Őszi adócsomag 2025
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az Országgyűlés elé benyújtásra került az adócsomagot magában foglaló törvényjavaslat (amelyre a továbbiakban „Törvényjavaslatként” vagy „Javaslatként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozás-javaslatokat.
Általános forgalmi adó
Áfacsoportot érintő változások
A Javaslat normaszövege alapján módosulnának bizonyos, az áfacsoportok létrehozására, működésére vonatkozó rendelkezések. A módosítás értelmében egyszerűsödne az áfacsoport létrehozásának folyamata, tekintettel arra, hogy a továbbiakban elegendő lenne a tag nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartási rendszere alkalmas a belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére, ennek részletes bemutatása nem volna szükséges. További változás lenne, hogy egy áfacsoport képviselőjének megszűnése esetén, a csoportnak 15 napon belül új képviselőt kellene kijelölnie és bejelentenie a NAV felé, amelynek elmaradása esetén a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot jelölné ki a csoport képviselőként. Tekintettel arra, hogy ezen módosítás eredményeként nem állhatna elő olyan helyzet, hogy egy áfacsoport képviselő nélkül marad, ezen ok kikerülne az áfacsoport megszűnésének esetei közül. A Javaslatcsomag továbbá pontosítja az áfacsoportok egyetemleges felelősségével kapcsolatos részletszabályokat is: a csoporttagok ezentúl nemcsak az Áfa tv. szerinti kötelezettségekért, hanem azok megszegése esetén az Art. szerinti jogkövetkezményekért is egyetemlegesen felelnének. Ezeken túl a normaszöveg kisebb pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz, mely szerint a csoportképviselő státusza akkor is megszűnne, ha az adott tag felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerülne.
A Javaslat fenti pontjai várhatóan a kihirdetést követő 31. napon lépnek hatályba.
Utasokok áfa-visszaigénylése
A Javaslat a kihirdetést követő naptól pontosítaná a külföldi utasokok áfa-visszaigényléséhez szükséges formai követelményeket.
Adatszolgáltatási kötelezettségek
A Javaslatban szereplő, az Áfa tv. 10. mellékletét érintő módosítások jelentős gyakorlati változásokat eredményeznének. A tervezet alapján a jövőben az áfa bevallások belföldi összesítő nyilatkozatának kötelező elemévé válna, hogy az adózóknak számlaszinten – a számla adóalapja és áthárított áfa összege mellett – fel kell tüntetniük a ténylegesen levonásra kerülő áfa összegét is. A rendelkezés nemcsak az úgynevezett „M” lapokra, hanem a módosító és érvénytelenítő számlákat tartalmazó „K” lapokra, valamint az előlegszámlákra vonatkozó adatszolgáltatásra is kiterjedne. A kötelezettség alól kizárólag azok az adózók mentesülhetnének, akik bevallási kötelezettségüket az eÁfa rendszer használatával teljesítik. A Javaslat szövege szerint a bevallást érintő módosításokat legkorábban 2026 július 1-jét magába foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell alkalmazniuk az adózóknak.
Áfakulcsok módosítása
A Törvényjavaslat érintené továbbá egyes élelmiszerek áfakulcsát is. 2026 január 1-jétől ugyanis az eddigi 27%-ról 5%-ra csökkenne a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése után fizetendő áfa kulcsa.
Globális minimumadó
Az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség (Transitional CbCR Safe Harbour) alkalmazásával összefüggésben a Javaslat bevezeti az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés, valamint az elismert pénzügyi beszámoló fogalmát, továbbá az egyszerűsített tényleges adómérték definícióját a korábban tervezett miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emeli. Emellett a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés tekintetében a Javaslat pontosítja, hogy melyik évben melyik átmeneti kulcsot kell alkalmazni. Az indokolás szerint így a 2024. naptári évben kezdődő adóévben például a bérköltségre jutó nyereségkivétel mértéke 9,8 százalék, a tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel mértéke 7,8 százalék lenne.
