Adócsomag 2025
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az Országgyűlés elé benyújtásra került az adócsomagot magában foglaló törvényjavaslat (amelyre a továbbiakban „Törvényjavaslatként” vagy „Javaslatként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozás-javaslatokat.
Különadó kötelezettségek
A Törvényjavaslat egyik fő célja a veszélyhelyzet idején bevezetett egyes, kormányrendeleti szinten, többek között a 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendeletben szabályozott különadókat és extraprofitadókat érintő adózási rendelkezések törvényi szintre való emelése.
Figyelemmel erre, a Javaslat a kőolajtermék-előállítókat terhelő különadó kapcsán az eddig kormányrendeletben szabályozott adókötelezettség törvényi szintre történő emeléséről gondoskodna. A Javaslat a különadó megállapításának módját nem változtatná, és a törvényi szintre emelés a 2025-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmában nem érintené. Az irányadó rendelkezéseket 2026-ra is alkalmazni kellene.
A Javaslat törvényi szintre emelné továbbá, a korábban szintén rendeleti szinten szabályozott energiaellátók jövedelemadóját is. Ennek értelmében, a törvényi szintre emelt, 2025-ben alkalmazandó adókulcs 41% lenne, míg 2026 január 1-jétől az adó mértéke 31% lenne. További változás lenne, hogy megszűnne a víziközmű-szolgáltatók és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését végző közszolgáltatók adókötelezettsége.
A Javaslat törvényi szintre emelné a korábban rendeleti szinten szabályozott banki különadókat is. A törvényi szintre emelés a 2025-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmában nem érintené, de a módosítás alapján a hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmaradna.
A Javaslat szerint, 2026-ban a hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat érintő különadó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalékra nőne (a 2025. évi 7%-ról), az e feletti részre vonatkozóan pedig 20 százalékra (a 2025. évi 18%-ról). Az állampapír-állomány növelése esetén alkalmazható kedvezmény a 2026. adóévre is alkalmazható lenne, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest. A kedvezmény a forintban denominált állampapírokra lenne alkalmazható, és a lakossági állampapírokat nem lehetne figyelembe venni a kedvezmény alkalmazásánál.
A Javaslatban foglalt változtatások továbbá a biztosítási pótadó szabályainak rendeletből törvényi szintre emelését és azoknak a 2026-ban kezdődő adóévre vonatkozó kiterjesztését is céloznák, többek között az alkalmazandó adókulcsok vonatkozásában, valamint meghatároznák a 2026. adóévre vonatkozó állampapír-kedvezmény feltételeit.
A Javaslat tartalmi módosítás nélkül törvényi szintre emelné a hitelintézetek járványügyi különadójának visszaigénylésével kapcsolatos, jelenleg rendeletben szabályozott rendelkezéseket.
Végül pedig a Törvényjavaslat a veszélyhelyzeti kormányrendeletben meghatározott kiskereskedelmi adót érintő rendelkezéseket is törvénybe iktatná és ezen kötelezettségeket a 2026-ban kezdődő adóévben is fenntartaná.
Általános forgalmi adó
Fordított adózás
A Javaslat előírná, hogy az adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítések esetében a belföldi fordított adózás alkalmazása kapcsán a beszerző nyilatkozni lenne köteles az értékesítő felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül. A Javaslat értelmében ezen értékesítésekéhez kapcsolódó, fordított adózást érintő nyilatkozattételre az adóalany kereskedők a 2025 október 1-jét magában foglaló periódustól lennének kötelezettek.
Alanyi adómentesség
A Javaslat a kihirdetésétől számított 31.-napot követően az alanyi adómentességet illetően a következő változtatásokat vezetné be:
A Közösségen belüli értékesítéssel egy tekintet alá eső, más tagállamba irányuló saját áru mozgatás kapcsán a Javaslat pontosítaná, hogy ezen ügyletek tekintetében az adóalany csak abban az esetben nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ha az ügylet tárgya új közlekedési eszköz. Ez azt jelentené, hogy általánosságban a saját áru mozgatás teljesítése esetén alkalmazható lenne az alanyi adómentesség, és így annak értékét az adómentességre jogosító értékhatár számítása szempontjából figyelembe kellene venni.
