Emelkednek a peres illetékek. Jobban megéri választottbíróságra menni jogvitánkkal a jövőben? 

Mi változott?

Korábban főszabály szerint az illeték a pertárgy értékének 6%-a, legalább 15 000 Ft, de legfeljebb 1 500 000 Ft volt. Az új szabályozás ezt módosította:

• Az illeték mértéke a per tárgyának értékétől függően, sávosan változik. A kisebb pertárgyértékű perek esetében az illeték mértéke a korábbi mértékhez képest csökken, míg a nagyobb pertárgyértékű ügyekben nő.
• A korábbi felső határt eltörölték, így nagyobb pertárgyértékű perek esetén jóval magasabb költségekre lehet számítani.

Az illetékszabályok módosítása a másodfokú eljárás esetén fizetendő illetéket nem érinti.

Milyen lehetőség van a költségek csökkentésére?

Az állami bíróságok mellett létezik egy gyorsabb és bizonyos esetekben költséghatékonyabb megoldás a viták rendezésére: a választottbírósági eljárás.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Állandó Választottbíróság lehetőséget biztosít arra, hogy a kereskedelmi jogvitákat előttük rendezzék.

A választottbírósági eljárás megindításakor fizetendő illeték összege a választottbírósági díj részeként változatlan, amely az eljárás értékének 1%-a, de legfeljebb 250.000 forint. Bár a választottbírósági eljárásnak több egyéb költsége is van, mint például adminisztrációs díj és a választottbírói tiszteletdíj, az új illetékszabályok következtében csökken a különbség a rendes bírósági eljárások és a választottbírósági eljárások költségei között.

Amennyiben a felek megállapodnak abban, hogy egyesbíró bírálja el ügyüket, és sikerül annak személyét illetően is konszenzusra jutni, úgy például a 200 millió forint értékű eljárás esetén a választottbírósági eljárás költsége kedvezőbb lehet, mint a rendes bíróság előtt folytatott eljárás.

Ha azonban tanács jár el, a 200 és 500 millió forint közötti értékű eljárások esetén ugyan választottbírósági eljárás több költséggel jár, viszont a különbség már közel sem olyan számottevő, mint a korábbi illetékszabály alapján.

Fontos még figyelembe venni, hogy a rendes bírósági eljárásokban a perindítási illetéken túl jogorvoslati eljárások esetén további illetéket kell fizetni, míg a választottbírósági eljárás esetén ez a költség vagy egyáltalán nem, vagy csak kivételes esetben jelentkezik.

Mi szól még a választottbíróság mellett?

• Gyorsabb ügyintézés – A választottbíróság döntése jellemzően végleges (nincs jogorvoslat).
• Rugalmasabb eljárás – A felek maguk határozhatják meg az eljárás egyes szabályait például a határidőket, valamint az eljárás során alkalmazott nyelvet ás eljárási rendet is.
• A felek maguk választhatják ki a bírókat – Így biztosíthatják, hogy a jogvita eldöntésére szakmailag megfelelő, pártatlan és tapasztalt döntéshozók kerüljenek kijelölésre.
• Titkosság – A választottbírósági eljárás főszabály szerint nem nyilvános, így az ügyek részletei – például üzleti titkok és egyéb érzékeny információk – nem kerülnek nyilvánosságra, ami csökkenti a felek reputációs kockázatait is.

Hogyan lehet élni ezzel a lehetőséggel?

Már a szerződéskötés során érdemes megfontolni ezt a lehetőséget és abban rögzíteni a választottbírósági eljárást, mint vitarendezési módot. Ezáltal egy esetleges jogvita esetén el lehet kerülni a magasabb illetékeket és a többfokú bírósági peres eljárásokat. Fontos megjegyezni, hogy lehetőség van nemzetközi választottbíróság kikötésére is, amely nemzetközi elemeket tartalmazó szerződések esetén indokolt lehet.

További információ

Következő cikkünkben részletesen bemutatjuk, mire kell figyelni a választottbírósági kikötés esetén, és milyen megfontolások mentén érdemes azt a szerződésben rögzíteni.

Amennyiben kérdésük merül fel, vagy további tájékoztatásra van szükségük, forduljanak hozzánk bizalommal!