Ugrás a fő tartalomhoz
Welcome to Deloitte

If we have selected the wrong experience for you, please change it above.

Őszi adócsomag 2025

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az Országgyűlés elé benyújtásra került az adócsomagot magában foglaló törvényjavaslat (amelyre a továbbiakban „Törvényjavaslatként” vagy „Javaslatként” hivatkozunk). Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabb adóváltozás-javaslatokat.

Általános forgalmi adó

Áfacsoportot érintő változások

A Javaslat normaszövege alapján módosulnának bizonyos, az áfacsoportok létrehozására, működésére vonatkozó rendelkezések. A módosítás értelmében egyszerűsödne az áfacsoport létrehozásának folyamata, tekintettel arra, hogy a továbbiakban elegendő lenne a tag nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a nyilvántartási rendszere alkalmas a belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére, ennek részletes bemutatása nem volna szükséges. További változás lenne, hogy egy áfacsoport képviselőjének megszűnése esetén, a csoportnak 15 napon belül új képviselőt kellene kijelölnie és bejelentenie a NAV felé, amelynek elmaradása esetén a NAV automatikusan a legnagyobb adóteljesítményű tagot jelölné ki a csoport képviselőként. Tekintettel arra, hogy ezen módosítás eredményeként nem állhatna elő olyan helyzet, hogy egy áfacsoport képviselő nélkül marad, ezen ok kikerülne az áfacsoport megszűnésének esetei közül. A Javaslatcsomag továbbá pontosítja az áfacsoportok egyetemleges felelősségével kapcsolatos részletszabályokat is: a csoporttagok ezentúl nemcsak az Áfa tv. szerinti kötelezettségekért, hanem azok megszegése esetén az Art. szerinti jogkövetkezményekért is egyetemlegesen felelnének. Ezeken túl a normaszöveg kisebb pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz, mely szerint a csoportképviselő státusza akkor is megszűnne, ha az adott tag felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerülne.

A Javaslat fenti pontjai várhatóan a kihirdetést követő 31. napon lépnek hatályba.

Utasokok áfa-visszaigénylése

A Javaslat a kihirdetést követő naptól pontosítaná a külföldi utasokok áfa-visszaigényléséhez szükséges formai követelményeket.

Adatszolgáltatási kötelezettségek

A Javaslatban szereplő, az Áfa tv. 10. mellékletét érintő módosítások jelentős gyakorlati változásokat eredményeznének. A tervezet alapján a jövőben az áfa bevallások belföldi összesítő nyilatkozatának kötelező elemévé válna, hogy az adózóknak számlaszinten – a számla adóalapja és áthárított áfa összege mellett – fel kell tüntetniük a ténylegesen levonásra kerülő áfa összegét is. A rendelkezés nemcsak az úgynevezett „M” lapokra, hanem a módosító és érvénytelenítő számlákat tartalmazó „K” lapokra, valamint az előlegszámlákra vonatkozó adatszolgáltatásra is kiterjedne. A kötelezettség alól kizárólag azok az adózók mentesülhetnének, akik bevallási kötelezettségüket az eÁfa rendszer használatával teljesítik. A Javaslat szövege szerint a bevallást érintő módosításokat legkorábban 2026 július 1-jét magába foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell alkalmazniuk az adózóknak.

Áfakulcsok módosítása

A Törvényjavaslat érintené továbbá egyes élelmiszerek áfakulcsát is. 2026 január 1-jétől ugyanis az eddigi 27%-ról 5%-ra csökkenne a marhahús és a kapcsolódó belsőség értékesítése után fizetendő áfa kulcsa.

Globális minimumadó

Az országonkénti jelentéshez kapcsolódó átmeneti mentesség (Transitional CbCR Safe Harbour) alkalmazásával összefüggésben a Javaslat bevezeti az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés, valamint az elismert pénzügyi beszámoló fogalmát, továbbá az egyszerűsített tényleges adómérték definícióját a korábban tervezett miniszteri rendeleti szintről törvényi szintre emeli. Emellett a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivételre vonatkozó átmeneti könnyítés tekintetében a Javaslat pontosítja, hogy melyik évben melyik átmeneti kulcsot kell alkalmazni. Az indokolás szerint így a 2024. naptári évben kezdődő adóévben például a bérköltségre jutó nyereségkivétel mértéke 9,8 százalék, a tárgyi eszközre jutó nyereségkivétel mértéke 7,8 százalék lenne.

