Navigálás az uniós pénzmosás elleni szabályozásban: felkészültség és kihívások a pénzintézeteknél
A Deloitte friss felmérése szerint az európai pénzintézetek többsége bízik az új uniós pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni (AML/CFT) szabályozási csomag ellenálló képességet növelő hatásában, ám jelentős aggodalmak merülnek fel a bevezetéssel és az új felügyeleti környezettel kapcsolatban. A bankok, biztosítótársaságok és más pénzügyi szereplők már megkezdték a felkészülést a 2027. július 10-én életbe lépő előírásokra, de a részletes stratégia még sok esetben kidolgozás alatt áll.
Az uniós AML/CFT csomag: ellenállóképesség és a felügyeleti változások okozta aggodalmak
Az Európai Unió ambiciózus AML/CFT csomagja, amelyet 2024 júniusában publikált az EU Tanácsa, a pénzügyi rendszerek integritásának megerősítését célozza azáltal, hogy harmonizálja a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem szabályait a tagállamokban. A rendelet (AMLR – Anti-Money Laundering Regulation) 2027. július 10-én válik közvetlenül alkalmazandóvá, mellyel párhuzamosan az Anti-Money Laundering Authority (AMLA) felállítása egy új, központi felügyeleti szervet jelent a nemzeti hatóságok koordinálására. A Deloitte felmérése, amelyben 20 európai ország 103 pénzintézetéből 121 válaszadó vett részt, betekintést nyújt a szektor aktuális felkészültségi szintjébe.
A válaszadók elsöprő többsége (84%) úgy véli, hogy az uniós AML/CFT csomag növelni fogja a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem ellenálló képességét, ami pozitív kilátásokat jelez a szabályozás hatékonyságával kapcsolatban. Ugyanakkor, a pénzintézetek 74%-a aggódik a szabályozási változások szervezetre gyakorolt hatása miatt, és 60%-uk a felügyeleti környezet átalakulásától is tart. Ezen aggodalmak különösen a nagyobb bankok és biztosítótársaságok körében erősek, míg az eszközkezelők, befektetési cégek, fintech és fizetési szolgáltatók kevésbé aggódnak.
„Az új uniós AML/CFT szabályozási csomag jelentős lépés a pénzügyi rendszerek megerősítése felé, és örömteli látni, hogy a pénzintézetek többsége felismeri ennek az ellenálló képességet növelő potenciálját. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat az aggodalmakat, amelyek a bevezetés kihívásaival és az új felügyeleti környezet dinamikájával kapcsolatosan merülnek fel. A sikeres átállás kulcsa a proaktív tervezésben és a belső folyamatok alapos felülvizsgálatában rejlik” – mondta Horváth Csaba, a Deloitte Pénzügyi Bűnözéssel foglalkozó csapatának szakértője.
Érdekesség, hogy a dél- és kelet-európai országokban a válaszadók optimistábbak, mint északnyugat-európai társaik. A pénzügyi információs egységekre (FIU) vonatkozó változások kapcsán az intézmények 85%-a úgy gondolja, hogy azok hozzájárulnak a hatékonyabb küzdelemhez a pénzügyi bűncselekmények ellen, ami megerősíti a reformok iránti bizalmat.
Felkészültség és a várható kihívások: adatgyűjtés, innováció és a felügyeleti változások
Bár a szabályozás csak 2027-ben lép hatályba, a pénzintézetek 84%-a már megkezdte a felkészülést, ezzel is alátámasztva proaktív hozzáállásukat. A felmérés rámutat azonban, hogy a többség (31%) még mindig a megközelítését fekteti le, vagy csak kezdeti stratégiával rendelkezik (30%). A bankok felkészültebbnek tűnnek, számos esetben már magas szintű ütemtervvel rendelkeznek, míg a biztosítótársaságok és más pénzügyi szereplők még a stratégiaalkotás korai fázisában vannak.
A felkészülési munkákat jellemzően a második védelmi vonal (compliance és kockázatkezelés) irányítja (68%), míg az első védelmi vonal (üzleti egységek) és külső tanácsadók kevésbé vannak bevonva. Ez eltérést mutat az északnyugat-európai gyakorlattól, ahol az első védelmi vonal nagyobb arányban részt vesz a folyamatokban.
A pénzintézetek rendkívül magabiztosak a rendelkezésükre álló erőforrásokat és a szabályozás megértését illetően: a válaszadók 94%-a úgy véli, elegendő erőforrással rendelkezik, 81%-uk pedig jól ismeri az AML/CFT csomag tartalmát. Azonban az informáltság fenntartása aggodalomra ad okot, a válaszadók egyharmada (31%) bizonytalan abban, hogy szervezete kellőképpen követi-e a folyamatos szabályozási fejleményeket. Ez az aggodalom különösen a biztosítótársaságoknál hangsúlyos.
„A pénzügyi intézmények jelentős befektetéseket eszközöltek a megfelelőségi keretrendszerük és működési képességeik megerősítésébe, és ez a jól tükröződik a felmérés eredményeiben. Ugyanakkor az a tény, hogy a válaszadók egyharmada aggódik a szabályozási fejlemények nyomon követése miatt, azt jelzi, hogy a jelen felkészültségi szint fenntartása kihívásokkal teli. Folyamatos éberségre és rugalmasságra van szükség az állandóan változó környezetben, különösen az innováció és az adatkezelés területén, ahol a legnagyobb kihívásokat látjuk” – mondta Verle Katalin, a Deloitte Pénzügyi Bűnözéssel foglalkozó csapatának szakértője.
A felmérés kiemeli azokat a területeket, ahol a pénzintézetek a legnagyobb hiányosságokat és kihívásokat várják. A legfontosabb aggodalmak a következők:
- Ügyféladatgyűjtés és aktualizálás: A válaszadók többsége (56%) mérsékelt vagy jelentős hiányosságot lát ezen a területen. Különösen a bankok (37% mérsékelt, 28% jelentős hiányosság) jeleztek nagyobb problémákat, míg az eszközkezelők és fintech cégek kevésbé aggódnak.
- Innováció: A válaszadók 56%-a mérsékelt vagy jelentős hiányosságot azonosított az innovációval kapcsolatban, kiemelve a generatív AI (mesterséges intelligencia) alkalmazásának szükségességét.
- Ügyfélátvilágítás (KYC – Know Your Customer): A KYC folyamatok (például ügyfélregisztráció, eseményvezérelt és időszakos felülvizsgálatok) terén a válaszadók 34%-a mérsékelt, 14%-a pedig jelentős hiányosságot prognosztizál.
- Eszközök és technológia használata: A válaszadók 45%-a mérsékelt, 11%-a jelentős hiányosságra számít ezen a területen, különösen a bankok körében.
Ezzel szemben minimális vagy elhanyagolható hiányosságokat várnak az FIU-jelentések, a szervezeti irányítás (governance) és a képzések, tudatosságnövelés (learning & awareness) terén, ami azt sugallja, hogy ezeken a területeken a pénzintézetek már most is megfelelő alapokkal rendelkeznek.
Az uniós AML/CFT csomag bevezetése jelentős átalakulást hoz az európai pénzügyi szektorban. Ahhoz, hogy a pénzintézetek sikeresen navigáljanak ebben a komplex környezetben, proaktív megközelítésre, folyamatos tanulásra és technológiai fejlesztésekbe való befektetésre van szükség. A szabályozási előírásokhoz való időben történő alkalmazkodás nem csupán a megfelelőséget biztosítja, hanem hozzájárul a pénzügyi rendszerek általános integritásának és ellenállóképességének megerősítéséhez is.
Tudjon meg többet tanulmányunkból:
