Őszi adócsomag 2025
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy kihirdetésre került a 2025 őszi adócsomag első részét magába foglaló törvény, valamint az Országgyűlés által elfogadásra került az őszi adócsomag második része is. (A két törvényre együttesen „Adócsomagként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozásokat.
Általános forgalmi adó
Áfacsoportot érintő változások
Az Adócsomag alapján módosulnak bizonyos, az áfacsoportok létrehozására, működésére vonatkozó rendelkezések. A módosítás értelmében egyszerűsödik az áfacsoport létrehozásának folyamata, tekintettel arra, hogy a továbbiakban elegendő a tag nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartási rendszere alkalmas a belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére, ennek részletes bemutatása nem szükséges. További változás, hogy egy áfacsoport képviselőjének megszűnése esetén, a csoportnak 15 napon belül új képviselőt kell kijelölnie és bejelentenie a NAV felé, amelynek elmaradása esetén a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot jelöli ki csoport képviselőként. Tekintettel arra, hogy ezen módosítás eredményeként nem állhat elő olyan helyzet, hogy egy áfacsoport képviselő nélkül marad, ezen ok kikerült az áfacsoport megszűnésének esetei közül. A módosítások továbbá pontosítják az áfacsoportok egyetemleges felelősségével kapcsolatos részletszabályokat is: a csoporttagok ezentúl nemcsak az Áfa tv. szerinti kötelezettségekért, hanem azok megszegése esetén az Art. szerinti jogkövetkezményekért is egyetemlegesen felelnek. Ezeken túl a normaszöveg kisebb pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz, melyek szerint a csoportképviselő státusza akkor is megszűnik, ha az adott tag felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül.
Az Adócsomag fenti pontjai a kihirdetést követő 31. napon lépnek hatályba.
Alanyi adómentesség
Az Adócsomag alapján, az Áfa tv. legújabb módosítása több lépcsőben emeli majd az alanyi adómentesség értékhatárát az alábbiak szerint:
- 2026 január 1-jétől 20 millió Ft-ra,
- 2027. január 1-jétől 22 millió Ft-ra,
- 2028. január 1-jétől pedig 24 millió Ft-ra.
Az árbevétel számítására vonatkozó szabályok egyébiránt nem változnak. Az érvényes értékhatárokat a korábbi módszerek alapján szükséges meghatároznia minden adózónak.
Utasok áfa-visszaigénylése
Az Adócsomag pontosítja a külföldi utasok áfa-visszaigényléséhez szükséges formai követelményeket.
Adatszolgáltatási kötelezettségek
Az Adócsomagban szereplő, az Áfa tv. 10. mellékletét érintő módosítások jelentős gyakorlati változásokat eredményeznek. Ennek alapján a jövőben az áfa bevallások belföldi összesítő nyilatkozatának kötelező elemévé válik, hogy az adózóknak számlaszinten – a számla adóalapja és áthárított áfa összege mellett – fel kell tüntetniük a ténylegesen levonásra kerülő áfa összegét is. A rendelkezés nemcsak az úgynevezett „M” lapokra, hanem a módosító és érvénytelenítő számlákat tartalmazó „K” lapokra, valamint az előlegszámlákra vonatkozó adatszolgáltatásra is kiterjed. A kötelezettség alól kizárólag azok az adózók mentesülhetnének, akik bevallási kötelezettségüket az eÁfa rendszer használatával teljesítik. Az Adócsomag szövege szerint a bevallást érintő módosításokat legkorábban 2026 július 1-jét magába foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell alkalmazniuk az adózóknak.
Áfakulcsok módosítása
Az Adócsomagban foglalt módosítások érintik továbbá egyes élelmiszerek áfakulcsát is. 2026 január 1-jétől ugyanis az eddigi 27%-ról 5%-ra csökken a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése után fizetendő áfa kulcsa.
