőrzési tervben kifejezetten megjelennek az alábbi, főként transzferárazáshoz kapcsolódó témakörök:

• Vállalatcsoportok átfogó vizsgálata, felhasználva az országonkénti jelentések (CbCR) adatait, valamint a határon átnyúló konstrukciókról szóló információkat
• Immateriális javak tranzakciói
• Pénzügyi tranzakciók
• Veszteséges vagy alacsony nyereségű vállalkozások
• Transzferár adatszolgáltatás teljesítése
• Szokásos piaci árat megállapító (APA) határozatok felülvizsgálata

A 2025. évi ellenőrzési terv alapján a NAV rendkívül átfogó és részletes megközelítést alkalmaz a transzferárazási kockázatok kezelésére és a transzferár-adatszolgáltatás központi szerepet tölt be az ellenőrzési stratégiában. A hatóság a legkorszerűbb adatelemzési módszereket és a nemzetközi információcsere biztosította lehetőségeket használja a kockázatos tranzakciók azonosítására, valamint az ellenőrzések célzott végrehajtására.

Az adózóknak így érdemes fokozott figyelmet fordítaniuk a transzferár-dokumentációjuk naprakészen tartására és a csoporton belüli tranzakcióik megfelelő árazására, valamint a transzferár-adatszolgáltatási és az országonkénti jelentéstételi kötelezettségük pontos és teljes körű teljesítésére. Természetesen ezek csak akkor biztosítanak megfelelő kockázatkezelést, ha egymással összhangban vannak. Amennyiben nem mutatnak egységes képet a különböző anyagok és a tényállás, akkor az adóhatóság számára elérhetővé váló megnövekedett adatmennyiség miatt az eddig vállalhatónak tűnő pontatlanságok, következetlen vagy hiányos adatok hamar ellenőrzéshez vezethetnek.

Milyen szektorokat tekint kockázatosnak a NAV?

A NAV kockázatos szektorokat tartalmazó listája idén is tartalmaz újdonságokat. Tavalyhoz képest az alábbi új szektorok kerültek az idei ellenőrzések fókuszába:

• a külföldi és belföldi e-kereskedelmi platformok üzemeltetői, illetve az ezen felületeken értékesítők,
• a termékeket rendszeresen importálók, valamint
• jövedékiadó-köteles tevékenységet folytatók.

Az őrző-védő, takarító és épületüzemeltetéssel foglalkozó, valamint az építőipari cégek az elmúlt évekhez hasonlóan idén is számíthatnak a NAV fokozott figyelmére. Mellettük továbbra is a NAV fókuszában vannak a számítástechnikai, telekommunikációs termékekkel kereskedők, valamint élelmiszeripari árukat forgalmazó, előállító vagy nagy mennyiségben beszerző vállalkozók. A médiaszektor, a filmgyártók, az internetes tartalomszolgáltatók és a rendezvényszervezők szintén számíthatnak a NAV vizsgálatára.

Érdekesség, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutából jövedelmet szerzőket már nem tartja számon a kockázatos csoportok között a NAV. Az ellenőrzési terv alapján ők elsősorban támogató, azaz a nem szándékosan tévesztő és alapvetően jogkövető adózókra vonatkozó speciális eljárásokra számíthatnak.

Mi a vámvizsgálatok várható iránya?

Újdonság, hogy kiemelt hatósági figyelmet kap a közvetett vámjogi képviselők által végzett partnerellenőrzés. Az ellenőrzési kötelezettség azokra az importőrökre vonatkozik, akik nem minősülnek megbízható adózóknak (és kockázatosnak sem).

A vámvizsgálatok jellemzően az áruk átengedését megelőzően vagy azt követően zajlanak. Az átengedést megelőző vizsgálatokban kiemelten figyelnek a tiltás és korlátozás alá tartozó termékkörök kereskedelmére, valamint a szankciós rendelkezések betartására. A szellemi tulajdonjogot sértő termékek gyakran a biztonsági előírásoknak sem felelnek meg, ezáltal veszélyt jelentenek, amire tekintettel a NAV fokozza a gyermekjátékok, autóalkatrészek és ruházati termékek vizsgálatát.

Az áruátengedést követő ellenőrzések tekintetében különösen lehet számítani a vámérték és az áruosztályozás helyességének vizsgálatára. A vámérték az elmúlt évek vizsgálatainak slágertémája, ami a távol-keleti ruházati termékek ellenőrzésével indult, azonban mostanra már jelentősen szélesebb körű terméket vizsgál a NAV. Mivel jelentős bírságkockázat rejlik a vámértékkel kapcsolatos megállapításokban, már számos bírósági ítélet született azzal kapcsolatban, hogy a mit és hogyan vizsgálhat a NAV a vámértékkel kapcsolatban. Az importált áruk osztályozásának helyessége szintén hasonló kockázatokat rejtő terület, aminek megítéléséhez szintén szakértelem szükséges.

Milyen új eljárással segíti az adózókat a NAV a hibák korrekciójában?

A NAV ellenőrzési rendszere már évek óta az önkéntes jogkövetést próbálja elősegíteni. Erre 2025-től újdonságként azadategyeztetési eljárással is ráerősít az adóhatóság. Ez az adózók által benyújtott bevallások és az adóhatósági adatok közötti ellentmondások rendezésére szolgál. Ha az eltérések nem szándékosak, akkor bírság nélkül lehetőség van a korrekcióra. Ha erre azonban nincs adózói hajlandóság, akkor a NAV jogkövetési vizsgálatot vagy adóellenőrzést indíthat, amelyek keretében már bírságra is kötelezhetők az adózók.

Hogyan lehet felkészülni a NAV ellenőrzésére?

A legjobb megoldás megelőzni egy adóhatósági megállapítást. Ez elérhető például a megfelelő belső kontrollrendszerek kiépítésével és az üzleti partnerek rendszeres vizsgálatával. Ha hibát észlelünk, akkor érdemes ezt proaktívan jelezni az adóhatóság felé. A hibás adatok korrekciója járhat ugyan pótlékfizetéssel, azonban bizonyos esetekben még annak mérséklése is kérhető.

A NAV folyamatosan növekvő adatvagyon alapján egyre hatékonyabban végzi az ellenőrzéseit. A vizsgálatok jellemzően összetett kérdésekre irányulnak, amelyekre az adózóknak rövid határidők betartásával kell teljeskörűen válaszolniuk, ami jelentős szakmai kapacitást köthet le. Fontos, hogy a bírósági esetjog az adóellenőrzések során is irányadó, amire ha megfelelő időben hivatkoznak az adózók, akár megelőzhetnek egy több éves bírósági eljárást is. Érdemes ezért a precedensekkel is naprakész tudással rendelkező szakértőt már az ellenőrzések elején megbízni.