Továbbá, a Javaslat értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő kormányrendelet előírásai törvényi szintre emelkednének. A Javaslat emellett bővítené az alanyi adómentesség megszűnésének eseteit, például egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő elhalálozása vagy cselekvőképesség elvesztése esetén, ha a tevékenységet az özvegy, örökös vagy törvényes képviselő folytatja, de nem kívánja arra az alanyi adómentesség szabályait alkalmazni.
Utazásszervezési szolgáltatások
A Javaslatban szereplő módosítás 2026 január 1-jétől az utazásszervezési szolgáltatások esetén főszabályként előírná, hogy a szolgáltatás nyújtójának nem kell feltüntetnie az adó alapját és az áthárított adó összegét a számlán, kivéve, ha az utazásszervezési szolgáltatást adóalany veszi igénybe és egyúttal nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem utazásszervezőként veszi igénybe. A fenti szabálytól függetlenül azonban az online adatszolgáltatásban szükséges lenne az adó alapját és az áthárított adó összegét forintban feltüntetni.
Vámjogi képviselet
A Javaslat értelmében a közvetett vámjogi képviselő nyilatkozattételi kötelezettségével kapcsolatban átmeneti rendelkezések kerülnének bevezetésre. Ennek értelmében a vámjogi képviselő számára engedményezett adólevonási jog kapcsán az adó alapjáról és az adó összegéről a képviselőnek először a 2025 október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kellene nyilatkoznia.
Adatszolgáltatási kötelezettségek
A Javaslat értelmében 2026 január 1-jétől a csoportos adóalany által teljesített ügyletek esetén a valós idejű adatszolgáltatás során az adott ügyletben részt vevő csoporttag adószámát is szükséges lenne jelenteni a csoportazonosító szám mellett.
További módosításként, a Javaslat alapján azokban az esetekben, amikor a jogelőd által teljesített ügyletről a jogutódlást követően állítanak ki számlát, az online adatszolgáltatásban a jogutód adószáma mellett a jogelőd adószámát is szükséges lenne jelenteni.
Jövedéki adó
A Javaslat kihirdetésétől számított 31.-napot követően a módosítások pontosítanák a nyilvántartásból törlés szabályait, ami növelhetné a jogbiztonságot és egyszerűsíthetné az adminisztrációt.
A Javaslat értelmében jövedéki ügyekben, az adóraktár engedélyese számára is lehetőség nyílna az adóelőleg mérséklésének kérelmezésére, ami rugalmasabb adózást tenne lehetővé az érintett vállalkozások számára.
A Javaslat 2025 július 1-től lehetővé tenné az állami adó- és vámhatóság által jövedéki ügyekben lefolytatott helyszíni ellenőrzések esetében a kapcsolódó jegyzőkönyv és feljegyzések elektronikus úton történő rögzítését.
A Javaslat, a kihirdetésétől számított 31.-napot követően módosítaná a jövedéki ellenőrzés során feltárt vagyoni hátrány összegét, amely esetében a gyorsított eljárás még alkalmazható, kiterjesztve ezzel ezen eljárás alkalmazhatósági körét. Emellett az általános bírságolási eljárásokkal egységesebb, ugyanakkor az egyedi esetekhez rugalmasabban alkalmazkodó jogalkalmazás érdekében fix összeg helyett maximált bírságérték kerülne meghatározásra.
E-pénztárgépek és e-nyugta
A Javaslat pontosítaná az e-pénztárgépekkel és a nyugtaadatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket. Az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás bevezetésének időpontja 2026. szeptember 1-re módosulna. Ez a változtatás hosszabb felkészülési időt biztosítana az érintett vállalkozásoknak és az adóhatóságnak egyaránt.
A Javaslat szabályozná a 2025. július 1-től önkéntes alapon alkalmazható e-pénztárgépek kapcsán a kiállított nyugtákról és számlákról történő adatszolgáltatási kötelezettségeket. A Javaslat pontosítaná továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és az ehhez kapcsolódó technikai feltételeket. Ez magában foglalná az elektronikus adatszolgáltatás részletes szabályait, valamint az adatszolgáltatásra jogosult személyek körének meghatározását.
Továbbá a Javaslat kitolná az e-pénztárgépek kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén alkalmazható szankciók bevezetésének időpontját.
