Adócsomag 2025
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az Országgyűlés megszavazta az adócsomagot magában foglaló törvényjavaslatot, mely jelenleg aláírásra vár (amelyre a továbbiakban “Módosításként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozás-javaslatokat.
Különadó kötelezettségek
A Módosítás egyik fő célja a veszélyhelyzet idején bevezetett egyes, kormányrendeleti szinten, többek között a 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendeletben szabályozott különadókat és extraprofitadókat érintő adózási rendelkezések törvényi szintre való emelése.
Figyelemmel erre, a Módosítás a kőolajtermék-előállítókat terhelő különadó kapcsán az eddig kormányrendeletben szabályozott adókötelezettség törvényi szintre történő emeléséről gondoskodik. A Módosítás a különadó megállapításának módját nem változtatja, és a törvényi szintre emelés a 2025-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmában nem érinti. Az irányadó rendelkezéseket 2026-ra is alkalmazni kell.
A Módosítás törvényi szintre emeli továbbá, a korábban szintén rendeleti szinten szabályozott energiaellátók jövedelemadóját is. Ennek értelmében, a törvényi szintre emelt, 2025-ben alkalmazandó adókulcs 41%, míg 2026 január 1-jétől az adó mértéke 31% lesz. További változás, hogy megszűnik a víziközmű-szolgáltatók és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését végző közszolgáltatók adókötelezettsége.
A Módosítás törvényi szintre emeli a korábban rendeleti szinten szabályozott banki különadókat is. A törvényi szintre emelés a 2025-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmában nem érinti, de ezen módosítás alapján a hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad.
A Módosítás szerint, 2026-ban a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat érintő különadó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalékra nő (a 2025. évi 7%-ról), az e feletti részre vonatkozóan pedig 20 százalékra (a 2025. évi 18%-ról). Az állampapír-állomány növelése esetén alkalmazható kedvezmény a 2026. adóévre is alkalmazható lesz, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest. A kedvezmény a forintban denominált állampapírokra lesz alkalmazható, és a lakossági állampapírokat nem lehet figyelembe venni a kedvezmény alkalmazásánál.
A Módosításban foglalt változtatások továbbá a biztosítási pótadó szabályainak rendeletből törvényi szintre emelését és azoknak a 2026-ban kezdődő adóévre vonatkozó kiterjesztését is célozza, többek között az alkalmazandó adókulcsok vonatkozásában, valamint meghatároznák a 2026. adóévre vonatkozó állampapír-kedvezmény feltételeit.
A Módosítás tartalmi változtatás nélkül törvényi szintre emeli a hitelintézetek járványügyi különadójának visszaigénylésével kapcsolatos, jelenleg rendeletben szabályozott rendelkezéseket.
Végül pedig a Módosítás a veszélyhelyzeti kormányrendeletben meghatározott kiskereskedelmi adót érintő rendelkezéseket is törvénybe iktatja és ezen kötelezettségeket a 2026-ban kezdődő adóévben is fenntartja.
Általános forgalmi adó
Fordított adózás
A Módosítás előírja, hogy az adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítések esetében a belföldi fordított adózás alkalmazása kapcsán a beszerző nyilatkozni köteles az értékesítő felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül. A Módosítás értelmében ezen értékesítésekéhez kapcsolódó, fordított adózást érintő nyilatkozattételre az adóalany kereskedők a 2025 október 1-jét magában foglaló periódustól lesznek kötelezettek.
Alanyi adómentesség
A Módosítás a kihirdetésétől számított 31.-napot követően az alanyi adómentességet illetően a következő változtatásokat vezeti be:
A Közösségen belüli értékesítéssel egy tekintet alá eső, más tagállamba irányuló saját áru mozgatás kapcsán a Módosítás pontosítja, hogy ezen ügyletek tekintetében az adóalany csak abban az esetben nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ha az ügylet tárgya új közlekedési eszköz. Ez azt jelenti, hogy általánosságban a saját áru mozgatás teljesítése esetén alkalmazható az alanyi adómentesség, és így annak értékét az adómentességre jogosító értékhatár számítása szempontjából figyelembe kell venni.
Továbbá, a Módosítás értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő kormányrendelet előírásai törvényi szintre emelkednek. A Módosítás emellett bővíti az alanyi adómentesség megszűnésének eseteit, például egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő elhalálozása vagy cselekvőképesség elvesztése esetén, ha a tevékenységet az özvegy, örökös vagy törvényes képviselő folytatja, de nem kívánja arra az alanyi adómentesség szabályait alkalmazni.
