Célkeresztben a belső piacot torzító külföldi támogatások - újabb bejelentési kötelezettség felvásárlások esetén

A külföldi támogatások átvilágítását célzó uniós jogszabály a tavaly decemberi elfogadását követően idén januárban lépett hatályba, míg annak rendelkezéseit 2023. július 12-től kell alkalmazni, a jelentősebb összefonódásokra és közbeszerzésekre vonatkozó bejelentési kötelezettség pedig 2023. október 12-től kezdődően fog fennállni. Az alábbiakban összefoglaljuk az FSR-nek az M&A tranzakciókat érintő egyes gyakorlati következményeit.

Az FSR célja és eszközei

Az FSR deklarált célja az, hogy kiküszöbölje az Európai Unión kívülről nyújtott támogatások versenytorzító hatásait annak érdekében, hogy a vállalkozások egyenlő versenyfeltételekkel versenyezhessenek a vállalkozások felvásárlása és az uniós közbeszerzési eljárások során. Sok esetben ugyanis problémát jelentett, hogy egyes vállalkozások az unión kívüli államok támogatásával kerültek kedvezőbb piaci helyzetbe az uniós piacon és ez tisztességtelen előnyt biztosíthatott számukra. Mindeddig nem létezett olyan uniós eszköz, amellyel ellenőrizni lehetett volna az EU-n kívüli országok által nyújtott támogatásokat. Ezen meglévő szabályozási hézagot hivatott betölteni a FSR, amely új vizsgálati eszközökkel ruházza fel a Bizottságot az EU-ban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatások vizsgálata, és szükség esetén ezek torzító hatásainak korrigálása céljából.

Az FSR hatálya kiterjed az EU-n belül folytatott valamennyi gazdasági tevékenységre, így elsősorban a vállalati összefonódásokra, felvásárlásokra, közbeszerzési eljárásokra, de bármely egyéb gazdasági tevékenységre is.

Az FSR érvényesítése a Bizottság kizárólagos jogkörébe tartozik és többféle eszközzel is élhet a versenytorzító hatású, unión kívülről nyújtott támogatások versenytorzító hatásának kiküszöbölésére:

a) 2023 októberétől bizonyos küszöbszámok teljesülése esetén kötelező lesz előzetesen bejelenteni a nem uniós országok pénzügyi támogatásával megvalósuló nagyobb összefonódásokat, illetve közbeszerzési pályázatokat; és

b) a Bizottság általános vizsgálati eszközt kap minden egyéb piaci helyzet, továbbá kisebb összefonódások és közbeszerzési pályázatok vizsgálatára, melynek keretében a Bizottság saját kezdeményezésére, hivatalból vizsgálatot indíthat, valamint eseti bejelentésekre kötelezheti az érintett vállalkozásokat.

A továbbiakban az FSR tranzakciókat érintő fontosabb vonatkozásait emeljük ki.

Melyek a bejelentési kötelezettség alá eső összefonódások?

Az FSR alkalmazásában ugyanazon tranzakciók minősülnek összefonódásnak, mint az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletében (139/2004/EK rendelet, a továbbiakban: „EUMR”), azaz a közvetlen vagy közvetett irányításszerzés egy vagy több másik vállalkozás egésze vagy része felett, az összeolvadás, illetőleg a teljes funkciójú közös vállalkozás (full-function joint venture) létrehozása.

Az összefonódást az alábbi küszöbértékek (egy árbevételi és egy pénzügyi támogatási küszöbérték) együttes teljesülése esetén kötelező bejelenti a Bizottságnak:

1. ha a felvásárlás tárgyát képező vállalkozás (target), az összeolvadó vállalkozások egyike vagy a közös vállalkozás letelepedett az Unióban, és az Unióban legalább 500 millió EUR teljes árbevételt ért el; és

2. a következő vállalkozások harmadik országoktól a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben összesen több mint 50 millió EUR teljes pénzügyi hozzájárulást kaptak:

i. felvásárlás esetén: a vevő vagy a vevő és a megszerzett vállalkozás;

ii. összeolvadás esetén: az összeolvadó vállalkozások;

iii. közös vállalkozás esetén: a közös vállalkozást létrehozó vállalkozások és a közös vállalkozás.

Ugyanakkor a Bizottságnak az FSR egyes rendelkezéseihez fűzött útmutatása szerint egy újonnan alapított közös vállalkozás (zöldmezős közös vállalkozás) létrehozása esetén a fenti árbevételi küszöbszám nem teljesülhet, mivel az újonnan alapítandó közös vállalkozás még nem rendelkezik árbevétellel.

Megjegyezzük azonban, hogy az FSR felhatalmazza a Bizottságot arra is, hogy saját kezdeményezésére (hivatalból) bejelentési küszöbértékek alatti, még végre nem hajtott tranzakciókat is megvizsgáljon abban az esetben, ha azt gyanítja, hogy az ügyletben külföldi támogatások is szerepet játszhattak, és adott esetben részletes vizsgálat alá vetheti ezen tranzakciókat is.

A külföldi támogatás egyébként széles: beletartozik a nem uniós ország által közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzügyi eszköz. Így támogatásnak minősül például a tőkeinjekció, a vissza nem térítendő támogatás, a kamatmentes kölcsön, a korlátlan kezességvállalás, a hitelgarancia, a fiskális ösztönző, a működési veszteség ellentételezése, a kedvezményes adózási feltételek biztosítása, az adósságelengedés, az adójóváírás, a különleges vagy kizárólagos jogok megfelelő ellentételezés nélküli biztosítása, vagy az áruk vagy szolgáltatások nyújtása, illetve áruk vagy szolgáltatások beszerzése stb.

