Mit ellenőrzött a NAV 2024-ben?

Mennyi ellenőrzés volt?

A korábbi évek tendenciáit folytatva a NAV egyre kevesebb, célzottabb ellenőrzést végez. Tavaly kicsit több mint 146.000 vizsgálatot folytatott le a NAV, ami közel 2%-kal kevesebb, mint a korábbi évben. A célzottságot azonban jól mutatja, hogy továbbra is a jogkövetési vizsgálatok teszik ki az ellenőrzések legnagyobb részét (91%-át).

A jogkövetési vizsgálatok olyan célzott, rövid ideig tartó, sok esetben adóellenőrzést előkészítő vizsgálatok, amelyek célja elsősorban az információgyűjtés. Ez azért okoz nehézséget az adózóknak, mert a NAV jellemzően nagyon rövid határidőket ad a kért dokumentumok, adatok átadására, ami megterheli a napi működést. Hiba feltárása esetén az adóhatóság elsősorban az adózók önálló korrekcióra ösztönzését célozza. Komolyabb probléma vagy az adózó együttműködésének hiánya esetén azonban a NAV átfordíthatja ezeket a vizsgálatokat adóellenőrzéssé, amely esetben már súlyos szankciókat is alkalmazhat.

Két szám is jól mutatja, hogy az adóhatóság akkor indít adóellenőrzést, ha van keresnivalója. Egyrészt, az adóellenőrzéseket a NAV 81,5%-ban megállapítással zárta 2024-ben. Ugyan a megállapítási arány magas, a tapasztalat szerint a nagyvállalati ellenőrzéseknél sok esetben elenyésző összegű adókülönbözetet tárnak fel. Másrészt, az adózók terhére megállapított teljes összeg 56%-át bírság és pótlék tette ki. Mivel az általános mértékű adóbírság az adóhiány 50%-át teszi ki, ezért feltételezhető, hogy a NAV több esetben is a legsúlyosabb, 200%-os bírságmértéket alkalmazta.

Korábban is kifejezetten ritka volt, hogy a NAV a lezárt ellenőrzéseit valamilyen újdonság felmerülése miatt újranyitotta. Az ilyen esetek száma 2024-ben tovább csökkent, mindössze 74 új ügy indult. Ezek szinte kivétel nélkül az adózók terhére tett megállapítással végződtek.

A NAV a folyamatosan fejlesztés alatt álló kockázatelemzése eredményeként választ ki adózókat ellenőrzésre. Ennek keretében új projektet indított, amelynek célja a könyvelők és adótanácsadók ügyfélkörének azonosítása. A jövőben ezzel kapcsolatban még várhatók meglepetések.

Az adóhatóság a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport munkájának felhasználásával segíti az adatvagyonában lévő értékek kiaknázását. Ennek keretében például gépi tanulással a vállalkozások főtevékenységét becsülték meg a gazdasági tevékenységük alapján, illetve nemzetközi együttműködés keretében a mesterségi intelligenciával kapcsolatos kockázatok mérséklésére is keretrendszert dolgoztak ki.

Mire fókuszált a NAV?

A korábbi tendenciákat folytatva, a NAV megállapításainak 90%-a áfa adónemben született. Ezzel összefüggésben az online számlaadatok és áfabevallások közötti eltéréseket tavaly különösen vizsgálta a NAV. Az ilyen ellenőrzések eredményeként 30,2 milliárd forint be nem fizetett adót tárt fel közel 10.000 vizsgálat keretében.

Mint minden évben, az adóhatóság kiemelten ellenőrizte a legnagyobb adózókat. Gyakorlati tapasztalat, hogy esetükben 2-3 évente teljeskörű adóellenőrzést is indítanak. A tavalyi ellenőrzések 76%-át megállapítással zárták 14,3 milliárd forint adókülönbözet feltárásával és közel 9 milliárd forint bírság kiszabásával. A NAV ezt szinte ugyanannyi ellenőrzéssel érte el, mint a korábbi évben, azonban 10,1 milliárd forintról közel másfélszeresére nőtt a megállapított adókülönbözet, ami az adóhatóság hatékonyságának növekedését mutatja.

Az évkönyv alapján szembetűnő, hogy nagy figyelmet kaptak a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárakra irányuló ellenőrzések. A feltárt adókülönbözet összege drasztikusan nőtt, a korábbi évvel szinte egyező ellenőrzésszámmal 3,3 milliárd forint helyett már 8 milliárd forintnyi adómegállapítást tett az adóhatóság. A transzferár-ellenőrzések között is különösen vizsgálták a veszteséggel vagy alacsony nyereségességgel működő gyártócégeket, esetükben 5 ellenőrzés keretében 1,1 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel. Emellett a kockázatosnak minősített, kapcsolt tranzakciókat is vizsgálta a NAV, amely vizsgálatok 81%-a zárult megállapítással. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján megállapítható az a trend, hogy a nagyvállalatok esetén a korábban legtöbb adókülönbözetet eredményező áfa mellé felzárkóztak a transzferár megállapítások is. A transzferárazás dinamikusan változó terület, ezért fontos észben tartani, hogy a jelenlegi gyakorlatot nem teszi önmagában megfelelővé az, ha egy korábbi ellenőrzés során nem vitatták az adott eljárást (például a csoportszintű kimutatás alkalmazását). Emellett a NAV transzferár-megállapításának társasági adón túlnyúló hatása is lehet, ugyanis elképzelhető, hogy az nem eredményez befizetendő adót veszteségfelhasználás miatt, viszont érintheti a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék alapját. Határon átnyúló ügyletek esetén pedig további bonyodalmak merülhetnek fel, amelyeket nemzetközi kölcsönös egyeztető eljárással lehet feloldani. Mivel a transzferárazás kifejezetten komplex terület, ezért ellenőrzés esetén érdemes megfontolni a területen naprakész tudással rendelkező tanácsadó igénybevételét.

