Új adószabályok az éttermi reprezentációra

A 10/2026. (I. 30.) Kormányrendelet alapján visszamenőleg, 2026. január 1-től módosulnak bizonyos reprezentációs célú juttatásokat, valamint üzleti ajándékként, reprezentáció vagy adóköteles vendéglátás keretében, illetve csekély értékű ajándékként átadott termékeket terhelő személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó kötelezettségek.

Éttermi reprezentáció

Az eddigi szabályozás alapján, amennyiben a juttató (kifizető) nem minősült a speciális elszámolási szabály alá eső adózónak (pl. egyesület, köztestület, egyházi jogi személy vagy alapítvány), akkor az általános szabályok szerint az általa biztosított valamennyi reprezentációnak minősülő (és adóalapot képező) juttatás egyes meghatározott juttatásként volt adóköteles. Így a juttatás értékének 1,18-szorosa, mint adóalap után a juttatót 15 százalék személyi jövedelemadó, illetve 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terhelte, melyet negyedévente kellett teljesítenie.

A Kormányrendeletben foglaltak alapján a reprezentációs célú juttatások közül ki lehet emelni az étteremben nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott juttatásokat, amelyekre 2026. január 1-től eltérő szabály vonatkozik mind a kapcsolódó közterhek, mind azok adminisztrációja tekintetében.

Az éttermi reprezentációnak az a része, amely nem haladja meg az adózó éves bevételének 1 százalékát, de maximum 100 millió forintot, adómentessé válik. Itt fontos megjegyezni, hogy az éves értékhatár az adózó üzleti évéhez igazodik. A tevékenységét évközben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásával időarányosan veheti figyelembe. Az említett értékhatárokat meghaladó részt továbbra is az emelt adóalapra számított 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli.

Abban az esetben, ha az adózó a 100 millió forintos értékhatárt az adóév során átlépi, akkor a határértéket meghaladó rész után az adókötelezettségeket a juttatás hónapját magában foglaló naptári negyedév kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. Természetesen, ha a juttató az adóév hátralévő részében további éttermi reprezentációs juttatást biztosít, akkor ezeknek a juttatásoknak az értéke már az általános szabályok szerint, negyedévente adókötelessé válik.

Második lépésben a juttatónak az éves (nem konszolidált) beszámolójának készítése során kell megvizsgálnia, hogy az éves bevételének 1 százaléka alapján mekkora összegű éttermi reprezentációt számolhat el adómentesen. Ha a bevétel alapján számított maximum érték nem teszi lehetővé az év során adómentes juttatásként elszámolt összeg fenntartását, akkor a különbözet után teljesíteni kell az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókötelezettségeket az éves bevétel megállapításának hónapját követő negyedév 12. napjáig. Tehát ha a juttató az általános szabályok szerint május 31-ig készíti el a beszámolóját és az alapján különbözetet állapít meg, akkor a különbözetet terhelő adókötelezettségeket július 12-ig kell majd bevallania és megfizetnie.

Nagyon fontos azonban, hogy az adómentes reprezentációs juttatásra kizárólag az éttermi reprezentációs juttatás esetében van lehetőség, ezért például az egyéb helyszínen biztosított reprezentáció esetén (pl. kihelyezett helyszínen catering biztosítása) az adómentes elszámolás lehetőségével nem lehet élni. További kérdéseket vethet fel, ha az éttermi reprezentációról szóló számla más költségeket (pl. terembérlet, audiotechnika, fellépők díjazása, stb.) tartalmaz.

A reprezentáció fogalmát a Kormányrendelet nem definiálja újra, ezért az Szja tv. szerinti fogalmi elvárásoknak továbbra is meg kell felelni. (Így például a kizárólag a munkavállalók szórakoztatását célzó, üzleti vagy szakmai tartalom nélküli program esetén biztosított vendéglátás nem tekinthető ilyennek.)

Pálinka, mint ajándék

Az adózók több jogcímen is adhatnak át terméket üzletfeleik, de akár saját munkavállalóik részére is. Ezekben a juttatásokban közös, hogy az általános szabályok alapján – a törvényi feltételeknek megfelelés esetén - egyes meghatározott juttatásként válnak jellemzően adókötelessé, azaz a juttatót a juttatás értékének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadó és 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli.

E juttatások jogcím szerint lehetnek:

•  reprezentáció;
•  üzleti ajándék;
• nem reprezentációs célú vendéglátás vagy rendezvény keretében átadott ajándék, amennyiben az ajándék egyedi értéke a minimálbér 25 százalékát nem haladja meg; vagy
• az évente három alkalommal, egyenként a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékben adott csekély értékű ajándék.

A fenti körből egy korábbi rendelkezés alapján már kikerültek a közvetlenül a szőlészetektől, borászatoktól beszerzett, eredetmegjelöléssel ellátott palackozott egyes borászati termékek.

E rendelkezés mintájára készült el a pálinka fenti jogcím szerinti juttatására is adómentességet biztosító szabályozás. Így a rendelkezéseknek megfelelő helyen (adóraktárban) előállított és onnan közvetlenül megvásárolt, a szükséges pálinkajeggyel ellátott alkoholtermék átadása adómentes juttatás lehet, amennyiben a juttató olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és a felhasználásának módja is.