Újdonságok az akciós árfeltüntetés területén

A 30 napos árfeltüntetési szabály értelmezése

Köztudott, hogy az akciós árfeltüntetés 2022 májusát követően alkalmazott alapszabálya az, hogy az árcsökkentés bejelentése esetén meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat. A korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap (“30 napos árfeltüntetési szabály”).

Az ezzel a szabállyal kapcsolatban felvetődött egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy a korábbi ár megjelölésének kötelezettsége pontosan mit jelent: az akciós árat az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árához viszonyítva kell meghatározni, vagy elegendő az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árát feltüntetni a hirdetésen amellett, hogy a kedvezmény mértékét egy másik árhoz (pl. akciót megelőző nap ára) viszonyítva adja meg a kereskedő. Egy példával megvilágítva, a kérdés az, hogy ha például egy termék ára a múlt héten 100 forint volt, az akciós ára pedig 80 forint, az elmúlt 30 nap legalacsonyabb ára pedig 90 forint, akkor lehet-e az akciós árat a 100 forintból számolni és mintegy tájékoztatásként feltüntetni a 90 forintos árat, vagy az akciós árat és az árkedvezmény mértékét a 90 forintos árból kell kiszámítani.  

A kérdést az Európai Bíróság a C-330/23. számú előzetes döntéshozatal során akként válaszolta meg, hogy az árcsökkentést az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb árához viszonyítva kell meghatározni – tehát nem elegendő ezt a legalacsonyabb árat csupán feltüntetni az akció bejelentésekor.

Az ítélet tükrében jogellenes minden olyan – sok helyütt még jelenleg is használt – árfeltüntetés, amely az akciós honlapon vagy újságban megadja a termék akciós árát, az azt megelőző árat (amelyből kalkulálja az akciót) és emellett feltünteti az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árát is (mely sok esetben alacsonyabb, mint az akciót megelőző “eredetiként” feltüntetett ár), de nem ez utóbbiból kalkulálja az árkedvezmény mértékét.

A 30 napos árfeltüntetési szabályt komolyan veszik a hatóságok. A Békés-Vármegyei Kormányhivatal például többek között azért szabott ki bírságot egy kereskedővel szemben, mert egy laktózmentes 2,8%-os ESL tej 30 napon belüli legalacsonyabb áraként nem a valós 519,- Ft-ot tüntette fel, hanem valótlanul 479,- Ft-ot, és így a kedvezmény mértékeként 30%-ról tájékoztatta a fogyasztókat a valós 35% helyett. A Kormányhivatal szerint ezzel a kereskedő megsértette a 30 napos árfeltüntetési szabályt.

Hiába hivatkozott a kereskedő arra, hogy a fogyasztókat nem érte kár, mivel a saját hibájából alacsonyabb százalékos akciós kedvezményt tüntetett fel, mint azt megtehette volna az 519 Ft-os ár alapján, a Kormányhivatal ennek ellenére megállapította a jogsértést és e határozatát a Szegedi Törvényszék is helybenhagyta (ld. a K. 701.373/2023/8. sz. ítéletet).  A bíróság e körben kiemelte, hogy bár a hibás árfeltüntetés a fogyasztók vagyoni érdekeit nem sértette, de a tájékoztatáshoz fűződő érdekeit igen.

Egységár feltüntetése akciók esetén

Az árfeltüntetés részletszabályaival kapcsolatos további kérdést tisztázott a Kúria a Kfv. 37.411/2024/6. számú ítéletében. Ebben az ügyben a jogvita alapját az képezte, hogy egy kereskedő, bár a hatályos árfeltüntetési szabályoknak megfelelően határozta meg több termék akciós árát, azonban 15 termékkategóriában megjelölt akciós termék esetében nem tájékoztatta a fogyasztókat a korábbi árként megadott eladási árhoz tartozó egységárról.

A Kúria világossá tette az ügyben hozott ítéletében, hogy a kereskedő által alkalmazott ár fogalmába nemcsak az eladási ár, hanem az egységár is beletartozik, így az árcsökkentés esetén kötelezően feltüntetendő korábban alkalmazott ár esetében az egységár és az eladási ár együttes szerepeltetése is a fogyasztó tájékoztatását szolgálja.

Fokozatos árcsökkentés és 30 napot meghaladó akciós szabály értelmezése

Hiánypótló a Kúria Kfv. 37.593/2023/9. számú ítélete is, amely a fokozatos árcsökkentés és a 30 napot meghaladó akciók esetén alkalmazandó árfeltüntetés kérdésével foglalkozott.