Új prioritás volt az alakulás utáni vagy tulajdonosváltást követő cégek kiemelt ellenőrzése, amely 362 vizsgálatot és 2 milliárd forintnyi megállapítást eredményezett. Az elektronikus kereskedelemben résztvevők szintén az adóhatóság ellenőrzéseinek központjában voltak, a velük szemben lefolytatott adóellenőrzések 90%-a megállapítással zárult összesen 1,3 milliárd forint adókülönbözet feltárásával.

Érdemes vitatni a NAV döntését?

A NAV döntéseit az adóhatóság fellebbviteli fórumai és bíróság előtt lehet vitatni. Míg fellebbezést érdemes és szükséges is benyújtani a bírósági szint eléréséhez, addig a NAV elnökéhez benyújtott felügyeleti intézkedések közül kifejezetten kevés bizonyult sikeresnek.

A NAV bíróság előtti pernyertességi mutatói továbbra is magasak. Az adóhatóság kifejezetten az elsőfokú bíróságok előtt sikeres, az ügyek 82%-ban a javára döntöttek. A Kúria előtti eljárásokban ez az arány már mérséklődik 77%-ra.

Más megvilágításba helyezi ezt az arányt az, hogy perköltséget már nem ilyen arányban ítélnek meg a NAV részére. Az elsőfokon megítélt összes perköltség 55%-a, míg a Kúria előtti ügyek perköltségének 52%-a járt a NAV-nak. Mivel a perköltség az ügy értékhez viszonyul, ez akár arra is utalhat, hogy nagyértékű ügyekben már nem olyan elsöprő mértékű az adóhatóság pernyertessége. Az évkönyv alapján megállapítható, hogy vám- és illetékügyekben jelentősen több perköltséget kellett fizetnie a NAV-nak, mint az adózóknak.

A fentiekből általánosságban az szűrhető le, hogy ha biztosak vagyunk az ügyünkben, a siker kulcsa, hogy minél kitartóbban, akár a Kúriáig elmenve kell vitatni a NAV döntését.

Hogyan segít a NAV nehéz likviditási helyzetben?

A NAV 2024-ben is rugalmas maradt a fizetési kedvezmények elbírálásában. A kérelmek száma  az előző évhez képest jelentősen nőtt, közel 30 százalékkal több részletfizetésre, halasztásra és mérséklésre irányuló kérelem érkezett. A NAV összesen 133,2 milliárd forintnyi összegre engedélyezett könnyítést, ezzel segítve a nehéz likviditási helyzetbe kerülő adózókat.

Ezzel összefüggésben megállapítható, hogy a NAV partner a fizetési kötelezettségek rugalmas teljesítésében. Ezáltal a fizetési kedvezmények rendszere változatlanul fontos eszköz a vállalkozások működőképességének fenntartásában.

Visszajárhat pénz az adózóknak?

Ha a NAV korábbi gyakorlata jogszerűtlennek tűnik például egy új bírósági ítélet vagy egy szabályozási hiba miatt, érdemes az adózóknak proaktívan fellépni a tévesen befizetett adó visszaigénylése érdekében. Az elmúlt években ugyanis számos adónemet érintő példa volt arra, hogy az adózók sikeresen érvényesítették ezzel összefüggő igényeiket és ezáltal jelentős, akár a teljes elévülési időszakot lefedő megtakarítást értek el.

Mi várható a jövőben és hogyan lehet készülni egy ellenőrzésre?

A cikkünkben említett területeken várhatóan 2025-ben is folytatódnak az ellenőrzések. Az évkönyv és az idei ellenőrzési terv alapján különösen a következő adózók számíthatnak a NAV fokozott figyelmére:

• a transzferárazás területén érintett multinacionális vállalatok,
• adókedvezményeket (például fejlesztési, energiahatékonysági adókedvezményt) igénybe vevők,
• a rendszeresen importáló cégek, valamint
• az elektronikus kereskedelem szereplői.

A NAV ellenőrzési stratégiája egyre inkább az adatelemzésen és a célzott vizsgálatokon alapul, így a hatékonyság további növekedése várható. Így továbbra is adózóbarát fellépésre számíthatunk a NAV-tól jelentős számú jogkövetési vizsgálat megindításával és önálló korrekcióra való felhívással. Az adóellenőrzések számának csökkenő tendenciája ellenére a mélyebben, alaposabban lefolytatott vizsgálatok továbbra is jelentős megállapításokat eredményezhetnek.

Hazánkban a bírósági esetjog köti az alsóbb fokú bíróságokat és a NAV is alkalmazkodik hozzá a megállapításaiban. Ellenőrzés esetén ezért érdemes a precedensekkel naprakész szakértő segítségét igénybe venni, ugyanis így valósabb képet lehet kapni a NAV-val való vita valódi esélyeiről.