A Javaslat fenti pontjai várhatóan a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
Ezzel egyidejűleg az adóhatóság október 15. dátummal közzétette az elismert belföldi kiegészítő adóelőleg bevallási nyomtatvány tervezetét. Az ezzel kapcsolatos részletes ismertetőnket hamarosan közzétesszük a Deloitte Magyarország oldalán.
Személyi jövedelemadó
Több gyermeket nevelő anyák kedvezménye - Egyszerűsödő adóelőleg nyilatkozattételi folyamat két és három gyermeket nevelő anyák esetében
A Javaslat lehetővé tenné 2026. január 1-től, hogy a három gyermekes anyák a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozaton jelöljék, ha a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét (is) igénybe kívánják venni. Jövő évtől kezdődően a felmenő rendszerben fokozatosan jogosulttá váló két gyermekes anyák szintén élhetnek majd ezzel a lehetőséggel.
További könnyítést hozhat a Javaslat azáltal, hogy az érintett anya arról is nyilatkozhat a munkáltató, kifizető felé, hogy az a nyilatkozatát folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekintse, amely addig érvényes, ameddig az anya új nyilatkozatot nem tesz. A 2025. évben tett nyilatkozat esetében a folytatólagosságot a Javaslat garantálja egy átmeneti rendelkezés segítségével.
Továbbá a Javaslat a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével kapcsolatban pontosítja, hogy az anya életkorától függően melyik évtől kezdődően válik érvényesíthetővé a kedvezmény, így a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló törvény már e pontosított szövegezéssel lépne hatályba 2026. január 1-től.
Külön adózó jövedelmek - Kriptoügyletből származó jövedelem
Jelentősen módosítaná a Javaslat a kriptoügyletből származó jövedelemmel összefüggő adókötelezettség adóévek közötti elszámolását, azaz az adókiegyenlítés intézményét. A jelenlegi szabályozási logika az adóévben realizált összes bevétel és a teljesített kiadás egybeszámításával határozza meg, hogy az adózónak az adott évben ügyleti nyeresége vagy vesztesége keletkezett, amellyel szemben a jelenlegi szabályozás legfeljebb a megelőző 2 adóév nyereségét vagy veszteségét engedi elszámolni.
A Javaslat lényege, hogy az adókiegyenlítésre nyitva álló időablak megszűnik és az évek közötti elszámolás időkorlát nélkülivé válik, így a két évet megelőzően megszerzett kriptoeszköz megszerzésével összefüggésben kiszámított veszteségre eső adó korábban adókiegyenlítésben még figyelembe nem vett része a tárgyévi ügyleti nyereség adójával szemben elszámolható. Az időkorlát nélküli elszámolhatóság lehetősége a Javaslat szerint már a 2025. évi adóbevallásban megnyílna. Az elszámolhatóság feltétele, hogy a veszteséget az adózónak a korábbi évek adóbevallásában fel kellett tüntetnie.
Adómentes bevétel - Hitelintézeti kártérítés adathalászat esetén
A Javaslat elfogadása esetén a kihirdetést követő naptól a módosítás lehetőséget biztosítana arra, hogy az adathalászat áldozatául esett banki ügyfelek esetben a bank által méltányosságból térített összeget ne kelljen a magánszemély adóköteles jövedelmének tekinteni, tekintettel arra, hogy a bank által önkéntesen megtérített összeg a gazdasági tartalmát tekintve a kártérítéshez, kártalanításhoz hasonló és nem pedig egy többlet jövedelmet keletkeztető tranzakció.
Fontos azonban kiemelni, hogy az adómentesség csak a magánszemélyt ért kár összegét meg nem haladó térítésre lenne alkalmazható, az eredeti kár összegét meghaladó térítésre az általános adózási szabályok maradnak az irányadók.
Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó - A tartós megbízási jogviszony intézménye
A társadalombiztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyok között új elemként jelenne meg 2026. január 1-től az úgynevezett „tartós megbízási jogviszony”. Tartós megbízási jogviszony esetén a társadalombiztosítási kötelezettség a kifizetett díjazás mértékétől függetlenül fennáll, melynek következtében a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a kifizetett díjazás, de legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni.