Utazásszervezési szolgáltatások
A Módosításban szereplő változtatás 2026 január 1-jétől az utazásszervezési szolgáltatások esetén főszabályként előírja, hogy a szolgáltatás nyújtójának nem kell feltüntetnie az adó alapját és az áthárított adó összegét a számlán, kivéve, ha az utazásszervezési szolgáltatást adóalany veszi igénybe és egyúttal nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem utazásszervezőként veszi igénybe. A fenti szabálytól függetlenül azonban az online adatszolgáltatásban szükséges lesz az adó alapját és az áthárított adó összegét forintban feltüntetni.
Vámjogi képviselet
A Módosítás értelmében a közvetett vámjogi képviselő nyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatban átmeneti rendelkezések kerülnek bevezetésre. Ennek értelmében a vámjogi képviselő számára engedményezett adólevonási jog kapcsán az adó alapjáról és az adó összegéről a képviselőnek először a 2025 október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell nyilatkoznia.
Adatszolgáltatási kötelezettségek
A Módosítás értelmében 2026 január 1-jétől a csoportos adóalany által teljesített ügyletek esetén a valós idejű adatszolgáltatás során az adott ügyletben részt vevő csoporttag adószámát is szükséges jelenteni a csoportazonosító szám mellett.
További változtatásként, a Módosítás alapján azokban az esetekben, amikor a jogelőd által teljesített ügyletről a jogutódlást követően állítanak ki számlát, az online adatszolgáltatásban a jogutód adószáma mellett a jogelőd adószámát is jelenteni szükséges.
Jövedéki adó
A Módosítás kihirdetésétől számított 31.-napot követően a változtatások pontosítják a nyilvántartásból törlés szabályait, ami növeli a jogbiztonságot és egyszerűsíti az adminisztrációt.
A Módosítás értelmében jövedéki ügyekben, az adóraktár engedélyese számára is lehetőség nyílik az adóelőleg mérséklésének kérelmezésére, ami rugalmasabb adózást tesz lehetővé az érintett vállalkozások számára.
A Módosítás 2025 július 1-től lehetővé teszi az állami adó- és vámhatóság által jövedéki ügyekben lefolytatott helyszíni ellenőrzések esetében a kapcsolódó jegyzőkönyv és feljegyzések elektronikus úton történő rögzítését.
A Módosítás, a kihirdetésétől számított 31.-napot követően módosítja a jövedéki ellenőrzés során feltárt vagyoni hátrány összegét, amely esetében a gyorsított eljárás még alkalmazható, kiterjesztve ezzel ezen eljárás alkalmazhatósági körét. Emellett az általános bírságolási eljárásokkal egységesebb, ugyanakkor az egyedi esetekhez rugalmasabban alkalmazkodó jogalkalmazás érdekében fix összeg helyett maximált bírságérték kerül meghatározásra.
E-pénztárgépek és e-nyugta
A Módosítás pontosítja az e-pénztárgépekkel és a nyugtaadatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. Az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás bevezetésének időpontja 2026. szeptember 1-re módosul. Ez a változtatás hosszabb felkészülési időt biztosít az érintett vállalkozásoknak és az adóhatóságnak egyaránt.
A Módosítás szabályozza a 2025. július 1-től önkéntes alapon alkalmazható e-pénztárgépek kapcsán a kiállított nyugtákról és számlákról történő adatszolgáltatási kötelezettségeket. A Módosítás pontosítja továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és az ehhez kapcsolódó technikai feltételeket. Ez magában foglalja az elektronikus adatszolgáltatás részletes szabályait, valamint az adatszolgáltatásra jogosult személyek körének meghatározását.
Továbbá a Módosítás kitolja az e-pénztárgépek kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén alkalmazható szankciók bevezetésének időpontját.
Személyi jövedelemadó
A Módosítás alapján a kihirdetésétől számított 31.napot követően hatályát veszti az a rendelkezés, amely szerint nem minősül a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése.
A Módosítás pontosításokat jelöl az ún. tartós vagyonkezelési jogviszonyok adókezelése kapcsán.
