A minimálbér 2026-os emelésének hatása különböző adókötelezettségekre

2026. január 1-től a minimálbér havi összege az eddigi bruttó 290.800 forintról 322.800 forintra nőtt. Ezzel párhuzamosan a garantált bérminimum összege szintén emelkedett, a 2025-ben érvényes havi 348.800 forintról 373.200 forintra.

Hírlevelünkben röviden összefoglaljuk, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum változása milyen hatással jár bizonyos adókötelezettségekre.

Személyi jövedelemadó

Személyi kedvezmény

A súlyosan fogyatékos magánszemélyek úgynevezett személyi kedvezményt érvényesíthetnek, amellyel a személyi jövedelemadó alapjukat csökkenthetik. A személyi kedvezmény a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összege, amely a minimálbér összegének emelésével 2026-ban 107.600 forintra nőtt a 2025-ben érvényes 96.900 forintról. Így a kedvezményt igénybe vevő magánszemély nettó jövedelme havi 16.140 forinttal emelkedhet a kedvezménynek köszönhetően.

Kedvezményes adózás mellett adható juttatások

A minimálbér összege több juttatás esetén is meghatározza az adókezelést:

• Egyes meghatározott juttatásként adható évi három alkalommal a minimálbér 10 százalékát – 2026. január 1-től 32.280 forintot – meg nem haladó értékű termék vagy szolgáltatás.
•  Szintén egyes meghatározott juttatásként adható rendezvényhez kapcsolódóan a résztvevőknek átadott ajándéktárgy is, amelynek személyenkénti egyedi értéke így akár a 80.700 forintot is elérheti.

Továbbá számos adómentes juttatás értékhatára is emelkedik a minimálbér növekedésének következtében:

• Távmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalónak legfeljebb a minimálbér 10 százalékának megfelelő összegű átalány költségtérítése havi 32.280 forintra,
•  Sportrendezvényre szóló belépő, bérlet évi 322.800 forintra,
•  Kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépő vagy bérlet évi 322.800 forintra,
• Állatkerti belépő vagy bérlet szintén évi 322.800 forintra.

Átalányadózó egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozók abban az esetben választhatják az átalányadózást, ha a vállalkozói bevételük az éves minimálbér tízszeresét (38.736.000 forint), kiskereskedelmi tevékenység folytatása esetén az éves minimálbér ötvenszeresét (193.680.000 forint) nem haladja meg. A minimálbér emelése következtében tehát magasabb bevétel mellett is választható, illetve fenntartható az átalányadózói státusz.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. A minimálbér összegének emelkedésének következtében ez az adómentes összeghatár is növekszik, így nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ha az éves jövedelmük az 1.936.800 forintot nem haladja meg. Ha a jövedelmük ezt az összeget meghaladja, akkor az szja kötelezettséget csak a meghaladó részen kell megfizetni.

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó

A minimálbér és a garantált bérminimum változása különböző módokon hat a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó kötelezettségekre.

Munkaviszony

Kötelezettségek alapja

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén a munkavállaló részére legalább a minimálbért, legalább középfokú iskolai vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör esetén a garantált bérminimumot kell kifizetni. A kifizetett bér teljes összege járulékalapot képez és az általános szabályok szerint 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell belőle levonni. Továbbá a munkáltatót 13 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a kifizetett bér után.

Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén azonban – bár a bért a munkaidővel arányosan kell megállapítani – a járulékfizetés és a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alsó határa a minimálbér (garantált bérminimum) 30 százaléka, azaz 96.840 forint (garantált bérminimum alkalmazása esetén 111.960 forint), akkor is, ha a ténylegesen kifizetett bér ennél alacsonyabb.

Szociális hozzájárulási adókedvezmények

A munkáltatók ugyanakkor több jogcímen is érvényesíthetnek kedvezményt az őket terhelő szociális hozzájárulási adókötelezettségből:

• Amennyiben szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztat munkavállalót, akkor a munkavállaló részére kifizetett bért, de legfeljebb a minimálbért terhelő szociális hozzájárulási adó felével – 2026-ban havonta legfeljebb 20.982 forinttal – csökkentheti a kötelezettségét.
• Munkaerőpiacra lépőnek minősülő foglalkoztatott után az elszámolható kedvezmény a foglalkoztatás első évében a minimálbért terhelő szociális hozzájárulási adó összege (2026-ban legfeljebb havi 41.964 forint), az ezt követő további 6 hónapban a szociális hozzájárulási adókötelezettség fele (azaz 2026-ban legfeljebb havi 20.982 forint).
• Hasonló kedvezmény vehető igénybe 3 vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után, azonban a kedvezmény hosszabb ideig vehető igénybe: a foglalkoztatás első 3 évében jár a teljes összeg (2026-ban legfeljebb havi 41.964 forint), a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében a csökkentett összeg (2026-ban legfeljebb havi 20.982 forint).
• Megváltozott munkaképességű személy vagy kutatók foglalkoztatása esetén a kedvezmény időkorlát nélkül vehető igénybe, és összege a kifizetett bért, de legfeljebb a minimálbér kétszeresét terhelő szociális hozzájárulási adó összege, azaz 2026-ban havonta legfeljebb 83.928 forint.

A 25 fő feletti munkaadókat rehabilitációs hozzájárulás is terhelheti, amennyiben az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát, vagyis 25 munkavállalónként 1 főt. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a minimálbér 9-szerese, azaz 2026-ban 2.905.200 forint / „hiányzó” fő.

Megbízási jogviszony

A megbízási jogviszony akkor kerül a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adókötelezettség alá, ha a díjazás meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Így, ha a megbízási díj 2026-ban eléri a havi 96.840 forintot (vagy a megbízás időtartama alapján kiszámított időarányos összeget), akkor a megbízási díjból – az általános szabályok szerint – 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék levonása szükséges, továbbá foglalkoztatót a megbízási díj után 13 százalék szociális hozzájárulási adó megfizetési kötelezettség terheli.