Személyi jövedelemadó
A Javaslat a kihirdetésétől számított 31.napot követően hatályát vesztené az a rendelkezés, amely szerint nem minősülne a rendelkezési jog gyakorlásának a vagyonrendelő vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése.
A Javaslat 2026. január 1-jétől pontosításokat tartalmazna az adómentes juttatások körét illetően, többek között a kifizető által biztosított – kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített – kerékpár magáncélú használata kapcsán, amely a Javaslat szerint 750 W teljesítményű elektromos motorra módosulna.
Szociális hozzájárulási adó
A Javaslat értelmében 2026. január 1-jétől a saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól eltérően a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt (adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezne, ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: munkaviszonyból vagy megbízási jogviszonyból származó jövedelem). Ez a szabály az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokra is vonatkozna, amelyeket egyazon kifizetőnek kellene tekinteni.
A fentiek szerint keletkező adókötelezettséget a kifizetőnek a tárgyévet követő év január havi bevallásban januári kötelezettségként kellene bevallania és megfizetnie.
Társasági adó
A Javaslatban foglalt változtatások érintenék az átalakulásokra vonatkozó szabályokat, az IFRS szerinti beszámolót készítő adózókra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a társasági adó törvény szerinti adó- és adóalap-kedvezményeket.
Átalakulásokhoz kapcsolódó módosítások
A törvénymódosítás beemelné a leválást – a 2024 óta elérhető új szétválási formát – a kedvezményezett eszközátruházás fogalmába. Ezáltal a kedvezményezett ügyletekre alkalmazható kezelés alá esne a leválás is társasági adó szempontból. A kedvezményezett eszközátruházás definíciójának kiegészítésével a jogelőd társaságnál a leválásra tekintettel elszámolt nyereség (amennyiben keletkezik ilyen), illetve a leválással kivezetett eszközök könyv szerinti értéke és számított nyilvántartási értéke közötti különbözet adóztatása elhalasztható lenne. Továbbá, a leválással átruházott ingatlanokra is alkalmazható lenne a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó illetékmentesség a vonatkozó feltételek teljesítése esetén.
A Javaslat pontosítaná az adóhalasztás feltételeinek szabályait is. Ha az adóhalasztás feltételeként meghatározott részesedés-tartási kötelezettség csak részlegesen nem teljesül, az átruházó társaság által korábban halasztott nyereségből az átvevő által még le nem adózott összeg is csak részben válna adókötelessé az átruházó társaságnál, méghozzá a részesedés kapcsolt vállalkozási körön kívülre került hányada arányában. Az átvevő adóalapját a tartási kötelezettség nemteljesítésével érintett tulajdoni hányad arányában az általános szabályok szerint, a tartási kötelezettséget továbbra is teljesítő részesedés-hányadhoz kapcsolódóan pedig a kedvezményezett eszközátruházás szabályai szerint (továbbra is külön nyilvántartás alapján) állapítaná meg.
A Javaslat pontosítaná az átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor történő adóalap-korrekció szabályait a számított nyilvántartási értékhez, valamint az átértékelési különbözethez kapcsolódóan. Egyértelműsítené, hogy a módosítást akkor is el kell végezni, amikor nem készül végleges vagyonmérleg, csak annak megfeleltethető nyilvántartás (pl. határon átnyúló átalakulások esetén).
A Javaslat módosítaná a bejelentett részesedés fogalmát, hogy az egyértelműen alkalmazható legyen a határon átnyúló átalakulások eredményeként társaságiadó-alannyá váló adózók esetében is. Átmeneti szabály alapján a 2024. évi határon átnyúló átalakulások magyar adózó jogutódai esetében is bejelenthetővé válnának a korábban (nem magyar illetőség alatt) szerzett részesedések a módosítás hatályba lépését követő 75 napon belül.
IFRS szerinti beszámolót készítő adózókat érintő módosítások
A saját részvénnyel kapcsolatos módosító tételek szabályait egyértelműsítené a Javaslat. Nem csak az adóévi, hanem az azt megelőzően elszámolt saját tőke csökkenés/növekedés összegével is korrigálni szükséges az adózás előtti eredményt, ha a saját részvény visszavásárlása az értékesítést vagy apportálást megelőző években történt.
