Mozgalmas időszakon vannak túl a platformszolgáltatók

NMHH platformfelügyeleti díj

Az egyik fontos változás volt az NMHH platformfelügyeleti díj, amely a 6/2024. (VII. 7.) NMHH rendelet alapján került bevezetésre tavaly augusztusban. A díjat a Magyarországon letelepedett, online platformot üzemeltető szolgáltatók kötelesek évente megfizetni, amelynek mértéke a tárgyévi nettó árbevétel 0,3%-a. Első alkalommal 2024.december 31-éig kellett befizetést teljesítenie az érintetteknek. Ez a díj azonban számos bizonytalanságot hordoz magában.

Egyrészt, nem tartalmaz sem saját definíciót, sem hivatkozást más jogszabályra arra vonatkozóan, hogy pontosan mely társaságok tekinthetők platformüzemeltetőnek és hogy milyen feltételek mentén válik valaki ezen díj alanyává. Emiatt bizonytalanságot hordoz magában, hogy egy olyan marketplace esetén, ahol a vállalatcsoporton belül több cég is érintett az adott platform működését illetően, pontosan ki tekinthető a díj kötelezettjének.

Másrészt, bár a rendelet a közvetítői szolgáltatások után állapít meg díjfizetési kötelezettséget, azonban olyan tevékenységeket nevesít ezalatt, amelyek nem sorolhatók be a klasszikus marketplace közvetítői szolgáltások körébe. Hiszen sem az egyszerű továbbítás, sem a tárhelyszolgáltatás, sem pedig a gyorsítótárazás nem fedi azt a szolgáltatási kört, amelyet a platformok jutalék fejében nyújtanak a partnereik, illetve a fogyasztók felé.

Harmadrészt, a díjfizetés alapját a nettó árbevétel képezi. A platformok működésének részét képezik a különböző marketing szolgáltatások is, amelyet a rajtuk keresztül értékesítő partnereik felé végeznek. Így az árbevételük egy része ezekből a marketing tevékenységekből származik. A rendelet alapján ugyanakkor kérdéseket vet fel, hogy vajon ezeket a bevételek is figyelembe kell-e venni a díjfizetés alapjának kiszámításakor.

A fenti bizonytalanságok miatt javasolt az érintetteknek alaposan körüljárni ezt a témakört, hiszen nem zárható ki, hogy olyan díjat fizettek meg eddig, amire nem is lettek volna kötelezettek, vagy esetleg olyan összegeket is beleszámítottak a díj alapjába, amit esetleg nem kellett volna.

Kiskereskedelmi adó

A 2025-ös év adózás terén nagymértékű változást hozott a platformüzemeltetők számára, hiszen ettől az évtől kezdődően a platformüzemeltetők is a kiskereskedelmi adó alanyaivá váltak. A platformon keresztül történő értékesítés után ezentúl nem a termékek tényleges értékesítőinek, hanem a platformüzemeltetőknek kell az adót megfizetniük. A platformüzemeltető szempontjából mindez azt jelenti, hogy nyilván kell tartania az azon ügyletekből származó bevételt, amelyet a rajta keresztül értékesítő kereskedők érnek el az adott adóévben. Fontos megjegyezni, hogy a platformüzemeltetőknek az összes értékesítést figyelembe kell venniük, amely az általuk üzemeltetett platformon keresztül történik, függetlenül attól, hogy milyen országba irányul az adott értékesítés a vevők számára. A platformüzemeltetőknek első körben ezen összbevétel alapulvételével kell az adó összegét megállapítaniuk, amely összeg a jogszabály alapján korrigálható, annak érdekében, hogy végső soron csak a Magyarországra irányuló értékesítéseket terhelje az adófizetési kötelezettség.

A jogszabály előírja a platformüzemeltetők számára, hogy az adóalanyiságuk létrejöttétől – azaz tipikusan 2025. január 1-jétől – számított 15 napon belül be kell jelentkezniük az adóhatóságnál, sőt a bejelentkezéssel egyidejűleg a kiskereskedelmi adóelőleget is meg kell állapítaniuk és be kell vallaniuk. Az adóelőleg első része kapcsán pedig már fizetési kötelezettség is keletkezik a platformüzemeltetők oldalán.

A fentiek alapján látható tehát, hogy számos aspektusra érdemes figyelemmel lenniük a platformüzemeltetőknek a kiskereskedelmi adó tekintetében, mind az adó kiszámításának módja, mind pedig annak bevallása és megfizetése kapcsán.

DAC7 adatszolgáltatási kötelezettség

Idén január 31-éig immár második alkalommal kellett teljesíteniük a platformüzemeltetőknek ezt az adatszolgáltatást az adóhatóság felé a platformon elérhető értékesítőkkel, valamint az azon keresztül végrehajtott ügyletekkel kapcsolatban (pl. értékesítő adatai, kifizetett vagy jóváírt ellenérték összege, levont jutalék stb.).

Bár a DAC7 nem új kötelezettség, mégis tartogat értelmezési kérdéseket, különösen olyan esetekben, amikor egy nemzetközi vállalatcsoport több tagja vesz részt különböző formában az adott platform működtetésében és nem egyértelmű a feleknek, hogy pontosan melyik szereplőt terheli ténylegesen az adatszolgáltatási kötelezettség.

A fentiek alapján elmondható, hogy a platformüzemeltetők egyre összetettebb jogi és pénzügyi kötelezettségekkel szembesülnek, amelyek betartása elengedhetetlen a jogszerű működés érdekében. Amennyiben bármilyen kérdése lenne a fenti kötelezettségekkel kapcsolatban, szakértőink készséggel állnak rendelkezésükre.