Piaci trendek a megújuló projektek finanszírozásában

A globális felmelegedés megfékezése és a „Fit for 55” csomag keretében az Európai Unió, valamint Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervében rögzített célok elérése, valamint az egyre szigorodó klímakövetelményeknek való megfelelés érdekében egyre több nemzetközi és hazai intézkedés és beruházás kerül elfogadásra. Ezek a beruházások jelentős forrásbevonást igényelnek, és mivel sok esetben önerőből nem valósíthatók meg, a bankok szerepe a fenntarthatóság elősegítésében kiemelkedővé vált.

Az uniós szabályozások is egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a pénzügyi intézmények is hosszú távú stratégiákkal alkalmazkodjanak az olyan kockázatokhoz, mint az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezeti károk. Az illetékes felügyeleti hatóságok, mint a Magyar Nemzeti Bank is felhatalmazást kaptak arra, hogy nyomon kövessék és értékeljék az intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos szolgáltatásait és kockázatkezelését és beavatkozzanak, ha azok nincsenek összhangban a klímacélokkal vagy az ezzel kapcsolatos kockázatok veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást. Így egyre nagyobb a nyomás a bankokon, hogy a fenntarthatósági elvárásoknak megfeleljenek.

A szigorodó ESG követelmények következtében a fosszilis energiahordozókra és szennyező iparágakra alapozott beruházások egyre nagyobb kockázatot jelentenek. Ennek eredményeként a bankok fokozottan előnyben részesítik az ESG-kompatibilis projekteket a finanszírozás során.

A Magyar Nemzeti Bank is folyamatosan lépéseket tesz a zöld projektek finanszírozásának előmozdítása érdekében. Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank tőkekövetelmény-kedvezményt kínál, valamint új ajánlást dolgozott ki az ESG-kockázatok hitelkockázatba történő integrálására és azok kockázati modellezésére.

A fentiekre tekintettel a bankok fenntartható projekt finanszírozási igénye jelentős, ugyanakkor a jelenlegi piaci és szabályozói környezet számos kihívást jelent e célok megvalósítása terén.

Kihívások – hálózatcsatlakozás: Az egyik legnagyobb akadály az új naperőművek és tárolók csatlakozásánál a hálózati kapacitások korlátozottsága. A 2024 márciusában hatályba lépett szigorított szabályozás tovább nehezítette a hálózati hozzáférést, és egyelőre nem tisztázott, hogy a jövőben pontosan milyen feltételekkel lehet majd új kapacitásokat szerezni. Az Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T/9720.törvényjavaslat alapján a jövőben a nagy- és középfeszültségű hálózatra történő termelői csatlakozások legfeljebb huszonnégy havonta meghirdetett pályázatok útján valósulhatnak meg. A törvénytervezet szerint a pályázat kiírandó kapacitásait, valamint a csatlakozás legkorábbi időpontját az energiaügyi miniszter járásonként és technológiánként határozza meg, míg a pályázatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal bonyolítja le a miniszter felkérésére.

Kihívások – negatív áramárak és volatilitás: A jelenlegi hálózat nem képes megfelelően kezelni a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-ingadozásokat, különösen alacsony fogyasztás és magas termelés esetén. Ennek következtében az áramtőzsdéken egyre gyakrabban jelennek meg negatív árak. A 2024 első félévében világszerte a hivatkozott kereskedési időszakok 20%-ában tapasztaltak negatív áramárakat, ami rávilágít a hálózatok rugalmasságának és a tárolási kapacitások hiányosságaira. 

A februártól októberig tartó időszakban, amikor a napelemes rendszerek maximális kapacitással termelnek, a déli órákban gyakori a túltermelés. Magyarországon is egyre többször fordul elő, hogy túlkínálat alakul ki, így a termelők fizetnek azért, hogy valaki átvegye a felesleges áramot. Emellett a MAVIR adatai szerint 2024 augusztusának második felétől új tendencia figyelhető meg: a korábban megszokott, 650-700 MW-os esti csúcsok helyett már gyakran 1300 MW körüli teljesítményigény jelentkezik kora este. Az ilyen ingadozó helyzetek kezeléséhez Magyarország folyamatos importra és exportra szorul, hogy fenntartsa a rendszer egyensúlyát. Ez gyakran kedvezőtlen időzítéssel párosul: amikor eladni kellene, nincs elegendő tárolókapacitás, és gyakran akkor kényszerülünk vásárolni, amikor a piaci árak magasak. Jelenleg Magyarországon nincsenek megfelelő méretű energiatárolók, amelyek fokozhatnák a hálózat rugalmasságát és csökkenthetnék a költséges import szükségességét.

Szabályozási keretek és befektetési kihívások

A szabályozási környezet folyamatosan változik, ami bizonytalanságot okoz a befektetők számára. A külföldi befektetők számára a piacra lépés nehezebbé vált, és a támogatások hiánya akadályozza a megújuló energia további terjedését. Az energiatárolás kiépítése elengedhetetlen a rendszer stabilitásának növeléséhez, ám az önálló tárolók üzleti modellje még nem teljesen kidolgozott.

A fent említett kihívásokból kifolyólag a naperőművek önmagukban egyre kevésbé profitábilisak. A bankok erre tekintettel egyre inkább csak akkor mutatnak készséget új naperőmű projektek finanszírozására, ha a fejlesztők támogatások hiányában hosszú távú, stabil áramvásárlási szerződések megkötését vállalják, amelyek megfelelő fedezetet nyújtanak a finanszírozás biztosításához. Azonban ez jelentős kihívás elé állítja a napelempark tulajdonosokat.

Az említett problémák megoldásaként a hibrid rendszerek elterjedése várható. A napelemeket energiatárolókkal kombinálva lehetőség biztosítanak arra, hogy a megtermelt energiát akkor is fel lehessen használni, amikor a fogyasztás alacsony, vagy éppen csúcsidőszakokban kerüljön piacra az áram, ily módon a hibrid megoldások előtt több értékesítési csatorna nyílik meg, a befektetés megtérülése kiszámíthatóbbá válhat, amely a finanszírozó bankok szempontjából kulcsfontosságú lesz.

Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel az megújuló projektek vagy tárólók fejlesztése vagy banki finanszírozhatóságával kapcsolatban, szakértőink örömmel állnak a rendelkezésére.