Az EU vámuniójának reformja és hatása az e‑kereskedelemre

Az Európai Bizottság 2023. május 17-én tette közzé az EU vámügyi keretrendszerének átfogó reformját tartalmazó javaslatcsomagot. A jogszabálymódosítás célja az EU vámuniójának korszerűsítése annak érdekében, hogy a rendszer működése hatékonyabbá, biztonságosabbá váljon, és igazodjon a globális-, valamint az e-kereskedelem kihívásaihoz.

2025. július 27-én az Európai Unió Tanácsa részleges tárgyalási megbízást hagyott jóvá, amely alapján megkezdődhetett a Tanács által módosított tervezet intézményközi tárgyalása az Európai Parlament részvételével. A tavalyi év végén pedig döntés született a reform egyik kulcs eleméről, a 150 eurónál alacsonyabb értékű szállítmányok vámmentességének eltörléséről, valamint az ehhez fűződő átmeneti szabályokról. Ezen fejleményre tekintettel érdemes áttekinteni a reform legfontosabb részeit.

Általános fejlemények

1)      EU Customs Data Hub: a vámáru-nyilatkozatok új korszaka

A rendszer modernizációjának részeként felállításra kerülne az uniós vámügyi adatközpont (EU Customs Data Hub), amely egyetlen uniós vámfelületként biztosítaná a vámkezeléshez szükséges adatok valós idejű elérhetőségét minden gazdálkodó esetében. Ennek eredményeként a vámáru-nyilatkozat jelenlegi formájában megszűnne, nem kellene a továbbiakban az importőröknek külön-külön vámárunyilatkozatokat benyújtaniuk az illetékes nemzeti vámhivataloknál. A rendszer bevezetésével az importált áruk akkor kerülhetnek szabadforgalomba, ha a vámadat-központba bevitt adatok hiánytalanok és pontosak.

A vámügyi adatközpont többek között az alábbiakat tenné lehetővé:

• Valós idejű hozzáférés a vámhatóságok számára a gazdálkodók vámjogi szempontból releváns adataihoz (ideértve, a termékre vonatkozó azon adatokat is, amelyek egyéb közös uniós politikák érvényesítését biztosítják, mint például a fogyasztók egészségének védelme), amely lehetővé teszi a gyorsabb és hatékonyabb kockázatkezelést.
• Az adminisztratív terhek csökkentése a vállalkozások számára, valamint a vámfolyamatok pontosságának javítása.
• Bizonyos megbízható kereskedők számára lehetőség biztosítása az áruk aktív vámellenőrzés nélkül történő vámkezelésére a „trust and check” rendszer keretében.

Az EU Customs Data Hub a tervek szerint fokozatosan kerülne bevezetésre, melynek első fontos dátuma – a Tanács által módosított tervezet szerint – 2028. július 1., amely időponttól az adatközponton keresztüli vámkezelés kötelezővé válna a vélelmezett importőrök számára (e-kereskedelmi platformok), feltéve, hogy az ezt lehetővé tevő technikai feltételek is teljesülnek.

2)      European Customs Authority: új uniós központi vámhatóság

Egy új uniós vámhatóság támogatná a nemzeti vámhatóságokat a vámügyi adatközpontból származó valós idejű adatok felhasználásával. A folyamatosan frissített információ lehetővé tenné a gyorsabb és pontosabb kockázatértékelést, segítve a csalások felderítését, a jogszabályok érvényesülésének biztosítását.

Az új uniós vámhatóság elsősorban az uniós szintű kockázatkezelésért, vámfolyamatok felügyeletéért, valamint az egységes jogalkalmazás elősegítéséért lenne felelős, párhuzamosan továbbra is fennmaradnának a nemzeti szintű vámhatóságok, valamint az általuk alkalmazott, a helyi sajátosságoknak megfelelően kialakított kockázatértékelési folyamatok.

3)      Egyszerűsítés a legmegbízhatóbb kereskedők számára

A vámunió reformja bevezetné a megbízható ellenőrzött gazdálkodók („trust and check”) kategóriáját a legmegbízhatóbb, legátláthatóbb gazdálkodók számára.

A „trust and check” program keretében azok a vállalkozások, amelyek maximális információt nyújtanak tevékenységeikről, valamint megfelelnek más szigorú kritériumoknak, egyszerűsített vámkötelezettségeket élvezhetnek. Ezek közül kiemelendő, hogy bizonyos esetekben vámhatósági közbelépés, illetve aktív beavatkozás nélkül bocsáthatják majd szabad forgalomba az áruikat az EU-ban.

Elsősorban az e-kereskedelmi szektort érintő fejlemények

1)      Rögzített vám a kis értékű csomagokra

A reform eltörölné a 150 euró értéknél alacsonyabb szállítmányokra vonatkozó vámmentességet, amely alapján ezen küldemények után is – értéktől függetlenül – az általános szabályok szerint, az alkalmazandó vámtétel alapján kell majd megfizetni a vámot.

