Legfontosabb tudnivalók az ESG jelentéstételről

Mi az ESG jelentéstétel és miért fontos a vállalatok számára?

Az ESG jelentés egy olyan dokumentum, amelyet a szervezet tesz közzé a nem pénzügyi teljesítményére vonatkozó lényeges információkról, magukban foglalva a különböző környezetvédelmi (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontokat. Az ESG közzétételek az információk széles körét tartalmazzák az alábbi területekről, mint például: üvegházhatású gázkibocsátás, energia- és vízfelhasználás, hulladékgazdálkodás, biodiverzitás, egészség és biztonság, sokszínűség, emberi jogok, adatvédelem vagy akár az üzleti etika témaköre.

Az ESG jelentéstétel az ESG transzformáció egyik kiemelt lépése, hiszen ösztönzi és segíti a vállalatokat a fenntarthatósági célok kitűzésében, a vállalat ESG teljesítményének mérésében, a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok kezelésében, valamint annak megértésében, hogy a szervezet miként teremt értéket környezete és érdekelt felei számára. 

Miért van szükség összehangolt fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerre?

A fenntarthatósági jelentéstételi szabványokat és keretrendszereket azért dolgozták ki, hogy segítsék a vállalatokat az átláthatóság növelésében és a fenntarthatósági információk megosztásában a különböző érintett felekkel. Jelenleg a vállaltok ezen sztenderdek mentén döntik el, hogy mit és hogyan jelentsenek, azonban az Európai Unión belül a következő években ez változni fog.

Az EU fenntartható finanszírozási ütemterve egy ambiciózus és átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz, amelynek célja a fenntartható tevékenységekbe történő tőkeáramlás javítása. Ennek elősegítése érdekében 2021 áprilisában az EU előirányozta a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD), 2022 novemberében pedig elfogadta azt. Az új irányelv a korábbi, nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvet (NFRD) módosítja, jelentősen kiterjesztve ezzel a jelentéstételi kötelezettséget közel 50 0001 európai vállaltra. A beszámolót a még kidolgozás alatt álló jelentéstételi szabvány szerint kell majd közzétenni, amelyet a vállalatoknak az üzleti jelentés (IFRS) részeként, digitálisan, XHTML formátumban kell bemutatniuk. Ez biztosítja majd az ESG jelentésekben szereplő információk következetességét, átláthatóságát és összehasonlíthatóságát, amelyek kiemelten fontosak a különböző stakeholderek, köztük a befektetők számára.

Hogyan alakítsuk ki és fejlesszük ESG jelentéstételünket?

Az első jelentésüket készítő vállalatok számára a jelentéstételi folyamat kialakítása, a jelentés elkészítésének menedzselése kihívásokkal teli folyamat lehet. A jelentéstételi keretrendszer kiválasztása merülhet fel első kérdésként, amelyhez segítség lehet, ha megvizsgáljuk, hogy mely ESG mutatókról szeretnénk információt megosztani. A közép-kelet-európai régióban a vállalatok jelentős része a GRI keretrendszert használja ESG tevékenységével kapcsolatos információk közzétételére. Ezen sztenderd választása azért is előnyös, mert a CSRD által elvárt, most készülő jelentéstételi keretrendszernek jelentős része a GRI-szabványokon alapszik majd. 

A legtöbb vállalatnál jelenleg számos funkció vesz részt az ESG jelentések kidolgozásában, azonban a felelősségi körök gyakran tisztázatlanok. További probléma, hogy az adatok összegyűjtése időigényes, jelentős erőforrást igénylő folyamat, amelynek végén gyakran fény derül számos adathiányra. A jelentéstételi folyamat ideális állapota a következő ábrával szemléltethető egyszerűen, amelynek kialakításához azonban több hónapra vagy évre is szüksége lehet a vállalatoknak, ezért a CSRD-ra való felkészüléshez szükséges folyamat(ok) kialakítását minél előbb el kell elkezdeni. 

Leggyorsabban elvégezhető feladatok az ESG jelentététel elkezdéséhez:

• Lényeges témák meghatározása az ESG jelentéstételi folyamat szempontjából, amely a jövőre vonatkozóan körvonalazza az adatigényeket 
• Workshop(ok), tréning(ek) szervezése annak érdekében, hogy a vállalat felsővezetői és főbb stakeholderei rálátást kapjanak az ESG jelentéstétel és az arra való felkészülés fontosságára
• Alapvető elemzések (benchmarking) elvégzése, a vállalat piacának és versenytársainak ESG szempontú felmérésére
• Felelősségi körök átbeszélése, adatgazdák kijelölése a jövőbeli ESG jelentéstélteli folyamat kialakításáhozESG szempontú alapállapot (ESG due diligence2 ) felmérés készítése és a jelentéstételi terv meghatározása

A Deloitte Magyarország az ESG jelentéstételek szélesebb körben történő megvalósítását és elterjedését többek között a Zöld Béka Díjjal ösztönzi: a díj a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál. Amennyiben az Ön vállalata is rendelkezik ESG jelentéstétellel, a díj kitűnő lehetőséget biztosít arra, hogy felmérje, milyen haladást értek el az egyre erősödő európai és hazai szabályozási környezetnek való megfelelés útján. Az idei verseny lezárult, de kövesse a közösségi média felületeinket és értesüljön elsőként a 2023-as nevezésről!