Az alapul szolgáló ügy részben arról szólt, hogy a kereskedő által hosszabb ideje értékesített termékek Black Friday akcióban meghatározott árai megfelelően lettek-e meghatározva, ugyanis az illetékes kormányhivatal szerint a kereskedő jogsértést követett el, amikor két termék kapcsán nem a Black Friday-t megelőző 30 napos időszak legalacsonyabb árához viszonyítva adta meg az akciós árat, hanem egy korábbi ár alapján. A kereskedő szerint ez nem volt jogellenes, mert az egyik termék esetében az ún. fokozatos árcsökkentésre, míg a másik termék esetében a 30 napnál hosszabb akcióra vonatkozó kivételszabály alapján határozta meg a kérdéses termékek árát.

A fokozatos árcsökkentési kivétel azt jelenti, hogy ha az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik, akkor a korábbi árként az árcsökkentés első alkalmazása előtti, az árcsökkentés nélküli árat kell feltüntetni, nem pedig az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árát. A 30 napnál hosszabb akciós időszak árfeltüntetési kivételszabálya azt jelenti, hogy ha a kereskedő harminc napnál tovább tartó akciót alkalmaz, akkor a korábbi árként feltüntetendő ár az akciót megelőzően alkalmazott ár lesz.

Jelen ügyben a kérdéses termékek árai az alábbiak szerint alakultak:

• „Termék 1” ára a Black Friday akcióban (2022.11.23.-2022.11.27.) 1.645 Ft volt; az azt megelőző 30 nap legalacsonyabb ára (2022.10.19.-2022.11.22.) 3.250 Ft volt, a 30 napot megelőző időszakban (2022.09.14.-2022.10.18.) pedig 5.490 Ft. Az 5.490 Ft-os árat tüntette fel a kereskedő a Black Friday akcióban az akció alapjául szolgáló „korábbi” árként.
• „Termék 2” ára a Black Friday akcióban (2022.11.23.-2022.11.27.) 20.000 Ft volt; az azt megelőző 30 nap legalacsonyabb ára (2022.10.19.-2022.11.22.) 20.000 Ft volt, a 30 napot megelőző időszakban alkalmazott ár (2022.09.14.-től határozatlan ideig, a készlet kiárusításáig meghirdetve) pedig 34.900 Ft. Ezt a 34.900 Ft-os árat határozta meg a kereskedő a Black Friday akció alapjául szolgáló „korábbi” árként.

A kereskedő „Termék 1” esetében arra hivatkozott, hogy a termék ára az eredeti 5.490 Ft-os árhoz képest fokozatosan csökkent, így jogszerűen tüntette fel a termék kiinduló áraként ezt az árat.

A Kúria azonban nem osztotta ezt a megközelítést, mert szerinte fokozatos árcsökkentésről nem beszélhetünk akkor, ha a folyamatosan csökkenő ár nem egy kampányon belül valósul meg, hanem az ár úgy csökken folyamatosan, hogy az egyik akciót követő (arra „rátűzött”) akcióban hirdetnek meg további árcsökkenést.

Ez azt jelenti, hogy egymást felváltva követő akciók esetében nem beszélhetünk fokozatos árcsökkentésről, hanem minden egyes akcióban az azt megelőző akció árát kell a következő akció kiinduló árának tekinteni.

„Termék 2” esetében a kereskedő arra hivatkozott, hogy a 20.000 Ft-os akciós termék esetében azért tüntette fel jogszerűen a 34.900 Ft-os kezdőárat (ami nem az előző 30 nap legalacsonyabb ára volt), mert 30 napnál hosszabban alkalmazott azonos akciós ár esetén (jelen esetben két egymás követő akcióban 2022.10.19-11.27.-ig 20.000 Ft-os ár) az akciós árat megelőző árat kell „korábbi” árként feltüntetni.

A Kúria ezzel a megközelítéssel sem értett egyet. Kiemelte, hogy a kereskedő a fogyasztókban azt a hamis látszatot keltette, mintha a Black Friday akció egy új kampány lenne, miközben a korábban megkezdett több mint egy hónapos kampánynak az utolsó időszakát emelte ki, és nem biztosított semmiféle különleges árkedvezményt, tehát megtévesztően kommunikált árcsökkentést.

Ebből az következik, hogy a 30 napnál hosszabb akciós ár szabályra szintén csak akkor lehet hivatkozni, ha nem egymást követő kampányokról van szó.

A fentebb ismertetett bírósági határozatok számos vitatott kérdést tisztáztak az akciós árcsökkentéssel kapcsolatban. Ezen jogértelmezéseket mindenféleképpen figyelembe kell venni a jogszerű árfeltüntetés érdekében. Tekintettel arra, hogy még számos nyitott kérdés maradt az akciótartási szabályokkal kapcsolatban, ezért érdemes a bíróságok gyakorlatát folyamatosan figyelemmel kísérni, bizonytalanság esetén pedig jogi tanácsot kérni.