Kisker adó
Az Adócsomagban a kiskereskedelmi adómérték új sávhatárai 1 milliárd, 50 milliárd és 150 milliárd forintban kerülnek megállapításra, amely sávok már a 2025. adóévi kötelezettségre is alkalmazandók. Ha a 2025. júliusában és októberében esedékes és ténylegesen befizetett előlegek összege több, mint a 2025. évre várható adóalap és az új sávhatárok szerinti adómértékkel kiszámított fizetendő adó, akkor a különbözet visszaigénylésére már 2025-ben lehetőség nyílik. A visszaigénylésről szóló nyomtatványt legkésőbb 2025. végéig lehet benyújtani. Az az adózó, aki ezzel a visszaigénylési lehetőséggel nem él, az adósávok változásából eredő többletet az éves adóbevallás benyújtásával számolja majd el és kérheti vissza. A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók esetén, amennyiben a sávhatár-módosítás hatályba lépésekor van olyan 2025. évi előlegük, amely még nem vált fizetendővé, akkor erre az előlegre jogosultak 2025. adóév folyamán mérséklést kérni. Ha a sávhatár módosítás hatálybalépésekor már minden előleg esedékesség vált és azok megfizetésre is kerültek, a különbözetet az átmeneti szabály alapján visszaigényelhetik, vagy az éves bevallásban keletkező többletet az általános eljárási szabályok szerint kérhetik vissza.
Jövedéki adó
Az Adócsomagban az ipar- és munkavédelmi akcióterv részeként az üzemanyagok (benzin, gázolaj, kerozin) jövedéki adó mértékének emelését fél évvel elhalasztották, így az új adómértékek 2026. július 1-től alkalmazandók.
Személyi jövedelmadó
Egyéni vállalkozókat érintő módosítási javaslatok
Emelkedő költséghányad az átalányadózó egyéni vállalkozóknál
A jelenlegi szabályozás szerint az átalányadózást választó egyéni vállalkozó főszabály szerint a bevételének 40 %-át veheti figyelembe költséghányadként, azaz a bevételének 60 %-a képezi az adóköteles jövedelmét.
Az Adócsomag szerint ez a 40 %-os általános költséghányad fokozatosan megemelésre kerül, előbb 2026. január 1-től 45 %-ra, majd 2027. január 1-től 50 %-a.
A törvényben külön nevesített, speciális költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozóknál és a mezőgazdasági őstermelőknél a jelenleg alkalmazandó költséghányad mértékek változatlanok maradnának.
Egyéni vállalkozók társadalombiztosítási járulékának és szociális hozzájárulási adójának alapja és bevallása
Az Adócsomag megszünteti az egyéni vállalkozókra alkalmazandó speciális szabályt, amely szerint jelenleg a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 %-a után kell megfizetni.
Az Adócsomag alapján 2026. január 1-től a kötelezettségek alapjának ez a speciális számítási módszere megszűnik és a minimális kötelezettségalap a jövőben az egyéni vállalkozók esetén is a minimálbér (garantált bérminimum) lesz.
További változást a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozók életében, hogy az Adócsomag szerint – az átalányadózó egyéni vállalkozókra már jelenleg is érvényes szabályozáshoz hasonlóan – 2026. január 1-től a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót negyedévente vallhatják be (havi bontásban) és fizethetik meg, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
Társas vállalkozókat érintő módosítási javaslatok
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a társas vállalkozók – azaz például Kft. vagy Bt. tagja, ügyvédi irodai tag vagy egyéni cég tagja – után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 %-a.
Az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan az Adócsomag lehetővé teszi, hogy 2026. január 1-től a társas vállalkozók után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja is a minimálbér (garantált bérminimum) legyen.
Több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Egyszerűsödő adóelőleg nyilatkozattételi folyamat két és három gyermeket nevelő anyák esetében
Az Adócsomag lehetővé teszi 2026. január 1-től, hogy a három gyermekes anyák a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozaton jelöljék, ha a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét (is) igénybe kívánják venni. Jövő évtől kezdődően a felmenő rendszerben fokozatosan jogosulttá váló két gyermekes anyák szintén élhetnek majd ezzel a lehetőséggel.
További könnyítést hoz az Adócsomag azáltal, hogy az érintett anya arról is nyilatkozhat a munkáltató, kifizető felé, hogy az a nyilatkozatát folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekintse, amely addig érvényes, ameddig az anya új nyilatkozatot nem tesz. A 2025. évben tett nyilatkozat esetében a folytatólagosságot az Adócsomag garantálja egy átmeneti rendelkezés segítségével.
Továbbá a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével kapcsolatban pontosítja, hogy az anya életkorától függően melyik évtől kezdődően válik érvényesíthetővé a kedvezmény, így a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló törvény már e pontosított szövegezéssel lép hatályba 2026. január 1-től.
Bővül a béren kívüli juttatások köre
Otthontámogatás
A béren kívüli juttatások között új elemként jelenik meg az úgynevezett „Otthontámogatás” címén adható juttatás. A támogatás részletszabályait kormányrendelet fogja szabályozni.
Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) felhasználása
Az Adócsomagban foglalt rendelkezések alapján a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatás 2025. december 1. és 2026. április 30. között élelmiszer vásárlására is felhasználhatóvá válik. Az élelmiszer vásárlásra való felhasználás feltételeit külön kormányrendeletben fogják szabályozni.
Külön adózó jövedelmek
Kriptoügyletből származó jövedelem
Jelentősen módosítja az Adócsomag a kriptoügyletből származó jövedelemmel összefüggő adókötelezettség adóévek közötti elszámolását, azaz az adókiegyenlítés intézményét. A jelenlegi szabályozási logika az adóévben realizált összes bevétel és a teljesített kiadás egybeszámításával határozza meg, hogy az adózónak az adott évben ügyleti nyeresége vagy vesztesége keletkezett, amellyel szemben a jelenlegi szabályozás a legfeljebb megelőző 2 adóév nyereségét vagy veszteségét engedi elszámolni.
Az Adócsomagban elfogadott módosítás lényege, hogy az adókiegyenlítésre nyitva álló időablak megszűnik és az évek közötti elszámolás időkorlát nélkülivé válik, így a két évet megelőzően megszerzett kriptoeszköz megszerzésével összefüggésben kiszámított veszteségre eső adó korábban adókiegyenlítésben még figyelembe nem vett része a tárgyévi ügyleti nyereség adójával szemben elszámolható. Az időkorlát nélküli elszámolhatóság lehetősége az Adócsomag szerint már a 2025. évi adóbevallásban megnyílik. Az elszámolhatóság feltétele, hogy a veszteséget az adózónak a korábbi évek adóbevallásában fel kellett tűntetnie.
Adómentes bevétel
Hitelintézeti kártérítés adathalászat esetén
Az Adócsomag a kihirdetést követő naptól lehetőséget biztosít arra, hogy az adathalászat áldozatául esett banki ügyfelek esetben a bank által méltányosságból térített összeget nem kell a magánszemély adóköteles jövedelmének tekinteni, tekintettel arra, hogy a bank által önkéntesen megtérített összeg a gazdasági tartalmát tekintve a kártérítéshez, kártalanításhoz hasonló és nem pedig egy többlet jövedelmet keletkeztető tranzakció.
Fontos azonban kiemelni, hogy az adómentesség csak a magánszemélyt ért kár összegét meg nem haladó térítésre alkalmazható, az eredeti kár összegét meghaladó térítésre az általános adózási szabályok maradnak az irányadók.
Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó
A tartós megbízási jogviszony intézménye
A társadalombiztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyok között új elemként jelenik meg 2026. január 1-től az úgynevezett „tartós megbízási jogviszony”. Tartós megbízási jogviszony esetén a társadalombiztosítási kötelezettség a kifizetett díjazás mértékétől függetlenül fennáll, melynek következtében a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a kifizetett díjazás, de legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni.
A jelenlegi szabályozás szerint („normál”) megbízási jogviszony akkor keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ha a jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem a minimálbér 30%-át meghaladja. Ezt a megbízók sok esetben csak a megbízási időszakot követően tudják meghatározni és a biztosítási jogviszonyt a hatóságok felé utólag bejelenteni (és egyben lezárni), ami – azon kívül, hogy a megbízónak folyamatos adminisztrációs terhet jelent - a megbízott társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférését (pl. táppénz igénybevételét) korlátozza.
Az Adócsomag alapján a megbízó bejelentheti, ha egy megbízási jogviszonyt „tartós megbízási jogviszonynak” kíván tekinteni, így a bejelentést elegendő a jogviszony létrejöttekor megtenni, melynek következtében a biztosítási jogviszony – és így a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség - folyamatosan fennáll addig, ameddig a megbízó be nem jelenti a jogviszony végét.
Társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartások és eljárások
Komplex jogviszony nyilvántartási rendszer
Az Adócsomag szerint kialakításra kerül egy összetett informatikai rendszer, amely a magánszemélyek számára az egészségbiztosítási ellátásokkal és a nyugdíj célú járulékfizetésekkel kapcsolatos adatokat egy felületen teszi elérhetővé, ezáltal segítve a különböző ügyintézési folyamatokat, ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékkal és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos eljárásokat is.
