Ismét közeleg a határidő a csoportos társasági adóalanyként regisztrálni kívánó, naptári évnek megfelelő üzleti évet alkalmazó vállalatcsoportok számára. Amennyiben a cégcsoport 2025-től tervezi a csoportos társasági adóalanyként való működést, 2024. november 1. és 20. között kérelmezheti az adóhatóságtól a csoportos társasági adóalanyként történő nyilvántartásba vételét. A határidő jogvesztő, így elmulasztása esetén a cégcsoport 2025-re már nem tud csoportos társasági adóalanyiságot létrehozni. Érdemes tehát a cégcsoportoknak már most dönteniük ebben a kérdésben, figyelemmel a globális minimumadó szabályok bevezetése miatt új mérlegelendő szempontokra is.
A csoportos társasági adóalany lehetséges tagjaira vonatkozó feltételek esetében nem történt változás az elmúlt év során: olyan belföldi illetőségű adózók lehetnek tagjai egy csoportos társasági adóalanynak, amelyek esetében teljesül, hogy az egyik adózó közvetlen vagy közvetett módon legalább 75 százalékos arányú szavazati joggal rendelkezik a másik adózóban (vagy más személy rendelkezik ilyen befolyással az adózókban). A tagok üzleti évének meg kell egyeznie, továbbá ugyanazon számviteli standard alapján kell készíteniük az éves beszámolójukat. További feltétel, hogy a csoporttagok meghatározott jogi formákban kell működniük, és egyidejűleg egyik sem lehet tagja több csoportos társasági adóalanyiságnak.
A csoportos társasági adózás különösen előnyös lehet az olyan vállalatcsoportok számára, ahol lesznek nyereséges (pozitív egyedi adóalappal rendelkező) és veszteséges (negatív egyedi adóalappal rendelkező) csoporttagok is, ugyanis a veszteséges cégek negatív adóalapja csökkentheti a nyereséges cégek összeszámított pozitív társasági adóalapját, bizonyos korlátozások mellett.
A csoportos társasági adóalanyiság további előnye, hogy a csoporttagok az egymás közötti tranzakciók tekintetében mentesülnek a transzferár-dokumentáció készítési, illetve adatszolgáltatási kötelezettség alól, ezzel jelentősen csökkenthetők a cégcsoport adminisztrációs terhei. Továbbá a csoporttagok közötti ügyletek vonatkozásában a transzferárakhoz kapcsolódó társasági adóalap korrekciókat sem kell alkalmazni.
A jelentősebb finanszírozási költségekkel rendelkező cégcsoportok esetében érdemes alaposan megvizsgálni a finanszírozási költségek levonhatóságát is a csoportos társasági adóalanyokra vonatkozó speciális szabályokat figyelembe véve, mivel ez egy fontos mérlegelési szempont lehet a csoport létrehozása során.
A korábbi évekhez képest jelentős változást jelenthet a globális minimumadó szabályok bevezetése a csoportos társasági adóalanyiság választásával elérhető előnyök szempontjából, így az újonnan bevezetett szabályok fényében további mérlegelendő szempontok és modellezési feladatok is felmerülnek a társasági adócsoport létrehozásáról szóló döntés meghozatalát megelőzően ettől az évtől kezdődően.
Függetlenül attól ugyanis, hogy a csoportos társasági adóalanyok társasági adóalapja a vonatkozó magyar jogszabály speciális rendelkezései alapján kerül megállapításra, a globális minimumadó szempontjából továbbra is a csoporttagok egyedi számviteli eredményeiből szükséges kiindulni az elismert nyereség megállapításakor, ami jelentős eltérést jelenthet a globális minimumadó szerinti tényleges adókulcs (ETR) kiszámításakor csoportos társasági adóalanyok esetében.
Szükséges emellett azt is figyelembe venni, hogy a globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatcsoportok tagjai terveznek-e élni a jogszabályi környezet által biztosított halasztott adó kimutatási lehetőséggel, mivel csoportos társasági adóalanyiság esetében speciális megfontolások lehetnek alkalmazandók a halasztott adókövetelések, illetve adókötelezettségek felvételekor (tekintettel például a speciális veszteség-felhasználási vagy kamatlevonhatósági szabályokra), amelyek akár nagyban befolyásolhatják a globális minimumadó szerinti ETR-t és kiegészítő adó-kötelezettséget is.
Mindazonáltal, csoportos társasági adóalanyiság létrehozása esetén az első adóév végéhez közeledve szintén javasolt felülvizsgálni az adott évi tényleges pénzügyi adatok alapján, hogy a vállalatcsoport adóterhelése valóban előnyösebb-e a csoportos társasági adózás eredményeképp, ugyanis a vonatkozó szabályok a csoport első adóévében lehetővé teszik a csoport visszamenőlegesen történő megszűntetését vagy adott csoporttag visszamenőleges kiléptetését. A kilépő tag, vagy megszűntetett csoport esetében valamennyi tag a teljes adóévre vonatkozóan egyedi adózóként teljesíti adókötelezettségét, úgy mintha a kilépő tag csoporttagsága vagy maga a csoportos társasági adóalanyiság létre sem jött volna.
A csoportos társasági adóalanyiság regisztrációjára vonatkozó kérelem beadását megelőzően javasolt mérlegelni a csoportos társasági adózás választásával járó előnyöket és hátrányokat, valamint modellezni a csoportos társasági adóalanyiság létrehozásával járó adóhatásokat az adott vállalatcsoport speciális helyzete, illetve a csoporttagok egyedi pénzügyi adatai alapján. A vonatkozó adókövetkezmények feltérképezésében a Deloitte szakértői állnak szíves rendelkezésükre.