Hálózati evolúció: az AI átveszi az irányítást a távközlésben is
A telekommunikációs hálózat olyan, mint egy autópálya. Ha a hálózat leterhelt, minden szolgáltatás lelassul, a „dugóban araszol”. A network slicing (hálózati szegmentálás) technológiája lehetővé teszi, hogy a különálló fizikai infrastruktúrák telepítése helyett a meglévő hálózaton belül szoftveres úton több, teljesen elkülönített sávot hozzunk létre, amelyek forgalma egymástól független. A Deloitte szakértői szerint a network slicing technológiát támogató IT rendszerek (OSS/BSS) mára olyan érettségi szintet értek el, amely lehetővé teszi, hogy az eddigi statikus konfigurációkat a valós idejű, mesterséges intelligenciával vezérelt automatizáció váltsa fel, és ezzel új üzleti lehetőségek jöjjenek létre a vállalatok számára.
A távközlési szolgáltatók számára az elmúlt években a legnagyobb kihívást nem a fizikai infrastruktúra kiépítése vagy fejlesztése, hanem annak rugalmas menedzselése jelentette. A hálózati szegmentálás lényege, hogy az eltérő felhasználói igényekre nem újabb és újabb fizikai hálózatokat építenek ki jelentős költséggel, hanem a már rendelkezésre álló infrastruktúrát használják ki sokkal okosabban. Például egyetlen fizikai infrastruktúrán több, logikailag teljesen elszeparált virtuális hálózatot hoznak létre, egyet az önvezető járműveknek, egyet az ipari IoT (Internet of Things, dolgok internete) eszközöknek, egyet pedig a nagyfelbontású video streamingnek.
Szándékalapú vezérlés és az új üzleti modell
A mesterséges intelligencia (AI) fejlődésének köszönhetően 2025 második negyedévére a fókusz a network slicing technikai megvalósíthatóságról áttevődött a technológiában rejlő üzleti lehetőségek kiaknázására és az automatizációra.
Az IT-rendszerek egyik legfontosabb újítása a szándékalapú hálózatvezérlés (intent-based networking) térnyerése. Míg korábban a mérnököknek paraméterek százait kellett manuálisan beállítaniuk egy új hálózati szegmens létrehozásához, addig ma már a rendszernek elég a „szándékot” megadni (például készíts egy alacsony késleltetésű kapcsolatot egy logisztikai park számára) és a szoftveres vezérlés ezt automatikusan lefordítja technikai nyelvre.
Ez a technológiai fejlődés alapvetően új üzleti lehetőségeket nyit meg a szolgáltatók számára.
„A piac végre eljutott oda, hogy a technológia nem öncélú, hanem egy közvetlenül monetizálható, értékalapú ajánlattá vált. 2025 végétől a szolgáltatók már nem pusztán gigabiteket vagy perceket árulnak, hanem garantált minőséget és személyre szabott megoldásokat. Az új IT-rendszerek lehetővé teszik, hogy egy ipari ügyfél igényét – legyen az extra biztonság vagy garantált sávszélesség – gombnyomásra, hosszú szerződéskötési folyamatok nélkül szolgálják ki, ami drasztikusan lerövidíti az értékesítési ciklust” – mondta Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.
AI, az önvezérelt működésbiztosítás és a rendszerszintű megoldások
Míg az üzleti oldal a sebességre összpontosít, a mérnöki oldalon a megbízhatóság került a középpontba. 2026 első negyedévében a legnagyobb technikai áttörést a prediktív hibajavítás és a teljesítmény-menedzsment automatizálása jelenti.
A hagyományos rendszerek jellemzően akkor riasztottak, ha egy adott hiba már bekövetkezett. Az új, AI-vezérelt IT-megoldások ezzel szemben folyamatosan elemzik a szegmensek teljesítményét, és még azelőtt beavatkoznak, hogy az ügyfél bármit észlelne.
Ez az úgynevezett closed-loop automation, ahol a rendszer AI támogatással, emberi beavatkozás nélkül valós időben figyeli meg a történéseket és szükség esetén képes erőforrásokat átcsoportosítani a felhőből a hálózati peremre, hogy javítsa a hibákat.
„Műszaki oldalról a legnagyobb ugrást a felhőalapú technológiák és a hálózati perem integrációja jelenti. Már nem egy központi szerverről statikusan vezéreljük a hálózati szegmenseket, hanem konténerizált alkalmazások biztosítják a rendszer működését. Ezek a hardverhez közel elhelyezkedő rendszerek másodpercek alatt képesek újra kiépíteni vagy módosítani egy dedikált hálózati környezetet, ha a valós idejű telemetriai adatok alapján a rendszer úgy ítéli meg, hogy a teljesítmény vagy a biztonság veszélybe került” – összegezte Deák Gábor, a Deloitte Specialist Lead-je.
