Kedvező változások léptek életbe az egyedi kormánydöntésen alapuló támogatás (EKD) rendszerében

Az egyedi kormánydöntéssel odaítélt készpénztámogatások keretszabályait tartalmazó kormányrendelet, a beruházás-ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKD rendelet) 2025. október 18-án hatályba lépett módosítása fontos, a vállalkozások számára összességükben pozitív változásokat tartalmaz. Az új szabályok alapján egyrészt kedvezőbb feltételekkel lehet majd támogatni azokat a kutatás-fejlesztési (K+F) projekteket, amelyek keretében a vállalatok egészségügyi vagy felsőoktatási intézményekkel működnek együtt, valamint 2030-ig szintén könnyített szabályrendszer alapján lehet majd a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó termelő beruházásokat támogatni.

Azaz a friss módosítások előnyösek lehetnek az egyetemekkel és az egészségügyi szférával közös kutatás-fejlesztési projekteket folytató cégek (pl. gyógyszeripari vállalatok), valamint a tisztaipar-megállapodás kedvezményezett iparágaihoz tartozó beruházásokat tervező (pl. akkumulátoripari, napelemgyártó) vállalkozások számára is.

Az EKD rendelet módosításai részletesen a következők:

I. A szerződéses kutatás költségarányának növelése kutatás-fejlesztési projektekben

Az EKD rendelet korábbi szabályai alapján a K+F projektekhez nyújtott készpénztámogatás elszámolható költségén belül a szerződéses kutatás költsége nem haladhatta meg a 25%-ot, vagy felsőoktatási intézményekkel való együttműködés esetén összesen az 50%-ot. A most életbe lépett új szabályok alapján ha a projekt egyetemi vagy egészségügyi intézménnyel való együttműködést tartalmaz, a szerződéses kutatás költsége akár elérheti a projektköltség 75%-át is (a nem felsőoktatási, egészségügyi intézményekkel való együttműködésből származó szerződéses kutatási költség az összköltség 25%-a lehet továbbra is).

II. A tisztaipar-megállapodást elősegítő beruházások támogatása

Az EKD rendelet 2023 óta speciális jogcím alapján lehetővé teszi bizonyos, az európai zöld átmenethez (a nettó nulla célkitűzéshez) kapcsolódó, elsősorban gyártó beruházások egyszerűsített támogatását. A támogatási jogcím alapján Budapesten maximum 15%-os támogatási aránnyal és legfeljebb 150 millió eurónak megfelelő forintösszegig, Budapesten kívül legfeljebb 35%-os intenzitással, 350 millió euróig adható készpénztámogatás akkumulátorok, szolárpanelek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezések, ezek kulcsfontosságú alkatrészei, valamint a kapcsolódó kritikus nyersanyagok előállításához.

Ez a lehetőség a mögöttes uniós szabályozás lejárta miatt 2025. december 31-én megszűnt volna, de azóta az Európai Bizottság az ún. tisztaipar-megállapodásra tekintettel lényegében hasonló feltételekkel 2030. december 31-ig meghosszabbította ezt a támogatási jogcímet úgy, hogy a támogatható tevékenységek köre is bővült például bizonyos villamosenergia-hálózati elemek, vízturbina-rendszerek vagy energiatárolók, valamint alkatrészeik előállításával.

Az elérhető maximális támogatási mértékek változatlanok (Budapesten 15% és maximum 150 millió euró, Budapesten kívül maximum 35% és 350 millió euró; kisvállalkozás esetén a támogatási arány 20, középvállalkozás esetén 10%-kal növelhető). Ezek az arányok és maximumok a budapesti, a közép- vagy nyugat-dunántúli, valamint a jelentős méretű (100 millió eurót meghaladó költségű) beruházások esetén kedvezőbbek az EKD rendelet hagyományos, ágazattól független támogatási lehetőségeihez képest.

Az új, 2030-ig élő jogcím alapján a támogatási szerződéseket csak akkor lehet majd megkötni, ha az Európai Bizottság az új támogatási jogcím alkalmazását engedélyezi (erre várhatóan a közeljövőben sor fog kerülni).

III. Az energiatárolási beruházás előírása

Az EKD rendelet alapján a termelő beruházásokhoz a támogatott főberuházás energiaigényét kiszolgáló, megújuló energia vagy hidrogén termelését vagy tárolását szolgáló kiegészítő beruházás is támogatást kaphatott a korábbi szabályok alapján.

Október 18-án életbe lépett egy ezt érintő szigorítás: a kiegészítő energetikai beruházás támogatás csak akkor lesz támogatható, ha kizárólag energia- vagy hidrogéntárolási beruházást jelent, vagy ha megújuló energia vagy hidrogén termelése mellett tárolási célú beruházásrészt is tartalmaz.

Amennyiben az EKD rendelet alapján igénybe vehető támogatásokkal vagy egyéb állami támogatási kérdéssel kapcsolatban bővebb információra lenne szükségük, kérjük, keressék szakértőinket az alábbi elérhetőségeken.