Az FSR az egyes külföldi támogatásokat a piactorzító hatásuk valószínűsége alapján többféle kategóriába sorolja:

1. Az első kategóriába tartoznak azok a támogatások, amelyek a belső piac torzítására leginkább alkalmasak. Ilyen támogatásnak minősülnek az összefonódást közvetlenül elősegítő támogatások, egy nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a korlátlan garancia, a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodástól eltérő exportfinanszírozás, illetőleg a közbeszerzési eljárásban jogtalan előnyt nyújtó külföldi támogatás.

2. A második csoportba tartoznak azok, a belső piacot valószínűleg nem torzító külföldi támogatások, amelyek teljes összege három egymást követő évben a 4 millió eurót nem haladja meg.

3. A harmadik típusba sorolt támogatások fő szabály szerint nem torzítják a belső piacot. Ilyen például a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítását célzó támogatások, illetve azok a támogatások, amelyek összege három egymást követő évben nem haladja meg az uniós állami támogatási szabályok alapján csekély összegűnek tekinthető támogatás összegét.

A bejelentési eljárás és a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményei

A bejelentést összeolvadás esetén az abban részt vevő feleknek, illetve közös irányításszerzés esetén a közös irányítást szerző feleknek együttesen, míg minden más esetben az irányításszerző vállalkozásnak kell megtennie a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően, de még az összefonódás végrehajtását megelőzően. Az érintett vállalkozások a megállapodás megkötése előtt is bejelenthetik a tervezett tranzakciót, ha bizonyítják az összefonódást eredményező megállapodás megkötésére irányuló jóhiszemű szándékukat.

A bejelentést az FSR végrehajtási rendeletének (2023/1441. számú EU bizottsági rendelete) melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a Bizottságnak. A bejelentésben a tranzakcióra vonatkozó alapvető információkon túl részletes információt kell szolgáltatni a pénzügyi támogatás jellegéről és annak belső piacot érintő hatásairól.

Ha a Bizottság megállapítja, hogy az összefonódáshoz nyújtott külföldi támogatás torzítja a belső piacot, úgy (i) az érintett vállalkozások által felajánlott kötelezettségvállalásokat fogadhat el, amennyiben azok teljes mértékben és hatékonyan orvosolják a belső piaci torzulást, (ii) korrekciós intézkedéseket írhat elő a torzulás orvoslása céljából (így előírhatja például a kapott külföldi támogatás visszafizetését, bizonyos eszközök elidegenítését, a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentését, egy bizonyos infrastruktúrához való hozzáférés biztosítását, bizonyos piaci magatartások megtiltását stb.), vagy (iii) megtilthatja az összefonódást.

A bejelentési kötelezettség alá eső összefonódások nem hajthatók végre a bizottsági jóváhagyást megelőzően.

A bejelentés elmulasztása vagy az összefonódás idő előtti végrehajtása esetén a Bizottság az előző pénzügyi évben elért teljes árbevétel 10%-áig terjedő pénzbírságot szabhat ki az érintett vállalkozásokra.

Az FSR-nek az M&A tranzakciókat érintő egyes gyakorlati következményeiről

A fentiekből következik, hogy az FSR-nek való megfelelés a már meglévő uniós és tagállami fúziókontroll, illetve FDI típusú ellenőrzési rendszereken felül további terhet ró az M&A tranzakciókban részt vevő felekre.

Ennek okán az érintett vállalkozásoknak és tanácsadóiknak már a tranzakciók tervezése, illetve átvilágítása során azonosítaniuk szükséges a kapott külföldi támogatásokat és azok mértékét. Az FSR szerinti követelményeket a tranzakciós dokumentumoknak is tükrözniük kell, így a szerződésben rendelkezni szükséges például a tranzakció FSR szerinti bejelentéséről és bizottsági jóváhagyásáról, mint a tranzakció zárási előfeltételéről, vagy az FSR-ból adódó kockázatoknak a felek közötti megosztásáról.

Mivel a Bizottság eljárásához szükséges adatok és információk azonosításának, illetőleg rendelkezésre bocsátásának, továbbá a hiánytalan fúziós bejelentés elkészítésének elengedhetetlen feltétele a felek és tanácsadóik közötti folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása, ezért ezen együttműködési kötelezettség esetleges felek általi megszegését és annak következményeit szintén javasolt rendezni a tranzakciós dokumentumokban.

A felekre nézve további nehézséget jelent, hogy az FSR szerinti eljárás és a már meglévő nemzeti és uniós összefonódás-ellenőrzési rendszerek párhuzamosan alkalmazandók (így például a Bizottságnak adott esetben két különböző eljárásban kell megvizsgálnia és engedélyeznie az összefonódást, illetőleg a Bizottság FSR szerinti vizsgálatával párhuzamosan a tagállamok versenyhatóságai is lefolytatják a saját összefonódás-ellenőrzési eljárásaikat). Ennélfogva előfordulhat, hogy ugyanazon tranzakció kapcsán eltérő döntések születnek, amely könnyen ellehetetlenítheti a tranzakciók tervezhetőségét és megfelelő időben történő megvalósítását. A feleknek továbbá mérlegelniük kell azt is, hogy a küszöbértékek alatti ügyletek kapcsán fennáll-e a hivatalbóli beavatkozás reális kockázata, továbbá a múltra nézve is célszerű megvizsgálniuk, hogy a céltársaság korábban megfelelt-e az FSR által támasztott követelményeknek.

A külföldi támogatások vizsgálatát célzó új európai szabályozásnak köszönhetően tehát a feleknek az M&A ügyleteik kapcsán immáron az FSR követelményeit és az abból eredő kockázatokat is figyelembe kell venniük, lehetőleg már a tranzakciójuk tervezésének korai szakaszától kezdődően - ellenkező esetben súlyos szankciókkal szembesülhetnek.