A Módosítás 2026. január 1-jétől pontosításokat tartalmaz az adómentes juttatások körét illetően, többek között a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata kapcsán, amely a Módosítás szerint 750 W teljesítményű elektromos motorra módosul.
Szociális hozzájárulási adó
A Módosítás értelmében 2026. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól eltérően a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt (adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: munkaviszonyból vagy megbízási jogviszonyból származó jövedelem). Ez a szabály az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokra is vonatkozik, amelyeket egyazon kifizetőnek kell tekinteni.
A fentiek szerint keletkező adókötelezettséget a kifizetőnek a tárgyévet követő év január havi bevallásban januári kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie.
Társasági adó
A Módosításban foglalt változtatások érintik az átalakulásokra vonatkozó szabályokat, az IFRS szerinti beszámolót készítő adózókra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a társasági adó törvény szerinti adó- és adóalap-kedvezményeket.
Átalakulásokhoz kapcsolódó módosítások
A Módosítás beemeli a leválást – a 2024 óta elérhető új szétválási formát – a kedvezményezett eszközátruházás fogalmába. Ezáltal a kedvezményezett ügyletekre alkalmazható kezelés alá esik a leválás is társasági adó szempontból. A kedvezményezett eszközátruházás definíciójának kiegészítésével a jogelőd társaságnál a leválásra tekintettel elszámolt nyereség (amennyiben keletkezik ilyen), illetve a leválással kivezetett eszközök könyv szerinti értéke és számított nyilvántartási értéke közötti különbözet adóztatása elhalasztható. Továbbá, a leválással átruházott ingatlanokra is alkalmazható a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó illetékmentesség a vonatkozó feltételek teljesítése esetén. Továbbá, egyértelműsítésre került, hogy a leválásra a transzferár kötelezettségek –szokásos piaci áraknak való megfelelés, transzferár dokumentáció készítés - nem vonatkoznak, mely rendelkezés már a 2024. december 31 utáni megvalósult leválásokra is alkalmazható.
A Módosítás pontosítja az adóhalasztás feltételeinek szabályait is. Ha az adóhalasztás feltételeként meghatározott részesedés-tartási kötelezettség csak részlegesen nem teljesül, az átruházó társaság által korábban halasztott nyereségből az átvevő által még le nem adózott összeg is csak részben válna adókötelessé az átruházó társaságnál, méghozzá a részesedés kapcsolt vállalkozási körön kívülre került hányada arányában. Az átvevő adóalapját a tartási kötelezettség nemteljesítésével érintett tulajdoni hányad arányában az általános szabályok szerint, a tartási kötelezettséget továbbra is teljesítő részesedés-hányadhoz kapcsolódóan pedig a kedvezményezett eszközátruházás szabályai szerint (továbbra is külön nyilvántartás alapján) állapítja meg.
A Módosítás pontosítja az átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor történő adóalap-korrekció szabályait a számított nyilvántartási értékhez, valamint az átértékelési különbözethez kapcsolódóan. A Módosítás egyértelműsíti, hogy ezen módosítást akkor is el kell végezni, amikor nem készül végleges vagyonmérleg, csak annak megfeleltethető nyilvántartás (pl. határon átnyúló átalakulások esetén).
A Módosítás változtatja a bejelentett részesedés fogalmát, így az egyértelműen alkalmazható a határon átnyúló átalakulások eredményeként társaságiadó-alannyá váló adózók esetében is. Átmeneti szabály alapján a 2024. évi határon átnyúló átalakulások magyar adózó jogutódai esetében is bejelenthetővé válik a korábban (nem magyar illetőség alatt) szerzett részesedések a Módosítás hatályba lépését követő 75 napon belül.
IFRS szerinti beszámolót készítő adózókat érintő módosítások
A saját részvénnyel kapcsolatos módosító tételek szabályait egyértelműsíti a Módosítás. Nem csak az adóévi, hanem az azt megelőzően elszámolt saját tőke csökkenés/növekedés összegével is korrigálni szükséges az adózás előtti eredményt, ha a saját részvény visszavásárlása az értékesítést vagy apportálást megelőző években történt.
A Módosítás szerint 2026. január 1-jétől megszűnik az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttérő adózók áttérést követő első két adóévben teljesítendő negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége a várható adózás előtti eredményről, adóalapról, adóról.
