Transzferár kiigazítás és ÁFA – mire érdemes figyelni?!
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak (transzferárak) ellenőrzése már régóta az adóhatóság fókuszában van, amit jól mutat az is, hogy a NAV 2024-es ellenőrzési tervében is kiemelt helyet kaptak a kapcsolt vállalkozások és a transzferárak. Ugyan a transzferár ellenőrzések sarkalatos pontja a kapcsolt tranzakciók helyes dokumentálása, az adott társaság megfelelő funkcionális besorolása, valamint a transzferár-adatszolgáltatás megfelelő teljesítése, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a transzferár kiigazításhoz kapcsolódó esetleges áfa következményeket sem.
Kapcsolt ügyletek során tipikus, hogy a felek egymás között alkalmazott elszámoló árai tekintetében transzferár kiigazítást hajtanak végre az adott időszak – jellemzően negyedév vagy év – végén. A kiigazítás iránya természetesen lehet pozitív vagy negatív, attól függően, hogy a feleknek milyen irányba szükség eltérniük annak érdekében, hogy az egymás közötti ügyletek a megállapított szokásos piaci ár tartományba essenek. Transzferár kiigazításra sor kerülhet adóalap szinten is, amikor a felek csak a társasági adó alapjukat módosítják tényleges pénzmozgás nélkül. Ez esetben értelemszerűen nem merül fel áfa kérdés. Gyakran előfordul ugyanakkor, hogy a kiigazítást a felek valamilyen számviteli bizonylat kiállításával (tényleges pénzügyi rendezés mellett) kívánják végrehajtani, amely módszer kapcsán több szempontot is vizsgálni kell annak eldöntéséhez, hogy az ügylet az áfa hatálya alá tartozó adóköteles tranzakcióként, avagy az áfa hatályán kívüli ügyletként kezelendő.
E tekintetben elsősorban az vizsgálandó, hogy az adott bizonylat a felek között korábban teljesített ügyletek (termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások) árát módosítja-e utólagosan, vagy annak egyetlen és kizárólagos célja a kapcsolt felek közötti transzferár szabályzatban foglalt jövedelmezőség biztosítása (eredményességi korrekció által).
A téma kapcsán az adóhatósággal folytatott egyeztetések alapján ilyen esetekben – többek között – annak van jelentősége, hogy
- a felek által alkalmazott TP szabályzat egyértelműen rendelkezik-e arról, hogy mikor lehet, illetve mikor kell kiigazítást végrehajtani;
- a kiigazítás összege és elszámolása nem köthető a felek között teljesült korábbi ügyletekhez (pl.: a kiigazítás az adott időszakban teljesített ügyletek összesített ellenértékéhez kapcsolódik és nem köthető egy adott termékhez vagy ügylethez);
- a korrekció nem tekinthető a Polgári Törvénykönyv szerinti szerződés módosításnak/hibás teljesítés miatti árleszállításnak.
A fentieken túl az ügylet egyedi körülményeitől függően további szempontokat is szükséges lehet mérlegelni a helyes áfa kezelés kialakításához.
Összeségében megállapítható, hogy a transzferár-korrekciók kapcsán alkalmazandó áfa-kezelés több szempont mentén is vizsgálandó, és kijelenthető, hogy az áfa-kezelése semmiképp sem az adózó diszkrecionális döntésén, hanem a kiigazítás egyes lényegi elemein múlik. Ennek megfelelően érdemes lehet alaposan megvizsgálni, illetve egy esetleges állásfoglalás-kérés keretein belül megerősítteteni, hogy az alkalmazott transzferár-korrekció megfelel-e az adóhatóság által elvárt feltételeknek, ugyanis a nem megfelelő áfakezelés, illetve az ügylet nem megfelelő számlázása jelentős összegű szankciókat hordozhat magában. Belföldi, illetve import ügyletek vonatkozásában lényeges, hogy a nem megfelelő számlázásból eredő szankciókon túl adóbírság kockázat is fennáll, ezért ezen ügyletek tekintetében még inkább fontos a helyes áfa kezelés meghatározása.
Szükség esetén a Deloitte szakértői állnak rendelkezésre a transzferár korrekciók megfelelő áfa-kezelésének kialakításában, illetve ezzel összefüggő hatósági állásfoglalás iránti kérelem elkészítésében.
