Fontos változások várhatók a fejlesztési adókedvezmény szabályaiban

A Kormány 2025. december 8-án társadalmi egyeztetés céljából közzétette a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére és igénylésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó, a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításának tervezetét. A módosító rendeletet várhatóan még az idén elfogadja a Kormány (a konzultáció időszaka december 16-ig tart). A legfontosabb javasolt változások a következők:

I. Az adatszolgáltatási szabályok bővítése

A jelenlegi szabályok alapján a fejlesztési adókedvezményt használó adózó a támogatott beruházás üzembe helyezésének adóévében és az igénybevétel adóéveiben is rögzíteni köteles bizonyos adatokat az adóbevallásában (a befejezés adóévében a befejezés időpontját, a ténylegesen felmerült költséget és a jogcímet, az igénybevétel adóéveiben pedig a beruházás megkezdését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszternek benyújtandó ún. bejelentés időpontját, az adóévben igényelt adókedvezményt jelentértéken, az összes igénybe vett adókedvezményt folyóáron, valamint az egyéb állami támogatás támogatástartalmát).

Az új szabályok alapján az adózó sokkal több alkalommal és részletesebb adatszolgáltatást lesz köteles teljesíteni. A beruházás bejelentésének adóévétől egészen az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig (ami akár összesen 17 adóév is lehet!) köteles lesz rögzíteni az adóbevallásban a beruházás azonosító adatait, a jogcímet, az adóévben igényelt adókedvezményt jelentértéken, az összes igénybe vett adókedvezményt jelenértéken, valamint az egyéb állami támogatás támogatástartalmát.

Ezeken felül az adózó köteles lesz rögzíteni azt is az adóbevallásában, ha az adott adóévben nem alkalmazza az adókedvezményt, ha egyáltalán nem kíván igénybe venni adókedvezményt az adott beruházás után, vagy ha a beruházás meghiúsulására vagy tényállásváltozásra tekintettel nem jogosult az adókedvezmény igénybevételére.

Fontos, hogy a fenti változtatások már a 2025. évről szóló adóbevallásra is vonatkoznak majd akkor, ha a bejelentést 2017. január 1. után nyújtották be. Azaz ez a változás releváns sok olyan beruházó számára is, amely már benyújtott bejelentést fejlesztési adókedvezmény igénybevétele céljából.

II. A tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezményre vonatkozó részletes szabályok

A társasági adóról szóló törvénybe (Tao. tv.) 2026. január 1-jei hatállyal be fog kerülni egy új fejlesztési adókedvezmény jogcím (az Országgyűlés a törvénymódosítást már elfogadta) az ún. tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházásokhoz; a tervezet szerint a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet is kiegészül az új jogcímhez kapcsolódó néhány részletszabállyal.

A Tao. törvény alapján már 2023 óta fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe bizonyos, az európai zöld átmenethez (a nettó nulla célkitűzéshez) kapcsolódó gyártó beruházásokhoz (akkumulátorok, napelemek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezések, ezek kulcsfontosságú alkatrészei, valamint a kapcsolódó kritikus nyersanyagok előállításához). Ez a lehetőség a mögöttes uniós szabályozás lejárta miatt 2025. december 31-én megszűnt volna, de az Európai Bizottság az ún. tisztaipar-megállapodásra tekintettel lényegében hasonló feltételekkel 2030. december 31-ig meghosszabbította ezt a jogcímet úgy, hogy a támogatható tevékenységek köre is bővült (például bizonyos villamosenergia-hálózati elemek, vízturbina-rendszerek vagy energiatárolók, valamint alkatrészeik előállításával). A fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet az új jogcímhez kapcsolódóan elsősorban az adókedvezmény igénylésének menetét fogja tartalmazni a tervezet szerint.

Az elérhető maximális adókedvezményösszegek változatlanok maradnak: Budapesten 15% és maximum 150 millió euró, Budapesten kívül maximum 35% és 350 millió euró. A kormányrendelet-tervezet elfogadása esetén az intenzitás 10%-kal növelhető lesz kis-, és 20%-kal középvállalkozás esetén.

III. Egyéb javasolt módosítások

A fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendelet kiegészülne a tervezet szerint néhány egyéb szabállyal, amelyek alapvetően nem jelentenek újdonságot, inkább csak tisztázó céllal kerülhetnek be a szabályozásba.

Egyrészt a tervezet szerint a kormányrendelet egyértelművé teszi majd, hogy energiatermelési célú beruházás nem támogatható, és ilyen beruházási költség sem számolható el, azaz, ha a beruházás energiatermelő vagy energetikai elemet is tartalmaz, ahhoz nem vehető igénybe fejlesztési adókedvezmény. Az energetikai beruházásokhoz eddig sem volt igénybevehető fejlesztési adókedvezmény, de most az elszámolható költségekre vonatkozó előírások között is nevesíti majd a jogszabály az ilyen eszközök elszámolásának tilalmát.

Másrészt a tervezet alapján a helyszínváltozás és a beruházás tárgyának megváltoztatása csak akkor lesz lehetséges, ha új bejelentést nyújt be az adózó. Ennek a változásnak is inkább csak az a szerepe, hogy megerősítse az eddigi gyakorlatot.

Egy további új szabály lenne az, hogy nem lehetne fejlesztési adókedvezmény tárgya piaci alapon történő értékesítésre vagy bérbeadásra szánt lakóházak, lakás építésére irányuló beruházás. Eddig is nehezen volt elképzelhető, hogy egy ilyen beruházás hogyan lett volna összeegyeztethető az adózót terhelő fenntartási, üzemeltetési kötelezettséggel, de így még világosabb lesz, hogy ilyen beruházás után nem vehető igénybe adókedvezmény.

Amennyiben a fejlesztési adókedvezménnyel, így főleg az új adatszolgáltatási kötelezettségeknek való megfeleléssel vagy egyéb állami támogatási kérdéssel kapcsolatban bővebb információra lenne szükségük, kérjük, keressék szakértőinket az alábbi elérhetőségeken.