A Javaslat fenti pontjai várhatóan a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

Ezzel egyidejűleg az adóhatóság október 15. dátummal közzétette az elismert belföldi kiegészítő adóelőleg bevallási nyomtatvány tervezetét. Az ezzel kapcsolatos részletes ismertetőnket hamarosan közzétesszük a Deloitte Magyarország oldalán.

Személyi jövedelemadó

Több gyermeket nevelő anyák kedvezménye - Egyszerűsödő adóelőleg nyilatkozattételi folyamat két és három gyermeket nevelő anyák esetében

A Javaslat lehetővé tenné 2026. január 1-től, hogy a három gyermekes anyák a családi kedvezmény érvényesítéséről szóló nyilatkozaton jelöljék, ha a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét (is) igénybe kívánják venni. Jövő évtől kezdődően a felmenő rendszerben fokozatosan jogosulttá váló két gyermekes anyák szintén élhetnek majd ezzel a lehetőséggel.

További könnyítést hozhat a Javaslat azáltal, hogy az érintett anya arról is nyilatkozhat a munkáltató, kifizető felé, hogy az a nyilatkozatát folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekintse, amely addig érvényes, ameddig az anya új nyilatkozatot nem tesz. A 2025. évben tett nyilatkozat esetében a folytatólagosságot a Javaslat garantálja egy átmeneti rendelkezés segítségével.

Továbbá a Javaslat a két gyermeket nevelő anyák kedvezményével kapcsolatban pontosítja, hogy az anya életkorától függően melyik évtől kezdődően válik érvényesíthetővé a kedvezmény, így a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló törvény már e pontosított szövegezéssel lépne hatályba 2026. január 1-től.

Külön adózó jövedelmek - Kriptoügyletből származó jövedelem

Jelentősen módosítaná a Javaslat a kriptoügyletből származó jövedelemmel összefüggő adókötelezettség adóévek közötti elszámolását, azaz az adókiegyenlítés intézményét. A jelenlegi szabályozási logika az adóévben realizált összes bevétel és a teljesített kiadás egybeszámításával határozza meg, hogy az adózónak az adott évben ügyleti nyeresége vagy vesztesége keletkezett, amellyel szemben a jelenlegi szabályozás legfeljebb a megelőző 2 adóév nyereségét vagy veszteségét engedi elszámolni.

A Javaslat lényege, hogy az adókiegyenlítésre nyitva álló időablak megszűnik és az évek közötti elszámolás időkorlát nélkülivé válik, így a két évet megelőzően megszerzett kriptoeszköz megszerzésével összefüggésben kiszámított veszteségre eső adó korábban adókiegyenlítésben még figyelembe nem vett része a tárgyévi ügyleti nyereség adójával szemben elszámolható. Az időkorlát nélküli elszámolhatóság lehetősége a Javaslat szerint már a 2025. évi adóbevallásban megnyílna. Az elszámolhatóság feltétele, hogy a veszteséget az adózónak a korábbi évek adóbevallásában fel kellett tüntetnie.

Adómentes bevétel - Hitelintézeti kártérítés adathalászat esetén

A Javaslat elfogadása esetén a kihirdetést követő naptól a módosítás lehetőséget biztosítana arra, hogy az adathalászat áldozatául esett banki ügyfelek esetben a bank által méltányosságból térített összeget ne kelljen a magánszemély adóköteles jövedelmének tekinteni, tekintettel arra, hogy a bank által önkéntesen megtérített összeg a gazdasági tartalmát tekintve a kártérítéshez, kártalanításhoz hasonló és nem pedig egy többlet jövedelmet keletkeztető tranzakció.

Fontos azonban kiemelni, hogy az adómentesség csak a magánszemélyt ért kár összegét meg nem haladó térítésre lenne alkalmazható, az eredeti kár összegét meghaladó térítésre az általános adózási szabályok maradnak az irányadók.

Társadalombiztosítás és szociális hozzájárulási adó - A tartós megbízási jogviszony intézménye

A társadalombiztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszonyok között új elemként jelenne meg 2026. január 1-től az úgynevezett „tartós megbízási jogviszony”. Tartós megbízási jogviszony esetén a társadalombiztosítási kötelezettség a kifizetett díjazás mértékétől függetlenül fennáll, melynek következtében a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a kifizetett díjazás, de legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni.