A Javaslat szerint 2026. január 1-jétől megszűnne az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttérő adózók áttérést követő első két adóévben teljesítendő negyedéves adatszolgáltatási kötelezettsége a várható adózás előtti eredményről, adóalapról, adóról.
Adóalap- és adókedvezményeket érintő módosítások
A fejlesztési adókedvezményre jogosító önálló környezetvédelmi beruházás fogalmának módosításával a Javaslat bővítené az érintett beruházások körét, ugyanis hatályon kívül helyezné azt a korlátozást, amely alapján “kizárólag” a külön meghatározott jogszabályhely szerinti célokat szolgált beruházások esnének alá.
A felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedne, már a 2025-ben kezdődő adóévtől.
A műemlék ingatlanokhoz kapcsolódóan igénybe vehető adóalap-kedvezmények köre jelentősen szűkülne, azokat a továbbiakban nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlanokhoz, illetve helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanokhoz kapcsolódóan nem lehetne érvényesíteni. A már folyamatban lévő kedvezmények jövőbeni érvényesíthetősége – átmeneti szabályokra vonatkozó javaslat hiányában – egyelőre nem egyértelmű.
A módosítás egyértelműsíti, hogy az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevétele kapcsán korábban bevezetett (2023. december 1-jétől hatályos) módosítások a 2023. november 30-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében alkalmazandóak.
Továbbá a vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség esetében alkalmazandó teljesítménykorlát 300 W-ról 750 W-ra emelkedne, ezáltal igazodva a modern elektromos kerékpárok jellemzőihez.
Kisadózókat érintő változások
A Javaslat pontosítaná, hogy könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás során, amennyiben az adózó ismételten választja a KIVA-t, akkor nem kellene áttérési különbözetet megállapítani. Ez a rendelkezés a hatálybalépést követő megszűnés vagy ismételt választás esetén lenne alkalmazandó.
Globális minimumadó
A Javaslat alapján a kiegészítőadó-alanyiság adóhatósági bejelentésére hosszabb idő állna rendelkezésre. Az új határidő az adóalanyisággal érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napja lenne (a jelenlegi adóév utolsó napja helyett). Ez a változtatás több időt biztosítana az érintett vállalkozásoknak a szükséges adminisztratív feladatok elvégzésére és a pontos adatszolgáltatásra. Mivel a módosítás már a kihirdetést követően alkalmazhatóvá válna, a naptári évtől eltérő üzleti éves adózók már folyamatban lévő adóévükre is alkalmazhatnák.
A globális minimumadó bevezetésével kapcsolatban a Javaslat szerint az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összegét passzív időbeli elhatárolásként kellene elszámolni az adófizetési kötelezettséggel szemben már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint. Ez biztosítaná az összemérés elvének teljesülését a számvitelben. A módosítást már a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehetne.
Helyi adók
A közszolgáltató szervezet fogalma kibővülne az integrált vasútvállalattal, amely a már jelenleg is annak minősíthető vasúti pályahálózat üzemeltetést, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást együttesen végző szervezet. A Javaslat alapján meghatározott feltételek teljesülése esetén e szervezet is mentesülhetne valamennyi helyi adó alól. A módosítás megteremtené annak lehetőségét, hogy az állami adó- és vámhatóság átadhassa az önkormányzati adóhatóságoknak a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók pénzforgalmi számának adatait, valamint a KIVA-alanyisággal kapcsolatos adatokat.
Az építmény- és telekadó alól feltételes adómentességben részesülhetnek jelenleg bizonyos preferált szervezetek (pl. alapítványok, egyesületek, közszolgáltató szervezetek), amelyek a tulajdonukban álló ingatlant alaptevékenységük kifejtésére használják, feltéve, hogy nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük az előző adóévben. A közszolgáltató szervezetek esetében ez a mentesség a módosítás szerint kiterjedne a közszolgáltatási tevékenység ellátása érdekében használatba adott ingatlanokra is 2026. január 1-jétől.
A nettó árbevétel fogalma kiegészítésre kerülne a szerencsejáték tevékenység sajátosságaihoz igazodva. A szerencsejáték szervezőnél a nettó árbevétel az értékesítés nettó árbevételének nyereményráfordítással csökkentett összege lenne, és a 2025. június 30-át követően elszámolt nettó árbevételre lenne alkalmazható.
