Ugrás a fő tartalomhoz

Az AI lehet a hazai gyártás új hajtóereje

A Deloitte friss kutatása szerint a mesterséges intelligencia már nem kísérlet, hanem versenyelőny

A Deloitte Magyar MI Körkép 2025 kutatása alapján a mesterséges intelligencia mára itthon is a termelés új hajtóerejévé vált. A felmérésben résztvevő cégek több mint 80 százaléka már használ valamilyen AI-megoldást, a gyártóvállalatok esetében ez az arány eléri a 85 százalékot. Az AI egyre inkább nem kísérlet, hanem kézzelfogható versenyelőny – az automatizált folyamatoktól a prediktív karbantartáson át a minőségellenőrzésig –, miközben a cégek döntő többsége az tervezi, hogy a következő években tovább növeli az ilyen irányú beruházásait.

A Deloitte kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) a magyar vállalatok számára immár nem jövőkép, hanem a működés természetes része. A felmérésben részt vevő 100+ hazai szervezet több leginkább a hatékonyság növelésére, de akár prediktív karbantartásra és minőségellenőrzésre is használja a technológiát. A mesterséges intelligencia használatának aránya a gyártóvállalatoknál a legmagasabb / az átlagosnál magasabb, 85 százalékuk már használja, a fennmaradó 15 százalék pedig egy éven belül kezdi meg az AI alkalmazását.

A gyártóiparban ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e mesterséges intelligenciát használni, hanem az, hogy mikor és milyen mélységben sikerül beépíteni a működésbe” – hangsúlyozta Dr. Barta Gergő, a Deloitte vezető mesterséges intelligencia-szakértője, a kutatás vezetője és hozzátette, hogy „az AI ma már nem csupán elemző, hanem döntéshozó és cselekvő szereplő: az Agentic AI korszak küszöbén állunk, ahol az intelligens rendszerek önállóan képesek reagálni, optimalizálni és fejleszteni”.

Míg az összes céget tekintve a leggyakrabban a vezetői döntéstámogatás, az értékesítés, a gyártási folyamatok, a termékfejlesztés és az ellátási lánc-menedzsment területén jelent meg az új technológia, addig a Deloitte adatai alapján az érettebb gyártócégek 46 százaléka már AI-t alkalmaz az informatikai és működési folyamatok automatizálására, míg 37 százalék prediktív karbantartást vagy gépi látás-alapú minőségellenőrzést is bevezetett. A gyártással foglalkozó szervezetek kétharmada belső kompetenciafejlesztéssel, egyharmada pedig dedikált AI-csapatokkal támogatja az átalakulást.

A kutatás arra is rámutat, hogy bár az AI-stratégiák és dedikált költségkeretek még nem általánosak, a felmérésben résztvevő vállalatok 83 százaléka (gyártócégek 70%) a következő évben növelni tervezi az AI-beruházásokat.

Aki ma nem kezdi el építeni az AI-képességeit, néhány éven belül versenyhátrányba kerül. Az AI nemcsak hatékonyságot, hanem fenntarthatóságot és piaci rugalmasságot is hoz: kevesebb selejtet, kevesebb állásidőt, jobb döntéseket és magasabb minőséget” – tette hozzá Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó iparági csoportjának vezetője.

A Deloitte szakértői szerint a következő évek kulcsa a felelős, átlátható és szabályozott AI-irányítás lesz.

Az EU AI Act megfelelés, az etikai irányelvek és a kiberbiztonsági felkészültség hiánya ma még komoly kihívást jelent, de akik időben lépnek, hosszú távon tartós versenyelőnyt szerezhetnek.

A kutatásról

A Magyar MI Körkép 2025 a Deloitte átfogó hazai felmérése, amely 100+ magyarországi szervezet AI-gyakorlatait, stratégiáit és kihívásait vizsgálta.

A tanulmány iparági bontásban mutatja be, hogyan alakítja át az AI a gazdaságot – a pénzügyi szektortól a gyártásig.

Töltse le a Deloitte teljes tanulmányát: Magyar MI Körkép 2025 | Deloitte Magyarország

Hasznosnak találja a tartalmat?

Köszönjük visszajelzését