Globális minimumadó
Az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség (Transitional CbCR Safe Harbour) alkalmazásával összefüggésben az Adócsomag bevezeti az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés, valamint az elismert pénzügyi beszámoló fogalmát, továbbá az egyszerűsített tényleges adómérték definícióját a korábban tervezett miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emeli. (Az érintett rendeletet a Kormány közzétette társadalmi egyeztetésre. A rendelet kihirdetését követően annak rendelkezéseiről részletes ismertetőt teszünk közzé a Deloitte Magyarország oldalán.) Emellett a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés tekintetében az Adócsomag pontosítja, hogy melyik évben melyik átmeneti kulcsot kell alkalmazni. Az Adócsomag eredeti javaslatának indokolása szerint így a 2024. naptári évben kezdődő adóévben például a bérköltségre jutó nyereségkivétel mértéke 9,8 %, a tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel mértéke 7,8 % lenne.
Az Adócsomag fenti pontjai a kihirdetést követő napon (november 20.) léptek hatályba.
K+F
A kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel, MTA-val kötött szerződés alapján közösen végzett K+F projektek esetén a jogszabálytervezet szövegében szereplőhöz képest jóval kedvezőbb adókedvezmény-szabály lesz hatályos 2025. december 21-től. A törvényjavaslat eredeti szövege szerint a közös projektek költségeinek csak 10%-a lett volna elszámolható. Ezzel szemben az Adócsomagban elfogadott jogszabályszöveg alapján az állami intézményekkel közösen végzett K+F projekt utáni adókedvezmény elérheti a K+F költségek 25%-át kísérleti fejlesztés, 50%-át alkalmazott kutatás, alapkutatás esetén pedig 100%-át is, 500 millió forintig. További új szabály, hogy a fenti magasabb intenzitások az állami intézmények kizárólagos tulajdonában lévő tudáshasznosító gazdasági társaságokkal kötött megfelelő szerződés esetében is alkalmazhatók lesznek.
Társaságiadó-kedvezmények
Az Adócsomag a Kormány két új társaságiadó-kedvezmény bevezetését kezdeményezi 2026. január 1-i hatállyal.
Környezetvédelmi célú adókedvezmény
Az egyik új adókedvezmény bizonyos környezetvédelmi célú, 100 millió forintot elérő beruházások esetén lesz elérhető. A beruházásnak 1.) környezeti károk felszámolására, élőhelyek rehabilitációjára, vagy pedig 2.) a biológiai sokféleség védelmére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, annak mérséklését irányuló természetalapú megoldásra kell irányulnia.
Az adókedvezmény a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben vagy a következő adóévben, és az első igénybevételt követő öt adóévben lesz majd igénybe vehető. Az adókedvezmény összege a fenti 1.) esetben az érintett ingatlan értéknövekedése és a beruházás összegének különbözete lehet, a 2.) esetben pedig a beruházás teljes bekerülési értékének 70%-a (középvállalkozásnak 80, kisvállalkozásnak 90%-a). Az adókedvezmény csak akkor lesz elérhető, ha a beruházó a beruházás megkezdése előtt bejelentéssel fordul az adópolitikáért felelős miniszterhez. Fontos további megkötés, hogy a környezeti kár okozója nem élhet majd az adókedvezménnyel. Az adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit, eljárási szabályait miniszteri rendelet fogja meghatározni.
Fejlesztési adókedvezmény
A másik adókedvezmény a fejlesztési adókedvezmény szabályait egészíti ki egy új jogcímmel. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe 2023 óta bizonyos, az európai zöld átmenethez (a nettó nulla célkitűzéshez) kapcsolódó gyártó beruházásokhoz (akkumulátorok, szolárpanelek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezések, ezek kulcsfontosságú alkatrészei, valamint a kapcsolódó kritikus nyersanyagok előállításához). Ez a lehetőség a mögöttes uniós szabályozás lejárta miatt 2025. december 31-én megszűnt volna, de azóta az Európai Bizottság az ún. tisztaipar-megállapodásra tekintettel lényegében hasonló feltételekkel 2030. december 31-ig meghosszabbította ezt a jogcímet úgy, hogy a támogatható tevékenységek köre is bővült (például bizonyos villamosenergia-hálózati elemek, vízturbina-rendszerek vagy energiatárolók, valamint alkatrészeik előállításával). Az Adócsomag alapján a magyar állami is élni szeretne a meghosszabbítás lehetőségével.
Az elérhető maximális támogatási mértékek változatlanok maradnának (Budapesten 15% és maximum 150 millió euró, Budapesten kívül maximum 35% és 350 millió euró). A fejlesztési adókedvezmény kombinálható lesz készpénztámogatással is a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet alapján; a készpénztámogatás és az adókedvezmény párhuzamos igénybevétele esetén az együttes támogatási összegeknek kell beleférniük a fenti keretekbe.
