Elévüléssel kapcsolatos megfontolások

Adófolyószámlán megjelenő túlfizetések

A vállalkozásoknál gyakori problémaként merül fel, hogy az adóhatóság az adófolyószámlára különböző okokból felkönyvelt túlfizetések összegét az elévülési idő elteltével előzetes értesítés nélkül törli. Az adófolyószámlán megjelenő többlet keletkezésének egyik tipikus esete, ha a vállalkozásnál a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő áfa összegét, de az érintett adómegállapítási időszakok tekintetében nem álltak fent az adó-visszaigénylés feltételei, vagy a vállalkozás korábban úgy döntött, hogy a negatív összeget nem kívánja visszaigényelni, átvezetni.

Az adófolyószámlán megjelenő többlet keletkezésének másik tipikus esete, amikor adminisztratív hibák folytán keletkezik a túlfizetés, mert például a vállalkozás véletlenül kétszer utalta el a fizetendő adót vagy a bírság összegét.

Tekintettel arra, hogy ezen túlfizetések törlését megelőzően az adóhatóság nem küld külön tájékoztatást, mindenképpen célszerű az év végéig áttekinteni az adófolyószámlán megjelenő túlfizetéseket, különösen azokat, amelyek keletkezése 2019. év decemberére vagy negyedik negyedévére, illetve 2020. év novemberéig vagy negyedik negyedévéig terjedő időszakra vezethetők vissza.

Következő időszakra átvihető áfa

Abban az esetben, ha a vállalkozásnál a levonható áfa összege meghaladja a fizetendő áfa összegét, úgy a vállalkozás dönthet arról, hogy az így megállapított negatív összeget az áfabevallásában visszaigényli, vagy pedig továbbgörgeti és a következő adómegállapítási időszakban veszi figyelembe a fizetendő áfával szemben, mint csökkentő tételt. A vállalkozás ezen választása esetén a következő időszakra továbbgörgetett áfa összegét az adóhatóság nem könyveli fel a vállalkozás adófolyószámlájára, a továbbgörgetett összeg csak a vállalkozás áfabevallásában fog megjelenni.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozás által a következő időszak(ok)ra továbbgörgetett áfa összegének elévüléséről az adóhatóság nem küld tájékoztatást, ráadásul ezen továbbgörgetett áfa összege még a vállalkozás adófolyószámláján sem jelenik meg túlfizetésként, mindenképpen célszerű az év végéig kezdeményezni az áfa visszaigénylését azon továbbgörgetett összeg vonatkozásában, amely 2019. év decemberében vagy negyedik negyedévében, illetve 2020. év novemberéig vagy utolsó negyedévéig terjedő időszakban keletkezett. A levonható áfa következő időszakra átvihető követelésként való szerepeltetéséhez kapcsolódó áfa levonási kockázatról ebben a hírlevelünkben olvashat részletesebben.

Jövedéki adó (energiaadó) visszaigénylése

Bizonyos tevékenységek végzése esetén a jogszabály lehetőséget biztosít az adózókra áthárított, villamos energián és gázon felmerülő, a jövedéki adóról szóló törvényben szabályozott energiaadó visszaigénylésére. Amennyiben a fenti folyamatok valamelyike a vállalkozás gyártási, illetve egyéb tevékenysége során megvalósul, úgy az érintett tevékenységhez hozzárendelhető arányban megnyílhat a vállalkozás adó-visszaigénylési joga.

Az év végére tekintettel mindenképpen célszerű áttekinteni, hogy a vállalkozás 2019. év decemberétől 2020. év novemberéig terjedő időszakban jogosult volt-e energiaadó visszaigénylésére, ugyanis ezen időszakok vonatkozásában az energiaadó visszaigénylésére 2025. december 31. napját követően már nem lesz lehetőség.

Közművek ingyenes átadása

A közcélú beruházásokat követő ingyenes átadások kapcsán a hatóságok több egyedi esetben is pozitívan bírálták el állásfoglalás iránti kérelmünket, amely alapján az így átadott létesítmények (pl. bekötőút, körforgalom, közmű) kapcsán – a korábbi gyakorlattal szemben – a társaságoknak nem keletkezett áfa fizetési kötelezettsége, így jelentős áfamegtakarítást érhettek el.