A jelenlegi szabályozás szerint („normál”) megbízási jogviszony akkor keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ha a jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem a minimálbér 30%-át meghaladja. Ezt a megbízók sok esetben csak a megbízási időszakot követően tudják meghatározni és a biztosítási jogviszonyt a hatóságok felé utólag bejelenteni (és egyben lezárni), ami – azon kívül, hogy a megbízónak folyamatos adminisztrációs terhet jelent - a megbízott társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférését (pl. táppénz igénybevételét) korlátozza.
A Javaslat alapján a megbízó bejelentheti, ha egy megbízási jogviszonyt „tartós megbízási jogviszonynak” kíván tekinteni, így a bejelentést elegendő a jogviszony létrejöttekor megtenni, melynek következtében a biztosítási jogviszony – és így a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség – folyamatosan fennáll addig, ameddig a megbízó be nem jelenti a jogviszony végét.
Társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartások és eljárások - Komplex jogviszony nyilvántartási rendszer
A Javaslat szerint kialakításra kerül egy összetett informatikai rendszer, amely a magánszemélyek számára az egészségbiztosítási ellátásokkal és a nyugdíj célú járulékfizetésekkel kapcsolatos adatokat egy felületen teszi elérhetővé, ezáltal segítve a különböző ügyintézési folyamatokat, ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékkal és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos eljárásokat is.
Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) - A pénzügyi eszköz pénzre váltása
A Javadalmazási politika kezelése céljából létrehozott MRP szervezetek működésében hozhat változást a Javaslat, ami az eddigieknél hosszabb időtávot adna a javadalmazási politika céljának teljesülését követően a mögöttes pénzügyi eszköz pénzre váltására. A jelenlegi szabályozás alapján az MRP szervezetnek 2 éve van arra, hogy a cél teljesülését követően a pénzügyi eszközt pénzre váltsa, a Javaslat azonban ezt 3 évre emelné, így engedve nagyobb mozgásteret az esetleges árfolyamváltozások hatásainak optimálisabb figyelembevételére.
Nem változik azonban, hogy a javadalmazási politikában kitűzött cél és annak értékelése között legalább 24 hónapnak el kell telnie, illetve az sem, hogy az MRP szervezet a javadalmazási politika alapján megszerzett pénzügyi eszközt legkorábban annak megszerzését követő 24 hónap letelte után válthatja pénzre.
K+F
Kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel, MTA-val kötött szerződés alapján közösen végzett K+F projektek esetén az adókedvezmény maximumát a K+F költségek 10%-ában határozza meg a Javaslat (az 500 millió forintos éves felső korlát mellett). A Javaslat ezen pontja várhatóan a kihirdetést követő napon lépne hatályba.
Számvitel
A javaslat a kapcsolt felek egymás közötti ügyleteire vonatkozóan tartalmaz néhány pontosító rendelkezést, ahol a piaci árhoz képest keletkezett különbözet utólagos elszámolásáról állapodtak meg a felek. A javaslat egyértelművé teszi, hogy piaci ár alatt a társasági adóról szóló törvény szerinti piaci árat kell érteni, illetve, hogy a piaci ár és alkalmazott ár közötti különbözetet a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént elszámolások esetében a felek megállapodása szerinti értékben lehetne figyelembe venni az eszköz bekerülési értékében, a nettó árbevételben, vagy az elszámolt költségben/ráfordításban. A pontosítási javaslat célja, hogy a mediánra történő adóalap-módosítástól eltérően az utólagos számviteli árkiigazítás esetében a felek megállapodása szerint a piaci ártartományon belül meghatározott – akár a mediántól eltérő – piaci árat alkalmazhassák az adózók. A módosítást kötelezően a 2026. évben induló üzleti évre kellene alkalmazni, de választani lehetne a 2025. évben történő alkalmazását is.
Társasági adó
A társaságiadó-törvény látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye kapcsán jogtechnikai módosításokat tartalmaz a Javaslat, valamint pontosítja a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök elidegenítésének feltételeit (pl. szűkítve az ingyenes átadás lehetőségét a könyvekben már értéket nem képviselő eszközre). A rendelkezés a törvény kihirdetését követő 31. napon lépne hatályba.