A jelenlegi szabályozás szerint („normál”) megbízási jogviszony akkor keletkeztet biztosítási jogviszonyt, ha a jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem a minimálbér 30%-át meghaladja. Ezt a megbízók sok esetben csak a megbízási időszakot követően tudják meghatározni és a biztosítási jogviszonyt a hatóságok felé utólag bejelenteni (és egyben lezárni), ami – azon kívül, hogy a megbízónak folyamatos adminisztrációs terhet jelent - a megbízott társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférését (pl. táppénz igénybevételét) korlátozza.

A Javaslat alapján a megbízó bejelentheti, ha egy megbízási jogviszonyt „tartós megbízási jogviszonynak” kíván tekinteni, így a bejelentést elegendő a jogviszony létrejöttekor megtenni, melynek következtében a biztosítási jogviszony – és így a társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség – folyamatosan fennáll addig, ameddig a megbízó be nem jelenti a jogviszony végét.

Társadalombiztosítással kapcsolatos nyilvántartások és eljárások - Komplex jogviszony nyilvántartási rendszer

A Javaslat szerint kialakításra kerül egy összetett informatikai rendszer, amely a magánszemélyek számára az egészségbiztosítási ellátásokkal és a nyugdíj célú járulékfizetésekkel kapcsolatos adatokat egy felületen teszi elérhetővé, ezáltal segítve a különböző ügyintézési folyamatokat, ideértve az egészségügyi szolgáltatási járulékkal és az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos eljárásokat is.

Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) - A pénzügyi eszköz pénzre váltása

A Javadalmazási politika kezelése céljából létrehozott MRP szervezetek működésében hozhat változást a Javaslat, ami az eddigieknél hosszabb időtávot adna a javadalmazási politika céljának teljesülését követően a mögöttes pénzügyi eszköz pénzre váltására. A jelenlegi szabályozás alapján az MRP szervezetnek 2 éve van arra, hogy a cél teljesülését követően a pénzügyi eszközt pénzre váltsa, a Javaslat azonban ezt 3 évre emelné, így engedve nagyobb mozgásteret az esetleges árfolyamváltozások hatásainak optimálisabb figyelembevételére.

Nem változik azonban, hogy a javadalmazási politikában kitűzött cél és annak értékelése között legalább 24 hónapnak el kell telnie, illetve az sem, hogy az MRP szervezet a javadalmazási politika alapján megszerzett pénzügyi eszközt legkorábban annak megszerzését követő 24 hónap letelte után válthatja pénzre.

K+F

Kutatóintézetekkel, felsőoktatási intézményekkel, MTA-val kötött szerződés alapján közösen végzett K+F projektek esetén az adókedvezmény maximumát a K+F költségek 10%-ában határozza meg a Javaslat (az 500 millió forintos éves felső korlát mellett). A Javaslat ezen pontja várhatóan a kihirdetést követő napon lépne hatályba.

Számvitel

A javaslat a kapcsolt felek egymás közötti ügyleteire vonatkozóan tartalmaz néhány pontosító rendelkezést, ahol a piaci árhoz képest keletkezett különbözet utólagos elszámolásáról állapodtak meg a felek. A javaslat egyértelművé teszi, hogy piaci ár alatt a társasági adóról szóló törvény szerinti piaci árat kell érteni, illetve, hogy a piaci ár és alkalmazott ár közötti különbözetet a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént elszámolások esetében a felek megállapodása szerinti értékben lehetne figyelembe venni az eszköz bekerülési értékében, a nettó árbevételben, vagy az elszámolt költségben/ráfordításban. A pontosítási javaslat célja, hogy a mediánra történő adóalap-módosítástól eltérően az utólagos számviteli árkiigazítás esetében a felek megállapodása szerint a piaci ártartományon belül meghatározott – akár a mediántól eltérő – piaci árat alkalmazhassák az adózók. A módosítást kötelezően a 2026. évben induló üzleti évre kellene alkalmazni, de választani lehetne a 2025. évben történő alkalmazását is.

Társasági adó

A társaságiadó-törvény látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye kapcsán jogtechnikai módosításokat tartalmaz a Javaslat, valamint pontosítja a támogatásból beszerzett tárgyi eszközök elidegenítésének feltételeit (pl. szűkítve az ingyenes átadás lehetőségét a könyvekben már értéket nem képviselő eszközre). A rendelkezés a törvény kihirdetését követő 31. napon lépne hatályba.

