Az ESG átvilágítások fokozódó szerepe az üzleti kockázatok mérséklésében

A Due Diligence (DD) támogatja a kockázatok mérséklését befektetési döntések előtt

Az átvilágítás, avagy a „kellő alapossággal történő áttekintés” az üzleti folyamatokból várható kockázatok elemzésének és csökkentésének szisztematikus módját jelenti üzleti vagy befektetési döntések előtt, illetve bármely más megfelelőségi vizsgálat elvégzéséhez. Főként felvásárlási és fúziós tranzakciók előkészítésekor alkalmazzák, de előfordulhatnak más okok is, például kötvény-, vagy részvénykibocsátás, olyan jogszabályváltozás, amelyhez tisztázni kell az új megfelelési szinttől való távolságot stb. Az átvilágítás több szakterületet érinthet, lehet például műszaki és technikai (TDD), pénzügyi (FDD), jogi (LDD), vagy környezetvédelmi (EDD), vagy ESG átvilágítás (ESG DD).

Lássuk néhány környezetvédelemmel is összefüggő átvilágítás definicióját: EDD és ESG DD

EDD: A környezetvédelmi átvilágítás feladata annak megállapítása, hogy adott területen (vállalatnál, ingatlanon) folytatott múltbéli tevékenységek által keletkeztetett környezeti hatások miatt várható-e a társaságnál jövőbeni pénzkiáramlás, valamint ez milyen valószínűséggel és mekkora mértékben következik be. Az EDD folyamata során a hagyományos átvilágítási lépéseken túl (mint dokumentumvizsgálat, interjúk és esetleges helyszínbejárás) talaj és talajvíz mintavétele és vizsgálata is történik, majd ezt követően – ha szükséges –, egy kármentesítési (műszaki beavatkozási) terv készül. Tehát, ha például egy vállalatnál a vegyszerek, oldószerek, szénhidrogének stb. tárolása, kezelése során az anyagok szennyeződés formájában a talajba, talajvízbe kerülnek, akkor lehet szükség ilyen beavatkozásra.

ESG DD: Az ESG keretében elvégzett, az adott társaság környezeti teljesítményének és értékláncának megismerésére vonatkozó átvilágítások azt vizsgálják, hogy a vállalat teljesítménye és az e körben kitűzött céljai megfelelnek-e a nemzeti és nemzetközi szabályozásoknak, mint kötelező kereteknek, valamint az érdekelt felek ESG-vel kapcsolatos normáinak és elvárásainak. Ezt három pillér mentén vizsgálják:

• E (environmental, azaz környezeti): Az átvilágítás során a környezeti dimenzió a belső szabályokat, a felelősségi köröket és az irányítás hatékonyságát vizsgálja számos környezeti szempontból. Ezek az alábbiak: anyag- és energiahasználat, vízhasználat, szennyezőanyag és ÜHG kibocsátások, hulladékkeletkezés és -kezelés, nyilvántartási rendszerek és adminisztrációs tevékenységek megfelelősége, hatóságok felé tett önbevallások, monitoring rendszerek üzemeltetése, külső és belső panaszok kezelése stb. A vizsgálat eredményét összevetve a releváns szabályokkal és hatósági előírásokkal, láthatóvá válik az adott vállalat környezeti teljesítménye, a megfelelőségek és a nem megfelelőségek, beleértve a hiányosságokat, a fejlesztendő területeket, és a kiemelt kockázatokat, különös tekintettel az ESG előírások teljesíthetőségére.
• S (social, azaz társadalmi): A társadalmi dimenzió a szociális szempontokkal kapcsolatos előírásokra és felelősségi körökre terjed ki, mint például az emberi jogokra, a munkaügyi normákra, az egészségmegőrzésre, a biztonságra, a sokszínűségre és az esélyegyenlőségre.
• G (governance, azaz vállalatirányítási): Az ESG harmadik pillére többek között magába foglalja a kockázatkezelési rendszerek és a vállalati magatartási kódexek meglétének elemzését, az igazgatósági és vezetői döntések, valamint a javadalmazás átláthatóságát.

A társadalmi és befektetői nyomás következtében növekszik az ESG átvilágítás jelentősége

Az emberi jogok megsértése, a környezeti kíméletlenség vagy más etikai jogsértések fokozott negatív hatást is gyakorolnak az üzleti teljesítményre, valamint komoly pénzügyi és reputációs kockázatot jelentenek. A részvényesek és az egyéb kulcsfontosságú érdekelt felek emiatt egyre nagyobb mértékben várják el a vállalatok vezetésétől, hogy üzleti döntéseikben a fenntarthatósági szempontok nagyobb hangsúllyal jelenjenek meg. Ezáltal pedig képesek legyenek hozzájárulni a globális környezetvédelmi célokhoz, társadalmilag felelősségteljesen járjanak el, valamint teremtsék meg az átlátható és befogadó szervezeti működés alapjait.

A fenntarthatósági szempontokkal szembeni tudatosság növeli az ESG átvilágítás jelentőségét, mellyel elkerülhetők, de legalábbis csökkenthetők az ESG-aggályokkal kapcsolatos esetleges buktatók. Az átvilágítással növelhető az átláthatóság, azonosíthatóak mind a kockázatok, mind a jövőbeli értékteremtési lehetőségek (pl. költségcsökkentés a fokozott energiahatékonyság révén), ezáltal pedig a vállalatok akár további előnyre tehetnek szert versenytársaikkal szemben.