A szabályozás célja a csomagolásfelhasználás csökkentése, az újrafeldolgozás, illetve az újrahasználat ösztönzése, a csomagolások összetettségének minimalizálása, valamint a veszélyes és káros anyagok fokozatos kivezetése a csomagolásokból.
Jelentős újdonság, hogy a PPWR rendelet bővíti a csomagolás fogalmát és hatálya alá vonja azon csomagolásokat is, melyek a forgalmazott terméket teljes élettartalmuk során elkísérik. Mivel ezen kikötés a korábbi szabályozásban nem szerepelt, kérdésként merülhet fel, hogy az esetleg korábban csomagolásnak nem minősülő termékek (például szemüvegtok) is a csomagolás fogalma alá esnek-e a továbbiakban.
A PPWR rendelet számos jelentős szigorítást vezet be a csomagolások előállítása és felhasználása kapcsán, melyek vonatkozásában az első fontosabb határidő 2030. január elsejére esik. A szigorított követelmények közé tartozik többek között, hogy:
Fontos újdonság, hogy a bevezetett szabályrendszer nemcsak a gyártókat (forgalmazókat, importőröket, beszállítókat) érinti, hanem kötelezettségeket határoz meg a logisztikai szolgáltatók vonatkozásában is, amikor kimondja, hogy a logisztikai szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk kezelt csomagolás vonatkozásában a raktározás, a kezelés és a csomagolás, a címzés vagy a feladás során fennálló feltételek ne veszélyeztessék a csomagolásra vonatkozóan a PPWR rendeletben meghatározott követelmények teljesülését.
Szintén jelentős kikötés, hogy amennyiben az importőr vagy a forgalmazó úgy ítéli meg, hogy a forgalomba hozandó csomagolás nem felel meg a szabályozásnak, a csomagolást mindaddig nem hozhatják forgalomba, amíg annak megfelelőségét nem biztosították.
Számos gyártó és logisztikai szolgáltató vállalat sok olyan tevékenységet végez, ami ugyan kutatás-fejlesztésnek (K+F) minősülhet (pl. termékfejlesztés, már kifejlesztett termék sorozatgyártásra alkalmassá tétele, gyártási technológia/eljárás fejlesztése), de ezt nem azonosítja és nem veszi igénybe az elérhető adókedvezményeket és egyéb támogatásokat, noha erre minimális adminisztráció mellett lehetősége lenne. A csomagolóanyagok fejlesztése ugyancsak K+F-nek minősülhet akkor is, ha erre jogszabályi előírás miatt van szükség, így érdemes megvizsgálni, hogy milyen támogatási lehetőségekkel élhet a társaság, ezáltal is csökkentve az uniós követelmény rendszernek való megfelelés kapcsán felmerülő költségeket.
Mindezek alapján elmondható, hogy a PPWR rendelet számos ponton szigorítja a csomagolásokkal kapcsolatos előírásokat, követelményeket, ezzel megcélozva a fenntarthatóbb és környezetbarát csomagolási kultúra kialakítását, ugyanakkor jelentős feladatot ró az érintett piaci szereplőkre a jogszabályi megfelelésre való felkészülés során.
Amennyiben Önök számára is érdekes lehet az új csomagolási követelmények részletesebb vizsgálata, forduljon szakértő kollégáinkhoz, akik örömmel nyújtanak támogatást a felmerült kérdésekben.