KIVA

A Javaslat 2026. január 1-jei hatállyal kivenné a pénztár fogalmából az elektronikus pénzeszközök (kripto-eszközök) értékét, így a pénztár adóévi növekménye vagy csökkenése kapcsán alkalmazandó adóalap-módosító tétel összegének (ideértve az ebből mentesített összeget is) megállapításánál a kripto-eszközöket figyelmen kívül kellene hagyni.

Illetékek

A végelszámolás során a tulajdonos által elengedett kölcsönhöz kapcsolódó vagyonszerzés a jövőben a tulajdonos személyétől függetlenül illetékmentes lenne, ha a vagyonszerzőt törlik a cégjegyzékből a végelszámolás végén. Amennyiben a végelszámolás mégsem a cégbírósági törléssel zárul, akkor késedelmi pótlékkal emelten kell megfizetni az addig felfüggesztett illetékkötelezettséget.

A lakástulajdon magánszemélyek általi megszerzésére vonatkozó illetékkiszabási rendelkezéseket kiterjesztené a Javaslat a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésére is.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 2025 januártól új fogalmat vezetett be a pénzügyi lízingbe adáshoz kapcsolódóan. Míg korábban a pénzügyi lízingbeadás tényét lehetett feltüntetni az ingatlannyilvántartásban, januártól a pénzügyi lízingbe vevő tulajdonjog-átszállásra vonatkozó joga, mint „lízingbevevői jog” bejegyezhető az ingatlannyilvántartásba, ezzel erősebb jogi védelmet nyújtva a vevőnek. A Javaslat az illetékről szóló törvénybe is átültetné ezt a változást, például a továbbértékesítési céllal vásárolt ingatlan szerzésekor alkalmazható alacsonyabb illetékmérték feltételeinél.

A fenti módosítások 2026. január 1-jén lépnének hatályba.

További módosítási javaslatot tartalmazott a Javaslat társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetének szövege a lakóház építésére alkalmas telek, valamint az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog szerzésének illetékmentességéhez kapcsolódóan. A Javaslat ennek értelmében kiegészítette volna az illetéktörlés feltételeinek listáját azzal, hogy az illeték alóli mentesség az építésügyi hatóságnak „a hallgatással történő használatbavétel tudomásulvételét tartalmazó értesítésével” is igazolható lenne. Ezt a törvény hatálybalépésének időpontjában véglegesen még el nem bírált illetékügyekre is lehetne már alkalmazni. Azonban az Országgyűlés elé benyújtásra került Javaslat szövegezése a jelenleg is hatályos, tartalmi módosítások nélküli törvényszöveget tartalmazza, míg az indokolás továbbra is a társadalmi egyeztetésre bocsátott módosításokat tükrözi, ezért kérdéses, hogy valóban módosul-e a jogszabály ebben a tekintetben.

A fentebbi okokból kifolyólag, véleményünk szerint a Javaslat ezen része mindenképpen módosulni fog a kihirdetést megelőzően.

Helyi adók

A helyi adókról szóló törvény is beemelné a lízingbevevői jogot és a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jogot a vagyoni értékű jog definícióba, így az ahhoz kapcsolódó szabályok a lízingbevevői jogra is alkalmazandóak lennének a jövőben. Továbbá a jövőben nem csak telekre, hanem erdőre (és a kapcsolódó vagyoni értékű jogokra) sem vethetne ki települési adót az önkormányzat.

A módosítások 2026. január 1-jétől lépnének hatályba.

Aktv

Külön Törvényjavaslat egészítené ki az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályairól szóló törvényt (Aktv.). Ezen Javaslat egyrészt a magyar jogszabály alapjául szolgáló Európai Uniós irányelv hatályba lépő módosításait, vagyis az úgynevezett DAC8 (kriptoeszköz-szolgáltatók) és DAC9 (a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adóval kapcsolatos) adatszolgáltatási kötelezettségek szabályait, másrészt módosításokat tartalmaz a pénzügyi számlákkal és a határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatos adatszolgáltatások szabályaihoz.

A módosítások 2026. január 1-jétől lépnének hatályba.

Hasznosnak találja a tartalmat?

Köszönjük visszajelzését