Ugrás a fő tartalomhoz

Határon átnyúló ingyenes szolgáltatás áfa megítélése

Az ellenérték nélküli ügyletek áfa kötelezettségének megállapítása mindig összetett feladat, amit tovább bonyolíthat, ha a szolgáltatás igénybe vevője nem belföldi, hanem közösségi vagy harmadik országos adóalany. Mivel ez utóbbi eset kapcsán több jogértelmezési alternatíva is levezethető a jogszabályból, ezért szakmai egyeztetést kezdeményeztünk a Pénzügyminisztériummal, melynek főbb konklúzióiról az alábbi hírlevélben olvashat részletesebben. Magyarországról teljesített finanszírozási ügyletek esetében a felmerült kérdés különösen releváns lehet.  

Az ellenérték nélkül, tehát ingyenesen teljesített ügyleteket az áfa törvény – fikciós jelleggel – ellenértékes (azaz adóköteles) ügyletként kezeli, amennyiben az ügylethez kapcsolódóan az adóalanyt adólevonási jog illette meg, illetve az ügylet vállalkozásidegen célt szolgál. Fontos, hogy a jelenlegi hatósági értelmezés szerint az ingyenesen átadott/ideiglenesen használatba adott termék esetén nincs jelentősége annak, hogy az átadás vállalkozási célt szolgál, az mindenképp adóköteles lesz, feltéve, hogy levonható adó kapcsolódott hozzá. Megjegyezzük, hogy az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélete alapján bizonyos feltételek teljesülése esetén elképzelhető, hogy ingyenes termékátadás esetén se keletkezzen adófizetési kötelezettség, ugyanakkor ezek az esetek mindig egyedi elbírálást igényelnek. Míg ingyenes szolgáltatásnyújtás esetén – ha az vállalkozási célból történik – mentesülhetünk az adófizetési kötelezettség alól.

Az áfa törvény logikáját követve a következő lépésben meg kell állapítani az ügylet teljesítési helyét. Abban az esetben, ha ingyenes szolgáltatásnyújtás történik és az igénybevevő külföldi (közösségi vagy harmadik országban letelepedett) adóalany, úgy felmerülhetne, hogy a teljesítés helye nem is Magyarország, hanem a főszabályt alkalmazva az igénybevevő letelepedése szerinti ország. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy Magyarországon nem keletkezne áfa-fizetési kötelezettsége az ingyenes szolgáltatás nyújtójának (még abban az esetben sem, ha egyébként kapcsolódott levonható adó a szolgáltatáshoz, illetőleg az vállalkozásidegen célt szolgált).

A kérdés kapcsán kialakított Pénzügyminisztériumi szakmai álláspont értelmében ugyanakkor ingyenes szolgáltatásnyújtás esetén a szolgáltatást nyújtó, illetve az azt igénybevevő egy és ugyanazon adóalany, ami lényegében azt jelenti, hogy az ingyenesen teljesített szolgáltatás minden esetben belföldön lesz adóköteles.

Számos esetben előfordulhat, hogy egy Magyarországról teljesített finanszírozási ügylet esetén a felek – a vállalatcsoport érdekeit szem előtt tartva – úgy állapodnak meg, hogy a nyújtott hitel már eleve kamatmentes vagy a felszámított kamatot a hitelt nyújtó fél utólag elengedi, ezzel ingyenessé téve a finanszírozási szolgáltatást. A kialakított PM álláspont alapján ez esetben nem merülhet fel a szolgáltatás áfa hatályán kívüli adókezelése, mivel az minden esetben belföldön lesz adóköteles. Rossz hír továbbá, hogy a hatósági álláspont alapján ingyenes szolgáltatásnyújtás esetén nem értelmezhető a szolgáltatás jellege az adómérték tekintetében, azaz a szolgáltatásunk hiába minősül egyébként adómentes hitelnyújtásnak, azzal összefüggésben az általános 27%-os mértékű adókulcs alkalmazandó.

Nem szükségszerű ugyanakkor, hogy a finanszírozási szolgáltatást nyújtó fél adókötelesen kezelje az ügyletet, hiszen minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódón merült-e fel levonható adó, illetve az vállalkozás idegen célból történt vagy sem. E tekintetben kérdés, hogy az adólevonási jog meglétét a vállalkozás teljes tevékenységével összefüggésben kell-e vizsgálni, vagy elegendő csak a finanszírozási ügyletre szűkítve nézni. Továbbá, egy ingyenesen nyújtott hitel esetében a hitelt nyújtó fél oldalán értelemszerűen nehezen azonosítható vállalkozási cél, ugyanakkor szélesebb perspektívából vizsgálva a kérdést már felmerülhet, hogy az ügylet az adott vállalatcsoport szintjén vállalkozási célt szolgál.  

A fentiekben leírtak alapján megítélésünk szerint azonosíthatók olyan vizsgálati szempontok, melyek mentén érvelhető lehet, hogy egy ingyenes szolgáltatásnyújtás (pl.: ingyenes hitelnyújtás) ne szükségszerűen keletkeztessen belföldön adófizetési kötelezettséget a nyújtó oldalán. Szükség esetén a Deloitte szakértői készséggel állnak rendelkezésre ezen szempontok vizsgálatában. 

Hasznosnak találja a tartalmat?

Köszönjük visszajelzését