Adóalap- és adókedvezményeket érintő módosítások
A társasági adótörvény látványcsapat-sportok közvetlen támogatására, illetve adófelajánlással történő támogatására vonatkozó fejezetei kiegészítésre kerülnek az utánpótlási nevelési munkát végző sportakadémiák támogatásának részletszabályaival. Ezzel párhuzamosan bevezetésre kerül a sportakadémia fogalma.
A fejlesztési adókedvezményre jogosító önálló környezetvédelmi beruházás fogalmának változtatásával a Módosítás bővíti az érintett beruházások körét, ugyanis hatályon kívül helyezi azt a korlátozást, amely alapján “kizárólag” a külön meghatározott jogszabályhely szerinti célokat szolgált beruházások estek alá.
A felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik, már a 2025-ben kezdődő adóévtől.
A műemlék ingatlanokhoz kapcsolódóan igénybe vehető adóalap-kedvezmények köre jelentősen szűkül, azokat a továbbiakban nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlanokhoz, illetve helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódóan nem lehet érvényesíteni. A már folyamatban lévő kedvezmények jövőbeni érvényesíthetősége – átmeneti szabályokra vonatkozó javaslat hiányában – egyelőre nem egyértelmű.
A Módosítás egyértelműsíti, hogy az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevétele kapcsán korábban bevezetett (2023. december 1-jétől hatályos) módosítások a 2023. november 30-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében alkalmazandóak.
Továbbá a vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség esetében alkalmazandó teljesítménykorlát 300 W-ról 750 W-ra emelkedik, ezáltal igazodva a modern elektromos kerékpárok jellemzőihez.
Kisadózókat érintő változások
A Módosítás pontosítja, hogy könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás során, amennyiben az adózó ismételten választja a KIVA-t, akkor nem kell áttérési különbözetet megállapítani. Ez a rendelkezés a hatálybalépést követő megszűnés vagy ismételt választás esetén alkalmazandó.
Globális minimumadó
A Módosítás alapján a kiegészítőadó-alanyiság adóhatósági bejelentésére hosszabb idő áll rendelkezésre. Az új határidő az adóalanyisággal érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napja (a jelenlegi adóév utolsó napja helyett). Ez a változtatás több időt biztosít az érintett vállalkozásoknak a szükséges adminisztratív feladatok elvégzésére és a pontos adatszolgáltatásra. Mivel ezen módosítás már a kihirdetést követően alkalmazható, a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók már folyamatban lévő adóévükre is alkalmazhatják.
A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a Módosítás szerint az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összegét passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni az adófizetési kötelezettséggel szemben már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint. Ez biztosítja az összemérés elvének teljesülését a számvitelben. Ezen módosítást már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazandó.
Helyi adók
A közszolgáltató szervezet fogalma kibővül a MÁV Magyar Államvasutak Zrt-vel és az integrált vasútvállalattal, a Módosítás alapján a MÁV Zrt. Is, illetve meghatározott feltételek teljesülése esetén az integrált vasútvállalat is mentesülnek valamennyi helyi adó alól. Ezen módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy az állami adó- és vámhatóság átadhassa az önkormányzati adóhatóságoknak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók pénzforgalmi számának adatait, valamint a KIVA-alanyisággal kapcsolatos adatokat.
Az építmény- és telekadó alól feltételes adómentességben részesülhetnek jelenleg bizonyos preferált szervezetek (pl. alapítványok, egyesületek, közszolgáltató szervezetek), amelyek a tulajdonukban álló ingatlant alaptevékenységük kifejtésére használják, feltéve, hogy nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük az előző adóévben. A közszolgáltató szervezetek esetében ez a mentesség a Módosítás szerint kiterjed a közszolgáltatási tevékenység ellátása érdekében használatba adott, illetve azon biztosított használattal érintett ingatlanokra is 2026. január 1-jétől.
A nettó árbevétel fogalma kiegészítésre került a szerencsejáték tevékenység sajátosságaihoz igazodva. A szerencsejáték szervezőnél a nettó árbevétel az értékesítés nettó árbevételének nyereményráfordítással csökkentett összege, és a 2025. június 30-át követően elszámolt nettó árbevételre alkalmazható.
Számvitel
A Módosításban foglalt változtatások célja a számviteli szabályok modernizálása, a nemzetközi standardokhoz való igazodás és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése.
A fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatban a Módosítás egyértelművé teszi, hogy az ESEF formátum csak a jelentés elkészítésére vonatkozik, a könyvvizsgáló bizonyossági véleményénél nem kell ezt a formátumot alkalmazni. Ez a változtatás elősegítheti a fenntarthatósági jelentések egységes kezelését és értelmezését.
A Módosítás szűkíti azon pénzügyi vállalkozások körét, amelyek nem élhetnek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítés tekintetében az értékhatáron alapuló mentességgel. Ez a módosítás csak a közérdeklődésű vállalkozásokra vonatkozik, ami egyszerűsítheti a kisebb pénzügyi vállalkozások beszámolási kötelezettségeit. Ezen módosítást először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazandó.
A Módosítás változtatja az anyavállalatra vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettséget is. Az új szabályozás szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülő anyavállalat - a többi vállalkozással azonos módon - mentesülhet a kötelező könyvvizsgálat alól is. Ennek értelmében abban az esetben mentesülhetnek az anyavállalatok a kötelezettség alól, amennyiben ők maguk nem konszolidálásba bevont vállalkozások, esetlegesen konszolidált szinten értékhatár alatt vannak, és egyedi számaik sem haladják meg az általános könyvvizsgálati értékhatárt. Ezen módosítást először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra alkalmazandó. A fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatályba lépésével kapcsolatban a Módosítás figyelembe veszi az Európai Unió által 2025 áprilisában kihirdetett irányelvet, amely két évvel elhalasztja bizonyos társaságok számára a követelmények teljesítését. Ezen módosítás ennek megfelelően igazítja a hazai szabályozást, biztosítva az összhangot az uniós előírásokkal.
Az adózás rendjéről szóló és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény módosításai
A Módosításban a csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma pontosításra került.
A Módosítás alapján egyértelműsítésre kerül, hogy egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.
A Módosítás értelmében, amennyiben egyéb feltételei fennállnak, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig. Ezen határozatot a Módosítás szerint, a korábban irányadó kilencven napos határidővel szemben az adóhatóság az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított százhúsz napos határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból hatvan napnál kevesebb van hátra. A hosszabb eljárási határidő a rendelkezés hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is irányadó.
Emellett a Módosítás biztosítja, hogy a gazdasági társaság – vezető tisztségviselőnek nem minősülő – tagjai, részvényesei megismerhessék a cég adótitoknak minősülő adótartozásának összegét az adótartozás kiegyenlítése céljából, ha a cég nevében eljárni jogosult személy(ek) nem rendezik e tartozást, és a tagok, részvényesek a további működés érdekében azt meg akarják fizetni. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében azonban e társaságok részvényesei az adótitok megismerésére továbbra sem jogosultak.
A Módosítás szerint lehetővé válik az adózót megillető költségvetési támogatás visszatartása az adózó jogutód nélküli megszűnését követően is.
A Módosítás megteremti a lehetőséget az állami adó- és vámhatóság helyszíni eljárása során a digitalizációra, ennek keretében a jegyzőkönyv elektronikus felvételére, az eljárási cselekményen részt vevő személy általi elektronikus aláírására és a kézbesítésére. Ha az eljárási cselekményen részt vevő személy nem rendelkezik a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas elektronikus aláírással, akkor a jegyzőkönyvet az elektronikus úton felvett kézi aláírással láthatja el.
A Módosítás értelmében, amennyiben az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése lenne szükséges, úgy - a módosítások hatálybalépését követően induló ellenőrzések esetében -, az adóellenőrzés időtartama egy alkalommal:
- megbízható adózó esetében háromszázhatvanöt napra, illetve, ha minősítésében változás következik be, vagy az ellenőrzést akadályozza legfeljebb ötszáznegyven napra;
- más adózók esetén legfeljebb ötszáznegyven napra meghosszabbítható.
A Módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását megelőzően, elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezzen, melynek díja konzultációnként egymillió forint lenne. Emellett emelkednek a feltételes adómegállapítási kérelem díjtételei:
- típusszerződés esetén tizenkettőmillió forint, a típusszerződésre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenhatmillió forint,
- egyéb esetben tízmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizennégymillió forint a díj.
Adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségek
Figyelemmel arra, hogy az Szja tv-be beiktatott új adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítésével adómentessé válik a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj, így a Módosítás a havi adó és járulékbevallás adattartalmát kiegészíti az új kedvezménnyel kapcsolatos adatokkal.
