Globális adópolitika

A globális adópolitika megváltozik, mivel az OECD Pillar Two egy teljesen új nemzetközi adórendszert vezet be. Az országok reagálnak, többek között új társasági adók bevezetésével és a befektetésekért folytatott verseny új módjainak mérlegelésével. Ugyanakkor az ENSZ alternatív megközelítést javasol, amelynek célja, hogy befogadóbb legyen a fejlődő országok számára. Mindeközben Pillar One (adózási jogok átcsoportosítása) elfogadása a tervezettnél tovább tart, ami kérdéseket vet fel a digitális szolgáltatási adók újbóli bevezetésével kapcsolatban. A tájékozottság és az alkalmazkodóképesség létfontosságú a vállalkozások és a kormányok számára, hogy eligazodjanak ezeken a bonyolultságokon.

Az adózási folyamatok digitalizálása és a mesterséges intelligencia/generatív mesterségesintelligencia fejlesztése kezd kihatással lenni az adófizetőkre, az adóhatóságokra és az adótanácsadókra, miközben a kormányok még csak most kezdik fontolóra venni az MI szabályozását. Az Adóigazgatás 3.0, amely egy hagyományos adóhatóság digitális átalakítását foglalja magában, valós idejű együttműködési megközelítéssel az adófizetési kötelezettségek terén, mindkét fél számára megnyitja az utat az egyszerűbb és hatékonyabb folyamatok felé. Az e-számlázás, az e-kereskedelem, az új digitális termékek és szolgáltatások mind lehetőségeket és kihívásokat jelentenek a globális adóközösség számára.

Az adópolitika fontos szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a fenntarthatóság elérésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekben, és különféle kezdeményezéseket foglal magában, mint például az OECD inkluzív fóruma a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, a szén-dioxid-kiigazítási mechanizmusokról (CBAM) és a kibocsátáskereskedelmi rendszerekről (ETS). Azonban ahogy az országok elfogadják saját programjaikat a „zöld” támogatásokra és ösztönzőkre, a környezetvédelmi adókra és a szén-dioxid-árazási stratégiákra, kihívások merülnek fel kereskedelmi viták formájában. Végső soron az ambiciózus cél globális konszenzus elérése a szén-dioxid-árazásról. Ez az adó, a kereskedelem és a szabályozás együttműködési területe.

Munkamódunk változik, és a határokon átnyúló távmunka egy új globális trend, amely az adózás minden területét érinti, és felhívja magára az OECD, az IFA és az ENSZ figyelmét. Olyan kérdéseket vet fel, mint az állandó telephelyek, a nyereség felosztása, az áfa, a piacra jutás, a kereskedelmi megállapodások, a bevándorlási szabályok, a munkajog, valamint az adózás és a szerződéskötés. A törvények és szabályozások még várat magára, kihívások elé állítva az adóhatóságokat, a vállalkozásokat és a magánszemélyeket. E kihívások kezeléséhez a távmunka változó természetének átfogó megértésére és összehangolt globális megközelítésre van szükség.

Az érdekelt felek érdeklődése továbbra is nagy a nagy multinacionális vállalatok adóügyei iránt, és a vállalkozásoktól egyre inkább elvárják, hogy önként több információt adjanak az adókezeléssel kapcsolatos megközelítésükről és annak eredményeiről. Miközben a kormányok továbbra is keresik az adóbevételeket és küzdenek az adóelkerülés ellen, a kötelező közzétételi rendszer is terjed. Ez egyre nagyobb bonyolultsághoz és megfelelési terhekhez vezet a vállalkozások számára, ami kihat a termelékenységre. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az adóhatóságnak nincs kapacitása a jelentett információk hatékony felhasználására. A közelmúltban egyes országok az adófizetési kötelezettség egyszerűsítésére törekedtek a növekedés ösztönzése érdekében.