Ugrás a fő tartalomhoz

EU csomagolási rendelet: Jelentős mértékben átalakul a csomagolásokra és csomagolási hulladékokra vonatkozó uniós követelményrendszer

2025. február 11-én hatályba lépett az Európai Parlament és a Tanács 2024. december 19-i (EU) 2025/40 rendelete a csomagolásról és csomagolási hulladékról („PPWR rendelet”). A PPWR rendelet nyomán több, a csomagolásokat érintő uniós jogszabály – köztük a korábbi csomagolási hulladékokról szóló irányelv – hatályon kívül helyezésre kerül. A PPWR rendeletet általánosságban 2026. augusztusától kell majd alkalmazni, azonban számos esetben átmeneti rendelkezések kerültek elfogadásra annak érdekében, hogy a szereplőknek kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre. Az új szabályok az Unió piacán forgalomba hozott összes csomagolásra és csomagolási hulladékra kiterjednek, függetlenül annak típusától, anyagától, valamint felhasználási/keletkezési módjától (ipari, kiskereskedelemi, nagykereskedelmi, háztartási).

Főbb szabályozási elemek:

 

1. Célkitűzések

A szabályozás célja a csomagolásfelhasználás csökkentése, az újrafeldolgozás, illetve az újrahasználat ösztönzése, a csomagolások összetettségének minimalizálása, valamint a veszélyes és káros anyagok fokozatos kivezetése a csomagolásokból.

Jelentős újdonság, hogy a PPWR rendelet bővíti a csomagolás fogalmát és hatálya alá vonja azon csomagolásokat is, melyek a forgalmazott terméket teljes élettartalmuk során elkísérik. Mivel ezen kikötés a korábbi szabályozásban nem szerepelt, kérdésként merülhet fel, hogy az esetleg korábban csomagolásnak nem minősülő termékek (például szemüvegtok) is a csomagolás fogalma alá esnek-e a továbbiakban.

2. Fenntarthatósági követelmények

A PPWR rendelet számos jelentős szigorítást vezet be a csomagolások előállítása és felhasználása kapcsán, melyek vonatkozásában az első fontosabb határidő 2030. január elsejére esik. A szigorított követelmények közé tartozik többek között, hogy:

  • a forgalomba hozott csomagolások kapcsán biztosítani szükséges az anyagában történő újrafeldolgozás lehetőségét;
  • minimális újrahasznosított tartalomra vonatkozó követelményeket szükséges teljesíteni a műanyag csomagolások vonatkozásában (kivéve például orvostechnikai eszközök, komposztálható csomagolások, veszélyes áruk csomagolása);
  • meghatározott termékek esetében (pl. friss zöldségekre, gyümölcsökre rögzített tapadós címke) az alkalmazott csomagolásoknak komposztálhatónak kell lenniük;
  • a százalékban kifejezett maximális ürestér-arány (ürestér a gyűjtő-/szállítói csomagolás és a benne található fogyasztói csomagolás közötti különbség) maximum 50% lehet. Ez alól kivételt jelentenek azon esetek, amikor a szükséges ürestér a termék védelmét szolgálja;
  • a csomagolással kapcsolatban környezetbarát jellegre vonatkozó állítások csak akkor tehetők amennyiben a PPWR rendelet által meghatározott minimumkövetelményeken túlmutató csomagolási tulajdonságokhoz kapcsolódnak, és amennyiben az állítások jelölik, hogy az a csomagolás mely egységére, részére vonatkozik.

3. Érintett szereplők

Fontos újdonság, hogy a bevezetett szabályrendszer nemcsak a gyártókat (forgalmazókat, importőröket, beszállítókat) érinti, hanem kötelezettségeket határoz meg a logisztikai szolgáltatók vonatkozásában is, amikor kimondja, hogy a logisztikai szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk kezelt csomagolás vonatkozásában a raktározás, a kezelés és a csomagolás, a címzés vagy a feladás során fennálló feltételek ne veszélyeztessék a csomagolásra vonatkozóan a PPWR rendeletben meghatározott követelmények teljesülését.

Szintén jelentős kikötés, hogy amennyiben az importőr vagy a forgalmazó úgy ítéli meg, hogy a forgalomba hozandó csomagolás nem felel meg a szabályozásnak, a csomagolást mindaddig nem hozhatják forgalomba, amíg annak megfelelőségét nem biztosították.

4. Adókedvezmények, támogatások a kötelezettség teljesítése kapcsán?

Számos gyártó és logisztikai szolgáltató vállalat sok olyan tevékenységet végez, ami ugyan kutatás-fejlesztésnek (K+F) minősülhet (pl. termékfejlesztés, már kifejlesztett termék sorozatgyártásra alkalmassá tétele, gyártási technológia/eljárás fejlesztése), de ezt nem azonosítja és nem veszi igénybe az elérhető adókedvezményeket és egyéb támogatásokat, noha erre minimális adminisztráció mellett lehetősége lenne. A csomagolóanyagok fejlesztése ugyancsak K+F-nek minősülhet akkor is, ha erre jogszabályi előírás miatt van szükség, így érdemes megvizsgálni, hogy milyen támogatási lehetőségekkel élhet a társaság, ezáltal is csökkentve az uniós követelmény rendszernek való megfelelés kapcsán felmerülő költségeket.

Mindezek alapján elmondható, hogy a PPWR rendelet számos ponton szigorítja a csomagolásokkal kapcsolatos előírásokat, követelményeket, ezzel megcélozva a fenntarthatóbb és környezetbarát csomagolási kultúra kialakítását, ugyanakkor jelentős feladatot ró az érintett piaci szereplőkre a jogszabályi megfelelésre való felkészülés során.

Amennyiben Önök számára is érdekes lehet az új csomagolási követelmények részletesebb vizsgálata, forduljon szakértő kollégáinkhoz, akik örömmel nyújtanak támogatást a felmerült kérdésekben.

Hasznosnak találja a tartalmat?

Köszönjük visszajelzését