Robin Hood-adó kedvezmény
Az Adócsomag a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosításával az energiaellátók jövedelemadójának rendszerét is kiegészítené egy új beruházási adókedvezménnyel a 2026-os adóévtől kezdődően, a 2025. december 31-ét követően megkezdett beruházások után. Az adóévben üzembe helyezett energetikai fejlesztésre irányuló beruházás és az ugyanazon beruházás céljára kapott más támogatás, juttatás és csatlakozási díj összegének a különbözetével csökkenthető lesz az energiaellátók jövedelemadója, a meghatározott egyéb adókedvezményekkel csökkentett fizetendő adó 80%-áig, de legfeljebb a beruházás bekerülési értéke és az adott adóévben az adózó energetikai infrastruktúrájára figyelembe vett korrigált (kapott támogatásokkal juttatásokkal csökkentett) értékcsökkenés közötti különbözet 50%-ának megfelelő mértékben. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezésének adóévében és az azt követő öt adóévben lesz érvényesíthető.
Az adókedvezmény igénybevételének egyebek mellett feltétele lesz, hogy az adózó a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által kiállított beruházásösztönzési igazolással rendelkezzen. Az Adócsomag szerint a beruházást az adózónak öt évig fenn kell tartania.
KIVA
Az Adócsomag megemeli a kisvállalati adózás választása esetén vizsgálandó belépési feltételek értékhatárait, amellyel jelentősen bővülhet az ilyen adózást választók köre. Az állományi létszám maximuma 50-ről 100 főre emelkedik, míg a mérlegfőösszeg és a bevétel maximuma 6 milliárd forint lesz. A magasabb belépési korlátok már 2025. december 1-jétől hatályba lépnének, ezt követően már választhatnák a jelenlegi összeghatárokat meghaladó, de a megemelt korlátokat teljesítő adózók ezt az adózási formát. Az adóalanyiság megszűnéséhez kapcsolódó értékhatárok is jelentősen emelkednek, és 2026. január 1-jétől a bevételi korlát 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, míg az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.
Továbbá az Adócsomag 2026. január 1-jei hatállyal kiveszi a pénztár fogalmából az elektronikus pénzeszközök (kripto-eszközök) értékét, így a pénztár adóévi növekménye vagy csökkenése kapcsán alkalmazandó adóalap-módosító tétel összegének (ideértve az ebből mentesített összeget is) megállapításánál a kripto-eszközöket figyelmen kívül kell hagyni.
Számvitel
Az Adócsomag a kapcsolt felek egymás közötti ügyleteire vonatkozóan tartalmaz néhány pontosító rendelkezést, ahol a piaci árhoz képest keletkezett különbözet utólagos elszámolásáról állapodtak meg a felek. Az Adócsomag egyértelművé teszi, hogy piaci ár alatt a társasági adóról szóló törvény szerinti piaci árat kell érteni, illetve, hogy a piaci ár és alkalmazott ár közötti különbözetet a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént elszámolások esetében a felek megállapodása szerinti értékben lehet figyelembe venni az eszköz bekerülési értékében, a nettó árbevételben, vagy az elszámolt költségben/ráfordításban. A pontosítási célja, hogy a mediánra történő adóalap-módosítástól eltérően az utólagos számviteli árkiigazítás esetében a felek megállapodása szerint a piaci ártartományon belül meghatározott – akár a mediántól eltérő – piaci árat alkalmazhassák az adózók. A módosítást kötelezően a 2026. évben induló üzleti évre kell alkalmazni, de választani lehet a 2025. évben történő alkalmazását is.
Illetékek
Az Adócsomagban foglalt módosítások szerint a végelszámolás során a tulajdonos által elengedett kölcsönhöz kapcsolódó vagyonszerzés a tulajdonos személyétől függetlenül illetékmentes, ha a vagyonszerzőt törlik a cégjegyzékből a végelszámolás végén. Amennyiben a végelszámolás mégsem a cégbírósági törléssel zárul, akkor késedelmi pótlékkal emelten kell megfizetni az addig felfüggesztett illetékkötelezettséget.
