Társasága túl sok helyi adót fizet? Tekintse át a bírósági gyakorlat által jóváhagyott, helyi adókban rejlő megtakarítási lehetőségeket

1.      Helyi iparűzési adó (HIPA)

1.1. Alvállalkozói teljesítésekben rejlő megtakarítási lehetőségek

Az alvállalkozói teljesítésben rejlő megtakarítási lehetőségek iparáganként széles kört fednek le. Azonban minden szektor esetében igaz az, hogy ha alvállalkozót von be a társasága a megrendelő felé történő teljesítésbe, akkor annak költségével – egy megfelelően kialakított szerződéses és számlázási háttér esetén – a legtöbb esetben tudja csökkenteni a HIPA alapját. A bírósági joggyakorlat alapján azonban kritikus, hogy milyen tartalmi elemeket hordoz az érintett szerződés és hogy az alvállalkozó számlája megelőzi-e, vagy sem az azt befogadó fővállalkozó által kiállított számla keltét és teljesítési időpontját. A megtakarítás viszont jelentős lehet – különösen az építőiparban, illetve az ingatlan üzemeltető szektorban, emellett a gyártó szektor is érdekelt lehet, ha a szereplői pl. bérgyártást vesznek igénybe –, viszont a feltételek kialakítása során érdemes hozzáértő segítséget igénybe venni.

1.2. Közvetített szolgáltatások nem csak kockázatot hordoznak, hanem lehetőségeket is

Amennyiben az alvállalkozók tevékenységét a fővállalkozó változatlan formában tudja továbbítani a megrendelői felé, a költségekkel kapcsolatban felmerülhet a közvetített szolgáltatásként történő HIPA alap csökkentés lehetősége is. A bírósági joggyakorlat azonban kiemeli, hogy az adóalap-csökkentés alkalmazhatóságának fontos feltétele a megfelelő számlakép, a számlázási sorrend és vizsgálandó a szerződés, illetve az analitika tartalma, valamint a vetítési alap azonossága. Emellett vannak olyan költségek, amik nem közvetíthetők (ilyen pl. a munkaerő kölcsönzés, az ingatlan üzemeltetés, az adók, vagy a biztosítások költsége), így könnyű hibát véteni ezen adóalap csökkentő tétel alkalmazása esetén. Vannak azonban olyan tevékenységek, különösen a pénzügyi szektorban a többes ügynöki tevékenység, vagy pl. szolgáltatások, bizonyos IP jogok esetében a disztribúciós tevékenység, illetve csoporton belül management szolgálttások tovább nyújtása, amelyek esetében jelentős megtakarítást jelenthet a közvetített szolgáltatás helyes kialakítása, így érdemes rá időt és energiát szánni.

1.3. Értékesítéshez kapcsolódó fuvarköltséggel a HIPA alapja csökkenthető lehet

Amennyiben jelentős tételt tesz ki a költségeik között a fuvarköltség, úgy arra is van lehetőség, hogy adott fuvarparitás és költség átterhelés mellett az értékesítéshez kapcsolódó fuvarköltséggel a HIPA alapja a társasága esetében csökkenthetővé váljon.

1.4. Bérmunka, bérgyártás költsége elszámolható lehet a HIPA alap terhére

Annak megállapításához, hogy csökkenthető-e a bérgyártás költségével a HIPA alapja, egyrészt szükséges megvizsgálni, hogy vásárolt vagy saját termelésű készleten történik-e a megmunkálás, végez-e vagy sem megváltoztató tevékenységet a bérgyártásba adó a bérgyártást megelőzően vagy követően, másrészt, leszámlázza vagy sem az anyagot / félkész terméket a bérmunkába vevőnek.

A bérgyártás mellett a bérmunkával történő HIPA alap csökkentésre is van lehetőség a megfelelő szerződéses és szolgáltatási feltételek kialakítása mellett. Azonban a bírósági joggyakorlat szerint a bérmunkát nem szabad összetéveszteni a munkaerő-kölcsönzéssel és annak burkolt formáival, amelyek viszont nem adnak alapot az adóalap-csökkentésre.

1.5. HIPA előleg mérséklési lehetőség

A társaságoknak lehetőségük van a HIPA előlegeik módosítását kérni, amennyiben a várható éves nettó árbevételük kevesebb mint az előző évben volt, és ezáltal a várható HIPA kötelezettségük alacsonyabb, mint az adott évre előírt adóelőleg(ek) összege. A várható adókötelezettséget meghaladó előlegfizetés esetén a vállalkozás 8,5 – 14,5 hónapra kamatmentesen bocsátja az önkormányzat(ok) rendelkezésére az előleg(ek) és az éves adó összegének különbözetét. Ezáltal a fizetendő adóelőleg mérséklése pozitív hatással lehet a vállalkozás cash-flow pozíciójára. Általánosságban az eljárás nem hordoz magában kockázatot, még egy esetleges túlmérséklés esetén sem, hiszen az éves adókötelezettség és a fizetett előlegek különbözete az éves bevallás benyújtásakor előírásra kerül az adózó adófolyószámláján, továbbá az illetékes hatóság sem állapíthat meg a mérséklésre tekintettel hátrányos jogkövetkezményt az adózó terhére.