A mentesség eltörlésének kezdő időpontját az uniós jogalkotó eredetileg a vámügyi adatközpont felállításához  kötötte, amelyre várhatóan 2028. folyamán kerül majd sor. 2025. december 12-én azonban a Tanács átmeneti intézkedést fogadott el, amely értelmében 2026. július 1-től rögzített, 3 eurós vám kerül alkalmazásra a 150 euró alatti értékű, az unión kívülről érkező küldeményekre, amelyek kapcsán az import egyablakos rendszerben (IOSS) EU-n kívüli értékesítő került bejelentésre. Az új szabály átmeneti jellegű, és addig marad érvényben, amíg az EU vámadat-központ működésbe nem lép.

Az átmeneti intézkedést a harmadik országból érkező küldemények számának utóbbi időben tapasztalt növekedése indokolta, amely révén jelentős mennyiségű áru került vámmentesen forgalomba az EU területén, hátrányos versenyhelyzetet teremtve az uniós vállalkozások számára. További problémaként merült fel egyrészt az értékhatár visszaélésszerű alkalmazása, valamint, hogy a mentesség a küldemények számának növekedését ösztönözte,  jelentős környezetvédelmi hatásokat eredményezve.

2)      Kezelési díj

Fontos különbséget tenni a fenti átmeneti intézkedés, valamint a kezelési díj között. Míg a 3 eurós vám rendeltetése elsősorban megszüntetni azt a versenyelőnyt, amelyet a harmadik országos e-kereskedelmi szereplők jelenleg élveznek, addig a kezelési díj célja az, hogy kompenzálja azon költségek növekedését, amelyek a vámhatóságokat terhelik a rendkívül jelentős csomagforgalom felügyeletével összefüggésben.

A kezelési díj bevezetése a közelmúltban több szinten is felmerült. Egyrészt több tagállam is bevezetett, vagy tervez bevezetni ilyen díjat (ide tartozik Románia, Belgium, Luxemburg, Olaszország, Hollandia). Ezzel párhuzamosan pedig az Európai Unión belül tárgyalások folynak a – körülbelül 1-2 euró / szállítmány összegű – kezelési díj bevezetéséről, amely várhatóan 2026. év vége felé lépne életbe.

3)      A „vélelmezett importőr" fogalmának bővítése

A vámreform keretében kiterjesztésre kerülne az importőr fogalma, amely magában foglalná a vélelmezett importőröket is. A vélelmezett importőr fogalmába beletartozna a harmadik országból történő távértékesítést teljesítő gazdálkodó, valamint minden olyan szereplő, amely elősegíti ezen értékesítést (mint például az online platformok), függetlenül attól, hogy a tranzakció az import egyablakos rendszeren keresztül kerül-e jelentésre.

A vélelmezett importőrnek minősülő gazdálkodóknak a hagyományos értelemben vett importőrökhöz hasonlóan teljesíteniük kellene minden, a vámkezeléshez kapcsolódó kötelezettséget, ideértve az adatszolgáltatást, a különböző általános és termék-specifikus jogszabályokért történő felelősségvállalást (pl.: termékbiztonság, fenntarthatóság), az együttműködést (pl.: a platformon keresztül értékesítőkkel, vámhatósággal), valamint a vámfizetést.

4)      Egyszerűsített vámtételrendszer

A vélelmezett importőr koncepciójának bevezetése, valamint a kis értékű küldemények vámmentességének eltörlése nyomán kiemelt szerep jut majd az e-kereskedelmi platformoknak a vámkezelés folyamatában, ideértve az importőröket terhelő kötelezettségeknek, feltételeknek való megfelelést. Az ezen szereplőkre háruló megnövekedett adminisztráció ésszerű keretek között tartása érdekében a szabályozás bevezetne egy egyszerűsített vámtétel-megállapítási rendszert, amely alkalmazása opcionális lenne az erre jogosult gazdálkodók (elsősorban a távolsági értékesítést elősegítő platformok) számára. Az egyszerűsített rendszerben az áruk 5 vámtétel-kategóriába kerülnének besorolásra, amely jelentős mértékben megkönnyítené a termékek kapcsán fizetendő vám mértékének megállapítását.

5)      Távolsági értékesítésre szolgáló vámraktár

Az új szabályozás lehetőséget biztosít bizonyos feltételek teljesülése mellett a vélelmezett importőröknek, hogy távolsági értékesítés előtt vámraktárban tárolják és kezeljék termékeiket. Bár ezeket az árukat fizikailag az EU területén lévő raktárakban tárolják, eladásuk távértékesítésnek minősül, lehetővé téve az e-kereskedelemre vonatkozó vám-egyszerűsítések alkalmazását. Ez a központosított megközelítés jelentősen több időt biztosít a vámhatóságok számára az ellenőrzések elvégzésére, csökkentve a nem megfelelő vagy veszélyes áruk forgalomba hozatalának kockázatát.

Az Európai Unió vámrendszerének átfogó reformja alapjaiban változtatja meg az e-kereskedelmi ökoszisztémát és a vámkezelési folyamatokat. A bemutatott változások hosszú távon meghatározzák az EU-ba irányuló áruforgalom jogi és technikai keretrendszerét.

Bár a változások egy része csak évek múlva lép hatályba, a felkészülést érdemes időben elkezdeni. Szakértőink rendelkezésükre állnak a változások implementálásának megkönnyítése érdekében.