Szén-dioxid kvóta adó és tranzakciós díj – hol tartunk most és mi várható?

2023 júliusában két új fizetési kötelezettség, a szén-dioxid kvóta adó, valamint a tranzakciós díj bevezetésére került sor. Ezen kötelezettségek a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásában részesülő létesítmény üzemeltetőit terhelik, ami a gyakorlatban jellemzően a cement-, műtrágya-, üveg-, acélgyártó, illetve vegyipari ágazatok bizonyos szereplőit jelenti. Jelen hírlevelünk célja röviden összefoglalni, hogy hol tart jelenleg a szabályozás, illetve milyen fejlemények várhatók a folyamatban lévő kötelezettségszegési és bírósági eljárások fényében.

I. Szabályozási háttér

A széndioxid-kvóta adó és tranzakciós díj lényegében arról szól, hogy meghatározott ipari szereplők, akik bizonyos mennyiségű szén-dioxid kibocsátást érnek el egy meghatározott időszakban (és emellett szén-dioxid kvótában részesülnek), szén-dioxid kvótaadó fizetésére kötelesek, továbbá, amennyiben ugyanezen piaci szereplők kereskednek is a kapott szén-dioxid kvótáikkal, ezen kereskedelmi tevékenység után tranzakciós díj fizetési kötelezettség is terheli őket.

A széndioxid-kvóta adó és tranzakciós díj szabályozása annak 2023 júliusi bevezetését követően viszonylag gyorsan változott, hiszen az adóalanyiság szempontjából releváns átlagkibocsátási értékhatár 2023 októberétől az eredeti 10,000 tonnáról 25,000 tonnára emelkedett, míg az adó mértéke az eredeti 40 euró/tonnáról 36 euró/tonnára csökkent. Ezzel egy időben a tranzakciós díj mértéke ugyancsak változott, amely az eredeti 10%-ról 15%-ra nőtt.

Lényeges változás a szabályozás kapcsán, hogy ezen kötelezettségeket eredetileg a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) Korm. Rendelet tartalmazta, ugyanakkor a rendeleti szintű szabályokat a jogalkotó 2025 júliusában törvényi szintre emelte, így a szabályozási elemek azóta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvényben találhatók.

II. Kötelezettségszegési és EU Bírósági eljárások

Az Európai Bizottság 2025 júniusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és felszólította, hogy törölje el az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt terheket. A Bizottság érvelése lényegében azon alapul, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv céljával ellentétes a magyar szabályozás, tekintettel arra, hogy az díjakat terhel a jelentős mennyiségű ingyenes kibocsátási egységben (tehát ingyenes kvótákban) részesülőkre, az érintettek körének megállapításához az éves kibocsátást és az ingyenes kiosztásból való részesedést véve alapul.

A kötelezettségszegési eljárásoknak lényegében 3 szakasza van: 1) felszólító levél; 2) indokolással ellátott vélemény; 3) bírósági szakasz. Jelen ismereteink szerint a felszólító levél megküldése óta nem történt érdemi előrelépés a kötelezettségszegési eljárás tekintetében, mindazonáltal, ha egy tagállam nem teljesíti a Bizottság által kérteket és a Bizottság a Bírósághoz fordul, úgy a Bírósági eljárás akár 1-2 évig is eltarthat.

A fentieket természetesen befolyásolhatja, hogy a kötelezettségszegési eljárás mellett folyamatban van a Bíróság előtt egy lényegében párhuzamos eljárás, amely ügyben 2025 őszén főtanácsnoki indítvány is született. Az indítvány végkövetkeztetésében a széndioxid-kvóta adót és a tranzakciós díjat előíró magyar szabályozást a főtanácsnok az uniós joggal ellentétesnek ítélte meg. A Bírósági eljárás következő lépése az ítélethirdetés lesz, amely ugyancsak a korábbi tapasztalatok alapján még várhatóan nyár előtt meg fog történni. Az természetesen továbbra is kérdés, hogy a Bíróság ítéletében osztani fogja-e a főtanácsnok érveit és végkövetkeztetését.

III. Lehetséges következő lépések

A fentiekből is látható, hogy az érintett piaci szereplők számára fontos döntés várhatóan a közeljövőben megszületik, amely alapján – ha a Bíróság az EU joggal ellentétesnek ítéli meg a magyar szabályozást – lehetővé válhat a korábban megfizetett szén-dioxid kvótaadó és tranzakciós díj visszaigénylése is, amely visszaigénylési folyamat keretében kamat igénnyel is élhetnek az érintett szereplők.

Tekintettel a közeljövőben várható döntésre, érdemes lehet minden olyan adózó számára áttekinteni a visszaigénylési lehetőségeket és az eljárás pontos menetét, akit terhel(t) a hivatkozott fizetési kötelezettség, és a megfelelő eljárás kiválasztása mellett felkészülten várni az EU Bíróság ez irányú döntését.

Amennyiben Önök számára is érdekes lehet a korábban megfizetett szén-dioxid kvóta adó és tranzakciós díj visszaigénylésének kérdése, forduljon a témában szakértő tapasztalt kollégáinkhoz, akik örömmel nyújtanak támogatást a fentiekben.