KIVA
A Javaslat 2026. január 1-jei hatállyal kivenné a pénztár fogalmából az elektronikus pénzeszközök (kripto-eszközök) értékét, így a pénztár adóévi növekménye vagy csökkenése kapcsán alkalmazandó adóalap-módosító tétel összegének (ideértve az ebből mentesített összeget is) megállapításánál a kripto-eszközöket figyelmen kívül kellene hagyni.
Illetékek
A végelszámolás során a tulajdonos által elengedett kölcsönhöz kapcsolódó vagyonszerzés a jövőben a tulajdonos személyétől függetlenül illetékmentes lenne, ha a vagyonszerzőt törlik a cégjegyzékből a végelszámolás végén. Amennyiben a végelszámolás mégsem a cégbírósági törléssel zárul, akkor késedelmi pótlékkal emelten kell megfizetni az addig felfüggesztett illetékkötelezettséget.
A lakástulajdon magánszemélyek általi megszerzésére vonatkozó illetékkiszabási rendelkezéseket kiterjesztené a Javaslat a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére is.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 2025 januártól új fogalmat vezetett be a pénzügyi lízingbe adáshoz kapcsolódóan. Míg korábban a pénzügyi lízingbeadás tényét lehetett feltüntetni az ingatlannyilvántartásban, januártól a pénzügyi lízingbe vevő tulajdonjog-átszállásra vonatkozó joga, mint „lízingbevevői jog” bejegyezhető az ingatlannyilvántartásba, ezzel erősebb jogi védelmet nyújtva a vevőnek. A Javaslat az illetékről szóló törvénybe is átültetné ezt a változást, például a továbbértékesítési céllal vásárolt ingatlan szerzésekor alkalmazható alacsonyabb illetékmérték feltételeinél.
A fenti módosítások 2026. január 1-jén lépnének hatályba.
További módosítási javaslatot tartalmazott a Javaslat társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének szövege a lakóház építésére alkalmas telek, valamint az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzésének illetékmentességéhez kapcsolódóan. A Javaslat ennek értelmében kiegészítette volna az illetéktörlés feltételeinek listáját azzal, hogy az illeték alóli mentesség az építésügyi hatóságnak „a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó értesítésével” is igazolható lenne. Ezt a törvény hatálybalépésének időpontjában véglegesen még el nem bírált illetékügyekre is lehetne már alkalmazni. Azonban az Országgyűlés elé benyújtásra került Javaslat szövegezése a jelenleg is hatályos, tartalmi módosítások nélküli törvényszöveget tartalmazza, míg az indokolás továbbra is a társadalmi egyeztetésre bocsátott módosításokat tükrözi, ezért kérdéses, hogy valóban módosul-e a jogszabály ebben a tekintetben.
A fentebbi okokból kifolyólag, véleményünk szerint a Javaslat ezen része mindenképpen módosulni fog a kihirdetést megelőzően.
Helyi adók
A helyi adókról szóló törvény is beemelné a lízingbevevői jogot és a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jogot a vagyoni értékű jog definícióba, így az ahhoz kapcsolódó szabályok a lízingbevevői jogra is alkalmazandóak lennének a jövőben. Továbbá a jövőben nem csak telekre, hanem erdőre (és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokra) sem vethetne ki települési adót az önkormányzat.
A módosítások 2026. január 1-jétől lépnének hatályba.
Aktv
Külön Törvényjavaslat egészítené ki az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló törvényt (Aktv.). Ezen Javaslat egyrészt a magyar jogszabály alapjául szolgáló Európai Uniós irányelv hatályba lépő módosításait, vagyis az úgynevezett DAC8 (kriptoeszköz-szolgáltatók) és DAC9 (a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóval kapcsolatos) adatszolgáltatási kötelezettségek szabályait, másrészt módosításokat tartalmaz a pénzügyi számlákkal és a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatások szabályaihoz.
A módosítások 2026. január 1-jétől lépnének hatályba.
