2026. március 15-től elérhető az szja-bevallási tervezet a NAV elektronikus felületén a magánszemélyeknek, mezőgazdasági őstermelőknek, áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak. A tervezetet a NAV a munkáltatók, kifizetők által megadott adatok alapján készíti el.
A magánszemélyeknek, akik kizárólag munkabért (munkaviszonyból származó jövedelmet) kaptak, valamint a főállású katás egyéni vállalkozóknak, akik más jövedelmet nem szereztek 2025-ben, a tervezet 2026. május 20-án automatikusan bevallássá válhat és válik külön jóváhagyás nélkül, amennyiben azt nem írják felül, vagy nem nyújtanak be külön szja-bevallást. (Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek nem válik automatikusan bevallássá a tervezetük, nekik továbbra is önállóan kell bevallaniuk a tevékenységből származó jövedelmüket, az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve.)
Igénybe vehető kedvezmények
A 2025. adóévre vonatkozóan bővült az igénybe vehető adóalap-kedvezmények listája, amelyeket meghatározott sorrendben kell érvényesíteni:
A 2025. június 30-át követően folyósított csecsemőgondozási díj (CSED), a gyermekgondozási díj (GYED) és az örökbefogadói díj (ÖFD) adómentes, nem terheli szja-fizetési kötelezettség.
A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye első alkalommal a 2025. szeptember 30. után megszerzett, kedvezményalapot képező jövedelmekre, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. szeptember 30. utáni időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthető. (A 2025. október 1-jét követően, de az azt megelőző időszakra vonatkozóan kapott jövedelmek tekintetében is érvényesíthető a kedvezmény a hatóság álláspontja szerint.)
A kedvezményekre való jogosultságot tekintve fontos változása az Szja tv.-nek, hogy 2025. január 1-től a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt kizárólag az EGT-államok és Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna és Szerbia) állampolgárai érvényesíthetik. Ugyanakkor azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik a családok támogatásáról szóló (Cst.) törvény alapján jogosultak lehetnek családi pótlékra, családi kedvezmény igénybevételére szintén jogosultságot szerezhetnek, a Cst. törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
Egyéb bevételek adózása
A 2025. évi adóbevallási nyomtatvány számos változtatást tartalmaz a korábbi évekhez képest, amelyek főként az egyéb bevételek feltüntetését érintik. Az önálló tevékenységből származó jövedelmeket a megnevezésüktől függően külön sorokban kell részletezni.
A fizetővendéglátó tevekénységet folytatók tételes átalányadójával kapcsolatban több helyen is módosultak a szabályok 2025. január 1-től. Pontosításra került a magánszálláshely fogalma és a lakószoba meghatározása. Továbbá a tételes átalányadó mértéke is változott, különbséget téve a Budapesten és a nem Budapesten kiadott szobák között. A Budapesten kiadott szobák után a tételes átalányadó éves mértéke 150 000 forint, a nem Budapesten kiadott szobák után pedig maradt a 38 400 forint éves tételes átalányadó.
A NAV kiemelten ellenőrzi, hogy a külföldről származó bevételek megfelelően szerepelnek-e a magánszemélyek adóbevallásában. Abban az esetben, ha a bevallásban egyáltalán nem, vagy csak részben szerepelnek a külföldről származó jövedelmek, úgy a NAV támogatói eljárást indíthat, amelynek célja, hogy az adózó önellenőrzéssel javítsa a hibát. A NAV azonban jogkövetési vagy adóellenőrzési vizsgálatot is indíthat, amely szankciókkal is járhat.
Ha az adózó bármilyen külföldi befektetésekből származó 2025-ben megszerzett jövedelemmel rendelkezik, fontos, hogy ezen jövedelmek bevallásának és adózásának vonatkozásában is körültekintően járjon el, figyelve az aktuális szabályozásokat. A NAV automatikus információcsere keretében a magyar magánszemélyek külföldi jövedelmeiről most már rendszeresen kap adatot, így akár egy külföldi ’fintech’ cégtől kapott kisebb összegű jövedelem is felkeltheti a NAV figyelmét.
Tapasztalataink alapján a NAV fókuszába kerültek azok a nemzetközi cégcsoportoktól származó jövedelmek is, ahol a munkavállalóknak lehetőségük van részt venni a cég nemzetközi részvényprogramjában. A magyar munkáltató jellemzően nem köteles részt venni a külföldi részvényprogramból származó jövedelem adókezelésében (bevallás, adófizetés, stb.). Alapvetően tehát a munkavállalók felelőssége a megszerzett jövedelem megfelelő bevallása és az adó megfizetése, amely kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére a NAV fokozott figyelmet fordít.
Kriptoeszközök a bevallásban
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemmel és adójával kapcsolatban is változtak a szabályok. A 2025. évtől adókiegyenlítésként már nemcsak az adóévben és az azt megelőző két évben, hanem bármely korábbi évben a bevallásban feltüntetett ügyleti veszteségre érvényesíthető adókiegyenlítés. Az ügyleti veszteséget először a 2021. évi szja-bevallásban lehetett feltüntetni. A bevallásban tájékoztató adatként feltüntetendő a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege is, így a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek részletezésére egy új lap érhető el a 25SZJA bevallásban (10. lap).
Könnyítések is kérhetők
Továbbra is lehetőségük van a már korábban elfogadott és hatályban lévő jogszabályok által kínált könnyítési lehetőségek igénybevételére azoknak a magánszemélyeknek, akik adóbevallásuk elkészítésével, az adókötelezettség megfizetésével nehézségbe ütköznek. Bizonyos esetekben az szja-bevallás benyújtásának késedelmével, valamint az esetleges bírságok, pótlékok megfizetésével kapcsolatban a magánszemélyeknek lehetőségük van kimentési lehetőséggel élni.
Igazolási kérelem benyújtására van lehetőség, amennyiben a (nem ÁFA köteles) magánszemélynek az szja-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak a rendelkezésére és emiatt előreláthatólag nem tudja bevallását határidőben benyújtani, a tervezetet felülvizsgálni. Fontos, hogy a bevallás benyújtásának késedelméről a benyújtásra előírt határidőn belül szükséges a bejelentést megtenni a NAV felé, azaz 2026. május 20. előtt. Az igazolási kérelemről az adóhivatal egyedileg dönt, azonban a kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a mulasztás azzal menthető ki, hogy az adókötelezettség megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges. Amennyiben a magánszemély az szja-bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári évének november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.
Abban az esetben, ha a magánszemélynek az szja-bevallás benyújtásával egyidejűleg adófizetési kötelezettsége is keletkezik, késedelmes fizetés esetén nem kell késedelmi pótlékot fizetnie arra az időszakra, amelyre a késedelmét igazolta. Az igazolásnak csak abban az esetben van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok (vis maior) idézte elő.
A fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelem benyújtható elektronikusan vagy papír alapon postai úton az adóhivatal felé. Fontos, hogy a mérséklés vagy elengedés csak lejárt esedékességű, ki nem egyenlített tartozásra engedélyezhető és magánszemélyek esetén feltétel a megélhetés veszélyeztetettsége. Amennyiben a magánszemély fizetési könnyítést, azaz részletfizetést vagy halasztást kérvényez, feltétel az átmeneti fizetési nehézség fennállása.