Számvitel
A Javaslatban foglalt változtatások célja a számviteli szabályok modernizálása, a nemzetközi standardokhoz való igazodás és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése.
A fenntarthatósági jelentéssel kapcsolatban a módosítás egyértelművé tenné, hogy az ESEF formátum csak a jelentés elkészítésére vonatkozna, a könyvvizsgáló bizonyossági véleményénél nem kellene ezt a formátumot alkalmazni. Ez a változtatás elősegíthetné a fenntarthatósági jelentések egységes kezelését és értelmezését.
A Javaslat szűkítené azon pénzügyi vállalkozások körét, amelyek nem élhetnek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítés tekintetében az értékhatáron alapuló mentességgel. Ez a módosítás csak a közérdeklődésű vállalkozásokra vonatkozna, ami egyszerűsíthetné a kisebb pénzügyi vállalkozások beszámolási kötelezettségeit. A módosítást először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kellene alkalmazni.
A Javaslat módosítaná az anyavállalatra vonatkozó könyvvizsgálati kötelezettséget is. Az új szabályozás szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülő anyavállalat - a többi vállalkozással azonos módon - mentesülhetne a kötelező könyvvizsgálat alól is. Ennek értelmében abban az esetben mentesülhetnének az anyavállalatok a kötelezettség alól, amennyiben ők maguk nem konszolidálásba bevont vállalkozások, esetlegesen konszolidált szinten értékhatár alatt vannak, és egyedi számaik sem haladják meg az általános könyvvizsgálati értékhatárt. A módosítást először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kellene alkalmazni. A fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatályba lépésével kapcsolatban a Javaslat figyelembe venné az Európai Unió által 2025 áprilisában kihirdetett irányelvet, amely két évvel elhalasztja bizonyos társaságok számára a követelmények teljesítését. A módosítás ennek megfelelően igazítaná a hazai szabályozást, biztosítva az összhangot az uniós előírásokkal.
Az adózás rendjéről szóló és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény módosításai
A Javaslatban a csekély összegű (de minimis) támogatás fogalma pontosításra került.
A Javaslat alapján egyértelműsítésre kerülne, hogy egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.
A Javaslat értelmében, amennyiben egyéb feltételei fennállnak, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető lenne a jogi személy tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tag vagy részvényes a jogi személytől nem behajtható adótartozás átruházott részesedéssel arányos részének erejéig. Ezen határozatot a Javaslat szerint, a korábban irányadó kilencven napos határidővel szemben az adóhatóság az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított százhúsz napos határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból hatvan napnál kevesebb van hátra. A hosszabb eljárási határidő a rendelkezés hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is irányadó lesz.
Emellett a Javaslat biztosítja, hogy a gazdasági társaság – vezető tisztségviselőnek nem minősülő – tagjai, részvényesei megismerhessék a cég adótitoknak minősülő adótartozásának összegét az adótartozás kiegyenlítése céljából, ha a cég nevében eljárni jogosult személy(ek) nem rendezik e tartozást, és a tagok, részvényesek a további működés érdekében azt meg akarják fizetni. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében azonban e társaságok részvényesei az adótitok megismerésére továbbra sem lennének jogosultak.
A Javaslat szerint lehetővé válna az adózót megillető költségvetési támogatás visszatartása az adózó jogutód nélküli megszűnését követően is.
A Javaslat megteremtené a lehetőséget az állami adó- és vámhatóság helyszíni eljárása során a digitalizációra, ennek keretében a jegyzőkönyv elektronikus felvételére, az eljárási cselekményen részt vevő személy általi elektronikus aláírására és a kézbesítésére. Ha az eljárási cselekményen részt vevő személy nem rendelkezik a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas elektronikus aláírással, akkor a jegyzőkönyvet az elektronikus úton felvett kézi aláírással láthatja el.
A Javaslat értelmében, amennyiben az általános forgalmi adó kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése lenmne szükséges, úgy - a módosítások hatálybalépését követően induló ellenőrzések esetében -, az adóellenőrzés időtartama egy alkalommal:
- megbízható adózó esetében háromszázhatvanöt napra, illetve, ha minősítésében változás következik be, vagy az ellenőrzést akadályozza legfeljebb ötszáznegyven napra;
- más adózók esetén legfeljebb ötszáznegyven napra meghosszabbíthatóvá válna.
