A 100 millió USD feletti bevételű családi vállalkozások ma már a világ összes vállalkozásának 22%-át teszik ki. Jelenleg 18 087 ilyen cég működik, szemben a 2020-as 16 194-gyel. A makrogazdasági tényezőkkel kiigazított előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra eléri a 19 744-et, ami 22%-os növekedést jelent 2020 és 2030 között. Európa várhatóan a leggyorsabban növekvő régió lesz, ahol a családi vállalkozások száma 12%-kal emelkedhet 4 084-ről 4 577-re 2025 és 2030 között. Az Ázsia–Csendes-óceáni térségben működik jelenleg a legtöbb családi vállalkozás (7 595), ezt követi Észak-Amerika (5 152), Európa (4 084), a Közel-Kelet (528), Dél-Amerika (352) és Afrika (377).

A világ összes vállalata jelenleg mintegy 109 billió USD bevételt termel, amelyből a családi vállalkozások 19%-ot, azaz 21 billió USD-t képviselnek – ez 2020-hoz képest 16 billió USD-ről emelkedett. A családi vállalkozások bevétele várhatóan 2030-ra 29 billió USD-re nő, ami 84%-os növekedést jelent 2020 és 2030 között – jóval meghaladva a nem családi vállalatok 59%-os növekedési kilátását.Észak-Amerika és az Ázsia–Csendes-óceáni térség családi vállalkozásai várhatóan a legnagyobb bevételnövekedést érik el ebben az időszakban: előbbi 97%-kal 12 billió USD-re, utóbbi 9 billió USD-re nőhet.

A családi vállalkozások több mint egynegyede (26%) jelenleg külső befektetőket vagy magántőkét keres. Emellett 19% tervezi a nem családtag menedzsment tulajdonrészének növelését, 12% a tőzsdei bevezetést fontolgatja, míg 3% a vállalkozás teljes eladását tervezi. Az interjúk szerint e változások fő mozgatórugója a „nagy vagyonátruházás” – vagyis az, hogy a jelenlegi generációk fokozatosan átadják a vezetést az utódoknak.

Míg 2024-ben a családi vállalkozások átlagos globális bevételnövekedése 8% volt, 2025-re 12%-os, 2026-ra pedig 14%-os növekedést várnak. A legnépszerűbb növekedési stratégia – a válaszadók 40%-a szerint – a technológiai innovációkba, például a mesterséges intelligenciába (AI) való befektetés, amely hatékonyságot növel, költséget csökkent és támogatja a bővülést.

Az Európai Unió egységes, 450 milliós piaca és a vámokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette Európa jelenleg a családi vállalkozások legvonzóbb terjeszkedési célpontja: a cégek több mint fele (51%) tervezi, hogy 12–24 hónapon belül bővíti működését a régióban. Észak-Amerika 48%-kal szorosan a második, majd Ázsia–Csendes-óceán (40%), a Közel-Kelet (28%), Dél-Amerika (28%) és Afrika (17%) következik.

A válaszadók 23%-át képviselő női vezérigazgatók által irányított vállalkozások 2024-ben átlagosan 10%-os bevételnövekedést értek el, szemben a férfiak 8%-ával. A nők minden kockázatkezelési stratégia tekintetében aktívabbak (pl. rendszeres kockázatelemzések és auditok, kiberbiztonsági beruházások, vészhelyzeti tervek), és az irányítási mechanizmusokat is nagyobb arányban alkalmazzák (pl. etikai kódexek, családi charták, családi tanácsok létrehozása).

A megkérdezett családi vállalkozások 69%-a szerint a gazdasági bizonytalanság jelenti a legnagyobb külső kockázatot, és 68% úgy véli, ez késlelteti a kulcsfontosságú üzleti beruházásokat és növekedési kezdeményezéseket. További 73% szerint a geopolitikai feszültségek fokozzák a gazdasági volatilitást, míg 70% attól tart, hogy a kiterjesztett vámok negatívan hatnak a gazdaságra és saját vállalkozásukra.

A kibertámadásoktól való félelem szintén a legjelentősebb kockázatok közé tartozik: a válaszadók 69%-a sorolta a közepes/magas szintű külső kockázatok közé, míg 61% a saját felkészületlenségét is komoly belső kockázatnak tekinti. Ennek kezelésére a családi vállalkozások 42%-a jelenleg is fejleszti kiberbiztonsági és adatvédelmi rendszereit.

A családi vállalkozások átlagos fluktuációs rátája elérte a 20%-ot, és 64%-uk küzd a munkaerő megszerzésével és megtartásával. Ennek kezelésére egyre többen vezetik be a rugalmas, otthoni munkavégzést (76%), valamint – az interjúk szerint – nagy hangsúlyt fektetnek a versenyképes juttatási csomagokra, a karrierfejlődési lehetőségekre és a pozitív, befogadó vállalati kultúra kialakítására.

A családi vállalkozások különféle irányítási eszközöket alkalmaznak, leggyakrabban a rendszeres családi megbeszéléseket (43%), családi tanács vagy bizottság létrehozását (41%), valamint etikai irányelvek bevezetését (41%). A leggyakoribb irányítási kihívások közé tartozik a döntési jogkörök körüli bizonytalanság (37%) és a vezetői utódlás megtervezésének nehézségei (36%).