NAV 2026-ban: támogató hozzáállás és adatvezérelt ellenőrzések

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 2026-os ellenőrzési terve. A dokumentum alapján az elmúlt évek hagyományait folytatva az adatvagyonát felhasználva idén is célzottan választja ki ellenőrzésre az adózókat a hatóság. A Deloitte szakértői szerint a NAV-ot továbbra is a fokozatosság elve vezérli: először adatot egyeztet, illetve támogat, azonban a visszaesőknél azonnal közbeavatkozik.

A NAV közzétette a 2026-ra vonatkozó ellenőrzési tervét, amiből kitűnik, hogy a korábbi évekhez hasonlóan a NAV először egyeztet: ha ellentmondást lát a bevallások és a nála lévő adatok között, egy új, úgynevezett adategyeztetési eljárásban kéri a korrekciót. Ha ez sikertelenül zárul, következő lépésként ellenőrzést indít az adóhatóság. 

Tipikus hibák felszámolása

Vannak olyan egyszerűen azonosítható anomáliák, amelyek gyors kiszűrése folyamatosan a NAV fókuszában van, mivel valamilyen adókijátszó magatartásra utalnak. Ezért az érintettek számíthatnak a NAV kiemelt érdeklődésére. Ezeket az eltérések jellemzően a kontrolladatok alapján tárják fel és tipikusan azonnal jelentkeznek az érintetteknél. 

Ilyenek például:

• a tartósan „nullás” vagy áfabevallást be sem nyújtó cégek, akiknek az online számlaadatai forgalmat jeleznek,
• új vagy személyi változással érintett cégek kiugró forgalommal,
•  székhelyszolgáltatóhoz bejelentett, alkalmazott nélküli cégek,
• alkalmazottak nélkül nagy forgalmat bonyolító, illetve hirtelen megugró bevételeket realizáló cégek,
• évek óta görgetett levonható áfával rendelkező cégek. 

Üvegkapu: tisztul az építőipar

Az Üvegkapu rendszer valós időben mutatja, kik tartózkodnak egy építkezésen és mely cégek vesznek részt a beruházásban. Ez segíti a szabályos foglalkoztatás ellenőrzését és az alvállalkozói láncok feltárását. A cél az ágazat „fehérítése”, vagyis a szabályos működés erősítése. A NAV továbbra is folyamatosan monitorozza ezeket az adatokat és támaszkodik rájuk az ellenőrzések során. 

Az építőipar volt az elmúlt években az a terület, amelyet a legtöbb jogvita érintett. Ebből is látszik, hogy a NAV szigorúan lép fel. Az érintett piaci szereplőknek érdemes óvatosan eljárni és kiemelt figyelmet fordítani a szabályok betartására, illetve az üzleti partnereik ellenőrzésére, ezt ugyanis elvárja a NAV és a bíróságok is. 

Áfa-kockázatok: számlázási láncok és partnerellenőrzés

 Az áfarés (azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség) az elmúlt években némileg romlott, ami az adóhatóság ellenőrzési tervében is tükröződik: kiemelt figyelmet fordítanak a fiktív számlázási láncok feltárására. A NAV az adatvagyonát a mesterséges intelligencia segítségével hasznosítja, ezáltal képes arra, hogy a kockázatos számlákat valós időben észlelje és azonnal intézkedéséket tegyen.

Régóta ismert kötelezettség, de továbbra is fontos az üzleti partnerek alapos ellenőrzése. A gyanús láncokba keveredő cégek gyorsan ellenőrzés alá kerülhetnek, ami akár az áfalevonási jog elvesztésével is végződhet.

Az alábbi területeken sűrűsödhetnek az ellenőrzések:

• E -kereskedelmi platformok és online piacterek, az ellenőrzési terv külön kiemeli platformok kiskereskedelmi adó szempontú vizsgálatát.
• Szakirányú oktatással, illetve duális képzéssel kapcsolatban SZOCHO kedveményt igénybe vevő cégek.
• Családpolitikai kedvezmények kapcsán a NAV fókuszába kerültek a „papíron” bejelentett hozzátartozókat foglalkoztatók.
• Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjra kötelezettek ellenőrzését 2025-től a NAV vette át, így az érintett cégek is számíthatnak az adóhatóság megkeresésére.

Nagyvállalatok: transzferár, adókedvezmények és globális minimumadó

A legnagyobb adózók ellenőrzéseit a NAV kockázatelemzés alapján, célzottan végzi, ezért az adóhatóság érdeklődésénél érdemes feltételezni, hogy annak oka van.

Az érdeklődés középpontjában főleg az autóipar, építőipar, vegyiipar, IT és szoftverfejlesztési területen működő cégek állhatnak. A nagyvállalati ellenőrzések slágertémája idén is a transzferárazás (azaz a cégcsoporton belüli ügyletek piaci árazása) lesz. Különösen számíthatnak ellenőrzésre a cégcsoporton belüli rutin (pl. gyártás, forgalmazás) illetve ügynöki, valamint disztribúciós tevékenységet végző tartósan veszteséges vagy alacsony nyereségeségű cégek. Emellett bizonyos tranzakciók is felkelthetik az adóhatóság figyelmét, ilyenek például a cégcsoporton belüli hitelek és nem szokványos pénzügyi ügyletek. Az adatszolgáltatás hiányossága pedig minden adózó esetében a NAV érdeklődéséhez vezethet. 

A transzferárazáson túl a NAV az adókedvezmények helyes igénybevételét is különös figyelemmel fogja követni, kifejezetten a fejlesztési, energiahatékonysági és felújítási adókedvezményeket igénybevevő cégeknél. 

A fentieken túl a globális minimumadót érintő ellenőrzésekre is számíthatnak az érintettek. Főleg a társasági adó, innovációs járulék és Robin Hood-adó témakörében várható vizsgálat: kifejezetten a számviteli elszámolás helyessége és az elhatárolt veszteség lesz az érdeklődés középpontjában.

Vámok tekintetében pedig továbbra is a túl alacsony mértékben megállapított vámérték felülvizsgálata áll az ellenőrzés fókuszában.

Nem az ellenőrzési terv része, mégis lényeges: telek és építményadó

Az utóbbi időben több önkormányzat megemelte a telek és építményadókat, ami kézzelfogható tehernövekedést okozhat. 

A növekvő terhek miatt érdemes áttekinteni, hogy lehet-e élni valamilyen megtakarítási lehetőséggel, például helyi kedvezménnyel, illetve érdemes újra felülvizsgálni az alapterület nyilvántartásának pontosságát.

A Deloitte Legal szakértői azt tanácsolják, hogy minden megkeresést vegyenek komolyan az érintettek és reagáljanak ezekre precízen, időben. Sokszor ugyanis a proaktív együttműködés legjobb védelem.