2.      Telekadó

2.1. A túlzó mértékű telekadó csökkentésének lehetősége

A telekadót és annak alapját, a legtöbb esetben a telkek területe alapján állapítják meg az önkormányzatok. Ennek eredményeként, egyes esetekben a fizetendő adó összege túlzó mértékű lehet. A bírósági joggyakorlat szerint azonban a helyi adók mértékének igazodnia kell többek között a helyi sajátosságokhoz és az adóalanyok teherviselő képességéhez. A teherviselő képességet pedig a telek forgalmi értékéhez mérten kell vizsgálni, abba nem számítható bele a telken fekvő építmények (pl. napelempark) értéke, és nem függ a Társaság árbevételétől. Ezáltal a telekadó akkor túlzó mértékű, ha az belátható időn belül felemészti a telek forgalmi értékét.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a telek forgalmi értékének akár 40%-át meghaladó évi telekadó is túlzó mértékű lehet. Amennyiben ilyen volumenű telekadó fizetési kötelezettséggel szembesül, illetve, ha önkormányzatának telekadót kivető rendelete nem kellően differenciált a helyi sajátosságokra figyelemmel (pl. nem differenciál belterület és külterület illetve beépíthető, vagy nem beépíthető telkek között, továbbá nem veszi figyelembe az ingatlanok méretbeli sajátosságait, a funkcióbeli különbségeit, vagy a hozzájuk kapcsolódó rekultivációs  kötelezettséget), úgy keressen minket bizalommal, mert adókötelezettsége csökkentésére van jogi megoldás.

2.2. Egyes speciális területek adómentesen kezelhetők

A telekadó rendszerében vannak olyan területek (mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek, közút, erdő stb.), amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetében mentesülnek az adó alól.  Éppen ezért, ha speciális a telek rendeltetése, amely után telekadó fizetési kötelezettsége áll fenn, úgy érdemes átgondolni a mentességi lehetőségeket is.

3.      Építményadó

3.1. Építményadó szerinti hasznos alapterület felülvizsgálatában rejlő megtakarítási lehetőség

A legtöbb önkormányzat esetében az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, viszont sok esetben nem egyértelmű, hogy az adott építmény pl. egy irodaház esetében mit szükséges beszámítani a hasznos alapterületbe (pl. nettó vagy bruttó m2 kell-e figyelembe venni, a lépcsőházak esetében csak az egy szintre jutó alapterületet kell beszámítani, vagy szintenként kell a m2 kalkulálni stb.). Éppen ezért az építmények hasznos alapterületének hozzáértő felülvizsgálatával építményadót lehet megtakarítani.

3.2. A túlzó mértékű építményadó csökkentésének lehetősége

Abból adódóan, hogy a legtöbb esetben az építményadót az önkormányzatok az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete alapján állapítják meg és nem az építmény korrigált forgalmi értékét veszik  alapul, ezáltal egyes esetekben a fizetendő adó összege túlzó mértékű lehet. A már hivatkozott bírósági joggyakorlat szerint azonban a helyi adók mértékének igazodnia kell többek között a helyi sajátosságokhoz és az adóalanyok teherviselő képességéhez.

A Kúria nem találta a helyi sajátosságoknak megfelelően differenciáltnak azokat az építményadót kivető önkormányzati rendeleteket, amelyek nem vették figyelembe az adótárgyak rendeltetését, azok földrajzi elhelyezkedését (pl. árterület), vagy a településre jellemző eltérő forgalmi értéket, illetve a településen belüli forgalmi értékekben jelentkező eltéréseket, továbbá nem voltak tekintettel az ingatlanok méretbeli sajátosságaira sem.

Emellett a Kúria kimondta, hogy a teherviselő képességet az építmény forgalmi értékéhez mérten kell vizsgálni, az nem függ a Társaság árbevételétől. Az építmény forgalmi értékét pedig csökkentik a különböző rekultivációs, kármentesítési kötelezettségek költségei. Ezáltal az építményadó akkor túlzó mértékű, ha az belátható időn belül felemészti az építmény fentiek szerint meghatározott forgalmi értékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az építmény forgalmi értékének akár 40%-át meghaladó évi építményadó is már túlzó mértékű lehet. Amennyiben ilyen volumenű építményadó fizetési kötelezettség terheli, illetve, ha önkormányzatának építményadót kivető rendelete nem kellően differenciált a helyi sajátosságokra figyelemmel, úgy keressen minket bizalommal, mert adókötelezettsége csökkentésére van jogi lehetőség.

3.3. Az állattartásra vagy növénytermesztésre használt épületek adómentességének feltétele

Gyakorlati problémát okozhat, hogy alkalmazható-e az állattartásra vagy növénytermesztése szolgáló épületekre vonatkozó adómentesség, ha az ingatlant valamilyen részben más célra is hasznosítják. Ilyen eset lehet például az, ha a növénytermesztésre szolgáló épület bizonyos részein tárolási tevékenységet folytatnak. Az ítélkezési gyakorlat ebben a tekintetben kifejezetten konzervatív álláspontot követ, amennyiben egy adott épületrészen belül bármekkora területet is állattartáson vagy növénytermesztésen kívüli tevékenységre használnak fel, akkor már nem lehet élni az adómentességgel. Éppen ezért érdemes ezen épületek tényleges használatát áttekinteni, és ha állatot, vagy növényt tárolnak az adott építményben, akkor azt is célszerű megvizsgálni, hogy az a jogszabályban lefektetett állattartás, illetve növénytermesztés fogalmának is megfelel.

***

Zárásként rögzíthető, hogy amennyiben jelentős tételt képez az igénybe vett szolgáltatások összege a költségeik között, úgy szolgáltatásonként érdemes áttekinteni, hogy a joggyakorlat alapján a fentiekben említett HIPA alap csökkentő tételek közül valamelyik alkalmazható-e. Amennyiben pedig a telekadót vagy az építményadót érintő megtakarítási, adómentességi feltételek fennállásában bizonytalanok, úgy szakértőink állnak rendelkezésére.