A hatályos Áfa törvény rendelkezései alapján ugyanis – az adóhatóság és a magyar bíróságok értelmezése szerint – a beruházás keretében létrehozott, ellenérték nélkül átadott létesítmények esetén az átadót áfafizetési kötelezettség terheli, tekintettel arra, hogy az áfa a beruházással kapcsolatosan korábban levonható volt.

Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélete azonban meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetőséget teremt a fejlesztéseknek az önkormányzatok vagy az állam részére történő ingyenes átadása kapcsán az ügylet áfa hatályán kívül kezelésére.

A fentiekre tekintettel – egyedi állásfoglalás iránti kérelem benyújtása mellett – lehetőséget látunk arra, hogy a jövőben ne keletkezzen áfa fizetési kötelezettség a hasonló átadásokra tekintettel, továbbá, álláspontunk szerint a múltbéli átadásokat terhelő, el nem évült és korábban a költségvetés felé megfizetett áfaösszegek is visszaigényelhetőek lehetnek.

Az év végére tekintettel mindenképpen érdemes a vállalkozásoknak áttekinteniük, hogy a 2019. év decemberében vagy negyedik negyedévében, illetve a 2020. év novemberéig vagy utolsó negyedévéig terjedő időszakban valósítottak-e meg olyan fejlesztéseket, amelyeknek az önkormányzatok vagy az állam részére történő ingyenes átadása során áfafizetési kötelezettségük keletkezett, ugyanis ezen időszakokban megfizetett áfa visszaigénylésére 2025. december 31. napját követően már nem lesz lehetőség.

K+F adókedvezmény

A kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalkozások jogosultak lehetnek társasági adókedvezmény igénybevételére, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztés közvetlen költségei után (pl.: személyi jellegű költségek, anyagköltségek, eszközök értékcsökkenése, de akár harmadik féltől igénybe vett kutatás-fejlesztési szolgáltatások költségei). Az adóalap-kedvezmény visszamenőlegesen is igénybe vehető, önellenőrzéssel, még nem lezárt adóévek tekintetében. Mivel a 2020-as adóév elévülése közeledik, ezért javasolt az elmúlt évek tevékenységeinek és kapcsolódó költségeinek áttekintése, valamint az adóalap-kedvezmény alkalmazási lehetőségének vizsgálata. Az adókockázat csökkentése érdekében javasolt projektminősítés iránti kérelem összeállítása és benyújtása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalfelé (NKFIH). Az NKFIH minősítés birtokában, a K+F jelleg biztos ismerete mellett érvényesíthető az adóalap-kedvezmény.

Továbbá a 2024-es évtől elérhető egy új K+F adókedvezmény a társasági adóból (ennek alkalmazása esetén a K+F költségek 10%-ával csökkenthető a fizetendő adó). Az új adókedvezmény a globális minimumadóval érintett vállalkozások számára is igénybevehető egy 1+3 éves időszak során. Amennyiben az adókedvezmény igénybevételére nem került sok fizetendő adó hiányában, úgy az adókedvezmény összegének a kiutalása is kérhető az adóhatóságtól. Az új K+F adókedvezmény választása esetén a korábbi adóalapkedvezmények nem vehetők igénybe, a két rendszer közt választani szükséges (5 éves időszakra kell tenni a választást). A két K+F kedvezmény rendszer közötti választás kapcsán érdemes modellezni a várható adópozíciót, és K+F költségeket, hogy megfelelő döntést hozhasson a társaság.

Emellett érdemes a jövő évi tervezett beruházási és K+F projekteket is átgondolnia a társaságoknak, hiszem számos adókedvezmény és egyéb támogatás érhető el (pl. EKD támogatások, energiahatékonysági adókedvezmény, fejlesztési adókedvezmény), melyeknél szükséges egyes lépések megtétele még a projektek megkezdése előtt.

Szociális hozzájárulási adó kedvezmény

A Társaságok szociális hozzájárulási adó kedvezményt vehetnek igénybe a szakképesítést nem igénylő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottaik után. A kedvezmény igénybevételére lehetőség van önellenőrzés útján is NAV ellenőrzéssel le nem zárt adóévekre vonatkozóan, az elévülési időn belül. Idén év végén a 2019. december – 2020. novemberi időszak évül el, ezért érdemes áttekinteni még az év vége előtt, hogy a Társaság érvényesítette-e a kedvezményt, amennyiben ebben az időszakban olyan munkavállalókat foglalkoztatott, akik a FEOR-08 besorolási rendszerben a 9. főcsoportba tartozó tevékenységet végeztek.