Novemberben ismét megnyílik a csoportos társasági adóalanyiság létrehozására nyitva álló időablak

A naptári évnek megfelelő üzleti évet alkalmazó vállalatcsoportok számára 2025. november 1. és 20. között ismét lehetőségük nyílik arra, hogy kérelmezzék a csoportos társasági adóalanyként történő nyilvántartásba vételüket az adóhatóságtól a következő évtől, vagyis 2026. január 1-jétől kezdődően. A határidő jogvesztő, így annak elmulasztása esetén a csoportos társasági adóalanyiság létrehozására legkorábban egy év múlva, 2027-től kezdődően nyílik majd újra lehetőség.

A csoportos társasági adóalanyisággal még nem rendelkező vállalatcsoportoknak így a következő egy hónap áll rendelkezésükre, hogy mérlegeljék érdemes lehet-e a csoportos társasági adózási forma választása. Ezzel egyidőben a csoportos társasági adóalanyisággal már rendelkező vállalatcsoportok számára is érdemes lehet még az év végét megelőzően felülvizsgálni, hogy továbbra is előnyös-e a meglévő társasági adócsoportot a jelenlegi formájában fenntartani, vagy érdemes lehet-e bizonyos változtatásokat eszközölni.

A csoportos társasági adóalanyiság létrehozására vonatkozó jogszabályi követelmények az elmúlt év során sem módosultak, most már évek óta változatlanok. Csoportos társasági adóalanyiságot továbbra is olyan meghatározott jogi formákban működő belföldi illetőségű adózók hozhatnak létre, amelyek esetében teljesül, hogy az egyik adózó közvetlen vagy közvetett módon legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik a másik adózóban (vagy más személy rendelkezik ilyen befolyással az adózókban), megegyezik az üzleti évük, illetve az éves beszámolójukat ugyanazon számviteli standard alapján készítik el.

Fontos mérlegelési szempontok lehetnek még, hogy a csoportos társasági adóalanyiságba nem kötelező a vállalatcsoport összes, az előírt feltételeket teljesítő tagjának belépnie, hanem a vállalatcsoport saját döntése alapján állítható össze a létrehozandó csoportos társasági adóalanyba belépő tagok listája. Egy vállalatcsoporton belül akár több csoportos társasági adóalanyiság is létrehozható, azonban fontos korlátozás, hogy egyidejűleg egyik társaság sem lehet tagja több társasági adócsoportnak.

A csoportos társasági adózás tényleges adómegtakarítást azoknál a vállalatcsoportoknál eredményezhet, ahol működésükből eredően várhatóan lesznek pozitív és negatív egyedi adóalappal rendelkező csoporttagok is, mivel a veszteséges cégek negatív adóalapja bizonyos korlátozásokkal csökkentheti a nyereséges cégek összeszámított pozitív adóalapját és így a csoportos társasági adóalany társasági adóalapját, valamint ennek megfelelően az adófizetési kötelezettség összegét.

Jelentős előnyt jelenthet még a csoportos társasági adóalanyiság választása az adminisztrációs terhek csökkentése szempontjából azoknak a vállalatcsoportoknak az esetében, ahol számottevő csoporton belüli tranzakció történik, mivel az egymás közötti tranzakciók tekintetében a csoporttagok mentesülnek a transzferár-dokumentáció készítési, valamint adatszolgáltatási kötelezettség alól, sőt a transzferárakhoz kapcsolódó társasági adóalap korrekciókat sem szükséges alkalmazni.

A csoportos társasági adóalanyiság létrehozását mérlegelő vállalatcsoportoknak még a társasági adócsoport létrehozására vonatkozó kérelem beadását megelőzően javasolt megvizsgálniuk, hogy figyelembe véve az adott vállalatcsoport működését milyen előnyök és hátrányok járnak a csoportos társasági adózás választásával, illetve ezzel egyidőben érdemes modellezni is a csoportos társasági adóalanyiság létrehozásával járó adóhatásokat a csoporttagok egyedi pénzügyi adatai alapján.

Mindazonáltal, amennyiben a csoportos társasági adóalanyiság létrehozását követően az első adóév végéhez közeledve az adott évi tényleges pénzügyi adatok alapján úgy tűnik, hogy a vállalatcsoport adóterhelése mégsem lett előnyösebb a csoportos társasági adózás eredményeképp, úgy a vonatkozó szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a társasági adócsoport visszamenőlegesen megszüntethető legyen mintha létre sem jött volna (és valamennyi tag a teljes adóévre vonatkozóan egyedi adózóként teljesíti adókötelezettségét).

A csoportos társasági adóalanyisággal már rendelkező vállalatcsoportok számára szintén érdemes lehet évről-évre felülvizsgálni az adott vállalatcsoport működésében esetlegesen bekövetkező változások, illetve az adott évi pénzügyi adatok alapján, hogy továbbra is érdemes-e a társasági adócsoportot a jelenlegi formájában fenntartaniuk vagy előnyös lehet-e esetleg valamelyik csoporttagot kiléptetniük, vagy akár az egész csoportot megszűntetniük.

A vonatkozó vizsgálatok elvégzésében, a csoportos társasági adóalanyiság előnyeinek és hátrányainak az összevetésében, az adókövetkezmények feltérképezésében, valamint a csoportos társasági adóalanyiság megalapításához szükséges adminisztratív teendőkben a Deloitte szakértői állnak szíves rendelkezésükre.