A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását megelőzően, elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezzen, melynek díja konzultációnként egymillió forint lenne. Emellett emelkednének a feltételes adómegállapítási kérelem díjtételei:
- típusszerződés esetén tizenkettőmillió forint, a típusszerződésre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizenhatmillió forint,
- egyéb esetben tízmillió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén tizennégymillió forint lenne a díj.
Adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségek
Figyelemmel arra, hogy az Szja tv-be beiktatott új adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítésével adómentessé válik a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj, így a Javaslat a havi adó és járulékbevallás adattartalmát kiegészíti az új kedvezménnyel kapcsolatos adatokkal.
A pénzforgalmi számla megnyitásának és megszüntetésének bejelentési határideje 15 napról 7 napra csökkenne, növelve ezzel a végrehajtási eljárások hatékonyságát.
Azon cégek számára, akik állami támogatásokhoz szeretnének jutni releváns, hogy szerepelnek-e a be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatók, illetve a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bíró adózók listáján, vagy sem. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztatót erre vonatkozó - évi legfeljebb egy alkalommal benyújtott - kérelmére törölje az általa nyilvánosságra hozott fenti listákról, ha a foglalkoztató legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese.
A Javaslat szerint, az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó magyarországi fióktelepe nevét és adószámát is.
Bírságok, szankciók és díjszabások
A Javaslat szerint a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjai is emelkednének, az egyoldalú eljárásban tízmillió forint, a kétoldalú vagy többoldalú eljárásban tizennégymillió forint, míg az előzetes konzultáció díjának mértéke konzultációnként egymillió forint lenne. A Javaslat eredményeként a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjának 85%-a visszatérítésére meghatározott, jellemzően az eljárás lefolytatását akadályozó vagy időben elhúzó adózói magatartás esetén nem lenne lehetőség. A Javaslat rendezi továbbá az egyoldalú és két- vagy többoldalú szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások közötti váltás esetében fizetendő díj mértékét is.
Továbbá a Javaslat értelmében bővülne azon esetek köre, amikor az állami adó- és vámhatóság nem szab ki a be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot. Nem kerülne mulasztási bírság kiszabásra, ha
- az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett, vagy
- az adózó az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti foglalkoztatottra vonatkozóan bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, azonban az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő bevallási és adófizetési kötelezettségét határidőben és az ellenőrzés megkezdéséig teljesítette, és az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtására előírt határidőn belül, a foglalkoztatottra vonatkozóan a biztosítotti bejelentést teljesítette.
Emellett a Javaslat értelmében a globális minimumadó törvénnyel összhangban mulasztási bírság nem csak a bejelentési és bevallási kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén, hanem már az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén is járna és összege tízmillió forintban kerülne meghatározásra. A 2026. december 31. előtt kezdődő adóévekre vonatkozó átmeneti mentesség azonban erre a jogkövetkezményre is kiterjedne.
Új szankciókat vezetne be a Javaslat az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése esetére:
- a forgalmazó terhére az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, az e-pénztárgép, a vevői alkalmazás forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása, vagy az engedélyezettől eltérő e-pénztárgép, vevői alkalmazás forgalmazása esetén tízmillió forintig terjedő mulasztási bírság lenne kiszabható,
- az e-pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a természetes személy kötelezett ötszázezer forintig, a nem természetes személy kötelezett egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal lenne sújtható;
- továbbá üzletlezárás lenne elrendelhető abban az esetben, ha az adózó az e-pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket megszegte.
Illeték
A Javaslat tisztázná bizonyos megújuló energiaforrást termelő parkok esetében a vagyonszerzési ügyletek illetékfizetési kötelezettségeit.
A telekingatlanokon létesített bizonyos megújuló energiaforrást termelő parkok (napelemparkok és szélerőműparkok) esetében a Javaslat biztosítaná, hogy vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség csak a telektulajdon szerzése után keletkezzen, vagyis az azon elhelyezkedő parkot figyelmen kívül hagyná az illetékalap meghatározásánál. A kedvező illetékszabályt az adóhatóságnál már folyamatban lévő, de véglegesen még le nem zárt ügyek tekintetében is alkalmazni kellene.