Ha a megbízási díj ennél alacsonyabb összegű, akkor társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség nem merül fel (és a megbízott személy nem válik biztosítottá, így társadalombiztosítási ellátásokra jogosulttá), ugyanakkor a kifizetőt a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség továbbra is terheli az általános szabályok szerint.

A fentiek alól a kivételt a 2026. január 1-től bevezetett új jogintézmény, az úgynevezett „tartós megbízási jogviszony” jelenti. Tartós megbízási jogviszony esetén a társadalombiztosítási kötelezettség a kifizetett díjazás mértékétől függetlenül fennáll, melynek következtében a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a kifizetett díjazás, de legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni.

Az új szabályozás alapján a megbízó a jogviszony kezdetekor bejelentheti, ha egy megbízási jogviszonyt „tartós megbízási jogviszonynak” kíván tekinteni, melynek következtében a biztosítási jogviszony – és így a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség – folyamatosan fennáll addig, ameddig a megbízó be nem jelenti a jogviszony végét.

Egyéni vállalkozók és társas vállalkozók

Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók esetén az ezen a jogcímen megszerzett jövedelem (pl. vállalkozói kivét, társas vállalkozó járulékalapot képező jövedelme) alapján, de legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) után kell a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót megfizetni. Így a minimálbér (garantált bérminimum) emelése őket is érinti.

A minimálbér (garantált bérminimum) emelése okozta szociális hozzájárulási adókötelezettség növekedést azonban ellensúlyozza, hogy 2026. január 1-től nem szükséges a kötelezettségek alapját korrigálni, azaz a szociális hozzájárulási adó alapja a minimálbér (garantált bérminimum) és nem annak 112,5 százaléka. Ennek a módosításnak köszönhetően az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozók után fizetendő szociális hozzájárulási adó legkisebb összege némileg még csökkent is 2026-ban az előző évi összegekhez képest azokban az esetekben, amikor az egyéni vagy társas vállalkozó e jogcímen ténylegesen megszerzett jövedelme a minimálbér (garantált bérminimum) összegét nem haladja meg.

Különadózó jövedelmeket terhelő szociális hozzájárulási adó

Bizonyos esetekben a személyi jövedelemadó szempontból tőkejövedelemnek minősülő jövedelmeket, például a vállalkozásból kivont jövedelmet, egyes osztalékjövedelmeket, az árfolyamnyereségből származó jövedelmet a személyi jövedelemadó kötelezettség mellett szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terhelheti.

Ez a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség felülről korlátos, és addig kell megfizetni, ameddig az ilyen típusú jövedelmek összege és a magánszemély összevont adóalapjába tartozó jövedelmeinek az összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét, azaz 2026-ban a 7.747.200 forintot.

Tehát például, ha a magánszemély:

• Legalább 7.747.200 forint bérjövedelmet szerez, akkor egyáltalán nem merül fel szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége a fent említett tőkejövedelmei után.
• Ha pedig csak szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséggel terhelt tőkejövedelmet szerzett az évben, akkor az ilyen jövedelmeket terhelő szociális hozzájárulási adó összege a jövedelem 13 százaléka, de legfeljebb 1.007.136 forint lehet (a minimálbér 24-szeresének 13 százaléka).

Fontos azonban kiemelni, hogy a kamatjövedelem nem tartozik a korlátos szociális hozzájárulási adó alá eső tőkejövedelmek közé, így a kamatjövedelem teljes összegét 13 százalék szociális hozzájárulási adó terhelheti.

Társasági adó

Az adózók számára kedvező változás, hogy az alábbi, a társasági adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek 2026-ban magasabb összegben vehetők figyelembe:

• Szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanuló esetén a csökkentés mértéke a minimálbér 24%-a (77.472 forint) tanulónként és megkezdett hónaponként.
• Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a részére kifizetett munkabér, de legfeljebb a havi minimálbér vehető figyelembe csökkentő tételként. A csökkentés érvényesítésének feltétele, hogy a társasági adóalany foglalkoztató adott évi átlagos állományi létszáma legfeljebb 20 fő lehet.
• Mikrovállalkozások a társasági adóalapjukat csökkenthetik az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma növekményének és a minimálbér 150%-ának a szorzatával, feltéve, hogy a megelőző évben a foglalkoztatottjaik átlagos állományi létszáma nem haladta meg a 10 főt és az adóév végén nincs nyilvántartott adótartozásuk.

A fenti adóalap-csökkentő tételek módosulásával egyidejűleg az alábbi, adóalap-növelő tételeket befolyásolja a minimálbér emelése:

• A foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának előző évhez képesti csökkenése esetén az adóalapot növelni kell a korrigált létszámcsökkenés és a havi minimálbér 150-szeresének a 20%-kal növelt összegével, de legfeljebb a fent említett, létszámbővítéshez kapcsolódó kedvezmény korrigált összegével, amennyiben ilyet igénybe vett az adózó.
• Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az adózó által a munkavállaló részére teljesített kifizetésből a napi minimálbér kétszeresét meghaladó mértékű rész nem a vállalkozás érdekében felmerült költségnek tekintendő, és ilyenként növeli a társasági adóalapot.

Kisvállalati adó (KIVA)

Kisvállalati adóalanyok esetén a minimálbér emelése személyi jellegű kifizetések módosításán keresztül módosítja az adóalapot: egyrészt, növeli a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény felső határát, másrészt, növeli a tagra tekintettel figyelembe vett kifizetés összegét.