A lakástulajdon magánszemélyek általi megszerzésére vonatkozó illetékkiszabási rendelkezéseket kiterjesztette az Adócsomag a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére is.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 2025 januártól új fogalmat vezetett be a pénzügyi lízingbe adáshoz kapcsolódóan. Míg korábban a pénzügyi lízingbeadás tényét lehetett feltüntetni az ingatlannyilvántartásban, januártól a pénzügyi lízingbe vevő tulajdonjog-átszállásra vonatkozó joga, mint „lízingbevevői jog” bejegyezhető az ingatlannyilvántartásba, ezzel erősebb jogi védelmet nyújtva a vevőnek. Az Adócsomag az illetékről szóló törvénybe is átülteti ezt a változást, például a továbbértékesítési céllal vásárolt ingatlan szerzésekor alkalmazható alacsonyabb illetékmérték feltételeinél.
A fenti módosítások 2026. január 1-jén lépnek hatályba.
Az Adócsomag az építésügyi szabályok változásához igazodva egy kedvező módosítást eszközöl a lakóház építésére alkalmas telek, valamint az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzésének illetékmentességéhez kapcsolódóan. A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzői az illetékmentességet már nem csak a 4 éven belül kiadott használatbavételi engedéllyel vagy hatósági bizonyítvánnyal, hanem a 4 éven belüli hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó egyéb dokumentummal is igazolhassák. A módosítás 2026. január 1-jén lép hatályba, de az hatálybalépés időpontjában véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.
Helyi adók
Az Adócsomag a helyi adókról szóló törvénybe is beemelte a lízingbevevői jogot és a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jogot a vagyoni értékű jog definícióba, így az ahhoz kapcsolódó szabályok a lízingbevevői jogra is alkalmazandóak a jövőben. Továbbá a jövőben nem csak telekre, hanem erdőre (és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokra) sem vethet ki települési adót az önkormányzat.
A módosítások 2026. január 1-jétől lépnének hatályba.
Reklámadó
Elfogadásra és kihirdetésre került, hogy a 2019-ben felfüggesztett reklámadó fizetési kötelezettség 2026. július 1-jétől újra vissza fog térni.
2026. évben a naptári évtől nem eltérő üzleti éves adóalanyok adóéve reklámadó tekintetében 2026. július 1-től 2026. december 31-ig fog tartani.
2026. július 1-jétől pedig a jelenlegi 0%-os adómérték helyett a reklám közzétevők esetében a reklámadó kulcsa ismét 7,5% lesz a korrigált adóalap (azaz a bizonyos tételekkel növelt adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel) 100 millió forint feletti része után. Ha az adóév 365 napnál rövidebb - mint a 2026. év esetében -, akkor a fizetendő adó összege a reklám közzétevők tekintetében a korrigált adóalapjuknak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján a 7,5%-os adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
Emellett a megrendelők adókötelezettsége - ha nem tudják magukat megfelelően kimenteni -, a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része után 5% lesz 2026. július 1-jétől.
A 2026. július 1-jét magában foglaló adóévre - az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított összegének alapulvételével - megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, az adóalany választása szerinti, rá irányadó egyik előlegfizetési időpontban (azaz alapesetben 2026. július 20. napjáig vagy 2026. október 20. napjáig).
Az a reklám közzétevő, akit az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, az adóköteles tevékenységének megkezdését követő 30 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (kivéve: az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt). Ha ezen bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság 15 napos határidő tűzésével felhívja annak megtételére. A határidő eredménytelen elteltét követően az állami adóhatóság 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki és 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az reklám közzétevőt a bejelentés megtételére. Az állami adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásának minden további megállapításakor 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot fog kiszabni, és 15 napos határidő tűzésével ismételten fel fogja hívni a közzétevőt az adókötelezettség teljesítésére. Ha a közzétevő felhívására a bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor az állami adóhatóság az utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, és a korábban kiszabott mulasztási bírságot pedig mérsékelheti vagy elengedheti.
Ha a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a közzétett nyilvántartásban nem szereplő, reklám közzétevő a nyilatkozattételi kötelezettségét a megrendelő számára nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben a nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszi meg, 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie.
Ha a reklám közzétevő a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az állami adóhatóság a fentiek szerint jár el azzal, hogy amennyiben a közzétevő a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszi meg nyilatkozatát, 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki rá. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság kétszeresét kitevő mulasztási bírságot szab ki. Ha a közzétevő az állami adóhatóság felhívására a nyilatkozattételi kötelezettségét teljesíti, akkor az állami adóhatóság az utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, a korábban kiszabott mulasztási bírságot pedig mérsékelheti vagy elengedheti.
További szankciónak tekinthető, hogy amennyiben a reklám közzétevő adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság az adóellenőrzést megindítja és az adót becsléssel állapítja meg.
A fentiek alapján érdemes megkezdeni a felkészülést a visszatérő reklámadóra.