A pénzforgalmi számla megnyitásának és megszüntetésének bejelentési határideje 15 napról 7 napra csökkent, növelve ezzel a végrehajtási eljárások hatékonyságát.
Azon cégek számára, akik állami támogatásokhoz szeretnének jutni releváns, hogy szerepelnek-e a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók, illetve a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bíró adózók listáján, vagy sem. A Módosítás megteremtette annak a lehetőségét, hogy az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatót erre vonatkozó - évi legfeljebb egy alkalommal benyújtott - kérelmére törölje az általa nyilvánosságra hozott fenti listákról, ha a foglalkoztató legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese.
A Módosítás szerint, az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó magyarországi fióktelepe nevét és adószámát is.
Fizetési könnyítések
A Módosítás alapján a megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott bizonyos adótartozásokra az adózó elektronikus úton benyújtott kérelmére automatikusan, évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes fizetési könnyítést engedélyez, egyéb feltételek vizsgálata nélkül, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában nem haladja meg az ötmillió forintot. Korábban hárommillió forint volt ez az összeghatár, így tágabb körben ad a módosítás lehetőséget az automatikus fizetési könnyítésre.
Emellett a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kétmillió forint összegű egyes adótartozásokra évente ugyancsak egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, egyéb feltételek vizsgálata nélkül.
A nem természetes személy adózó kérelmére pedig a Módosítás szerint az adóhatóság az általa nyilvántartott - korábban egymillió forint helyett - legfeljebb kétmillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb hathavi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
Bírságok, szankciók és díjszabások
A Módosítás szerint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjai is emelkednek, az egyoldalú eljárásban tízmillió forint, a kétoldalú vagy többoldalú eljárásban tizennégymillió forint, míg az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként egymillió forint. A Módosítás eredményeként a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjának 85%-a visszatérítésére meghatározott, jellemzően az eljárás lefolytatását akadályozó vagy időben elhúzó adózói magatartás esetén nincs lehetőség. A Módosítás rendezi továbbá az egyoldalú és két- vagy többoldalú szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások közötti váltás esetében fizetendő díj mértékét is.
Továbbá a Módosítás értelmében bővül azon esetek köre, amikor az állami adó- és vámhatóság nem szab ki a be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot. Nem kerül mulasztási bírság kiszabásra, ha
- az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett, vagy
- az adózó az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti foglalkoztatottra vonatkozóan bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, azonban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan a biztosítotti bejelentést teljesítette.
Emellett a Módosítás értelmében a globális minimumadó törvénnyel összhangban mulasztási bírság nem csak a bejelentési és bevallási kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén, hanem már az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén is jár és összege tízmillió forintban került meghatározásra. A 2026. december 31. előtt kezdődő adóévekre vonatkozó átmeneti mentesség azonban erre a jogkövetkezményre is kiterjed.
Új szankciókat vezet be a Módosítás az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése esetére:
- a forgalmazó terhére az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély visszavonását követő tovább forgalmazása, vagy az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírság lenne kiszabható,
- az e-pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezett ötszázezer forintig, a nem természetes személy kötelezett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal lenne sújtható;
- továbbá üzletlezárás lenne elrendelhető abban az esetben, ha az adózó az e-pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket megszegte.
Illeték
A Módosítás tisztázza bizonyos megújuló energiaforrást termelő parkok esetében a vagyonszerzési ügyletek illetékfizetési kötelezettségeit.
A telekingatlanokon létesített bizonyos megújuló energiaforrást termelő parkok (napelemparkok és szélerőműparkok) esetében a Módosítás biztosítja, hogy vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség csak a telektulajdon szerzése után keletkezzen, vagyis az azon elhelyezkedő parkot figyelmen kívül hagyná az illetékalap meghatározásánál. A kedvező illetékszabályt az adóhatóságnál már folyamatban lévő, de véglegesen még le nem zárt ügyek tekintetében is alkalmazandó.
A kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség kiterjesztésre kerül a jogügylettel érintett valamennyi illetékköteles vagyontárgyra, köztük a vagyoni értékű jogokra is, amennyiben az illetékekről szóló törvény által rögzített feltételek fennállnak. A módosítást már a folyamatban lévő illetékügyekben is alkalmazandó.
