Új korszak a forrásadó visszatérítésében: Elfogadták a FASTER Irányelvet
Az Európai Unió Tanácsa 2024. május 14-én megállapodásra jutott a FASTER Irányelv (Directive for Faster and Safer Relief of Excess Withholding Taxes) kapcsán, melynek célja az Európai Unión belül levont forrásadók gyorsabb és biztonságosabb visszatérítése.
Amint az uniós szintű szükséges jogalkotási eljárások lezárulnak, az egyes uniós tagállamoknak át kell ültetniük az Irányelvet a nemzeti jogukba, a jelenlegi tervek szerint legkésőbb 2028. december 31-ig. A nemzeti szabályoknak 2030. január 1-jéig kell hatályba lépniük.
Az Irányelv kidolgozásának hátterében több ok is áll.
- Jelenleg az Európai Unióban összetettek és tagállamonként különbözőek a forrásadó visszatérítési szabályok. Többszáz különböző formanyomtatvány létezik, melyek sok esetben csak nemzeti nyelven érhetőek el, a visszatérítési eljárás nem egységes és jellemzően költséges, hosszadalmas folyamat.
- A tagállamok közötti harmonizáció és információcsere hiányában fennáll a visszaélések és csalások kockázata, melyek következtében becslések szerint közel 150 mrd EUR bevételhiány is keletkezhetett az EU tagállamaiban 2000-2020 között.1
A fentieknek megfelelően a FASTER Irányelv három fő javaslat köré épül, melyek részletszabályainak kidolgozása folyamatban van:
1) „eTRC”: egységes digitális illetőségigazolások rendszeresítése az összes uniós tagállamban;
2) gyorsított visszatérítési eljárás: a tagállamok választhatnak, hogy vagy már kifizetéskor alkalmazhatóvá teszik az elérhető mentességeket/ kedvezményeket, vagy uniós szinten egységes határidőkkel szabályozott utólagos visszatérítési eljárás keretében (a kifizetést követő 4 hónapon belül) biztosítanak forrásadó visszatérítést;
3) jelentéstételi kötelezettség: a hatékony információcsere érdekében az Irányelv tervezet szerint ún. minősített pénzügyi közvetítők („CFI”, certified financial intermediary) regisztrálnának az egyes tagállamok nemzeti nyilvántartásaiban, és szolgáltatnának információkat xls formátumban a fizetési láncról.
Az Irányelv végső célja elsősorban a befektetések ösztönzése, a csalások visszaszorítása.
A forrásadó visszatérítési szabályok standardizálásával várhatóan kevesebb lesz a papírmunka és maga az eljárás is kevésbé lesz költséges. Az Irányelv tervezetéhez készített hatásvizsgálati jelentés (Impact Assessment Report) szerint az elérhető költségmegtakarítás várható összege évi 5,17 mrd EUR lehet, melytől az Európai Unión belüli határon átnyúló befektetések megélénkülése várható.
A visszaélést, adócsalást megelőző szabályozás megerősítését az adóhatóságok közötti információcsere forrásadókra való kiterjesztésével, a DAC és ATAD Irányelvek megfelelő kiegészítésével, valamint a tagállamok számára a visszaélések elleni küzdelemhez megfelelő eszközök biztosításával érné el az uniós szabályozás.
Tekintettel arra, hogy Magyarország nem alkalmaz forrásadót a külföldi jogi személyek felé teljesített kifizetésekre, az Irányelv bevezetésének előnyeit elsősorban azok a hazai cégek élvezhetik majd, amelyek Európai Unión belüli befektetéseik után forrásadóval terhelt kifizetésekben (osztalék, kamat, jogdíj) részesülnek. Az Irányelv bevezetésétől az Európai Unión belüli forrásadó visszatérítési folyamat egységesebbé, gyorsabbá és költséghatékonyabbá válása várható.
1 Forrás: https://www.internationaltaxreview.com
