Halasztott adó a számviteli törvényben: Mikor előnyös?
A magyar számviteli törvényben bevezetett halasztott adó lehetősége új távlatokat nyit a hazai vállalkozások számára. Ez a számviteltechnikai megoldás, amely a globális minimumadó (GloBE) bevezetésével vált nélkülözhetetlenné, nemcsak a nemzetközi adózási környezetben érintett cégeknek kínál stratégiai előnyöket az effektív adómérték (ETR) stabilizálásában, hanem minden magyar vállalkozás számára valósághűbb pénzügyi képet biztosít, növelve az átláthatóságot és a vonzerőt a befektetők számára.
A halasztott adó a számviteli törvénybe történő beiktatásának okai
A globális minimumadó bevezetése indokolttá tette, hogy a számviteli törvény szerinti könyvvezetést alkalmazó vállalkozók is élhessenek a halasztott adó által biztosított lehetőségekkel. A halasztott adó egy számviteltechnikai megoldás, amely egy adókötelezettség vagy -követelés beiktatásával kiegyenlíti az átmeneti jellegű eltéréseket, amelyek az eszközök és kötelezettségek a számviteli, és az adótörvény szerinti eltérő kezeléséből erednek. Ezen technikai jellegéből adódóan, egészen a globális minimumadó bevezetéséig a halasztott adó nem befolyásolta a tényleges adófizetést. Azonban a globális minimumadó bevezetésével ez megváltozott: a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adók fizetésére kötelezett vállalkozásoknál a halasztott adó a kiegészítőadó-fizetési kötelezettséget egyik befolyásoló tényezővé vált. Épp ezért a jogalkotó nélkülözhetetlennek látta a halasztottadó-rendelkezések kodifikációját a számviteli törvényben: így a globális minimumadó hatálya alá tartozó, a számviteli törvény előírásait alkalmazó vállalkozók egyenlő helyzetbe kerülhetnek a külföldi vállalkozókkal, illetve az IFRS-ek szerinti könyvvezetést alkalmazó magyar vállalkozókkal. Mindazonáltal, a számviteli törvény szerinti beszámolót készítő bármely vállalkozó is alkalmazhatja a halasztott adó intézményét. Minden esetben az ezirányú döntést a számviteli politikában rögzíteni szükséges.
Milyen előnyöket nyújt a halasztott adó a globális minimumadó alanyainak?
A globális minimumadó alanyainál kulcsfontosságú egy olyan tényleges adóterhelés (effektív adómérték, ETR) kimutatása, amely legjobban közelíti meg a valóságot, mivel az effektív adómérték időzítésből adódó ingadozásai többletadó-fizetést okozhatnak a belföldi kiegészítő adóban, amelyek későbbi visszatérítésére a globális minimumadó-szabályzás nem ad lehetőséget. (Megjegyezzük, hogy a tényleges adómérték alatt nem a közismert fogalmat, hanem a globális minimumadó-szabályozás értelmében vett tényleges adómértéket értjük). A többletadó-fizetés a globális minimumadó alanyainál a legjobban az alábbi leegyszerűsített példa segítségével szemléltethető:
A fenti példából látszik, hogy a tényleges adómérték a 15%-os értékhatár alá süllyedésével belföldi kiegészítőadó-kötelezettséget keletkeztet, míg a 15% fölé emelkedése, bár nem jár fizetési kötelezettséggel, semmilyen visszatérítésre sem jogosítja a vállalkozást. Amennyiben a halasztott adó alkalmazásával a tényleges adómérték kiegyenlíthető és így stabilan eléri a 15%-ot, akkor fizetési kötelezettség sem keletkezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalkozás teljesíti a globális minimumadó-szabályozás által elvárt 15%-os adószintet, és a belföldi kiegészítőadó-kötelezettség jogosan nem merül fel nála.
A halasztott adó mechanizmusa természetesen nem kínál gyógyírt a globális minimumadó-alanyok minden problémájára: egyrészt, a törvényekbe beépített korlátok miatt, másrészt, a vállalkozás egyéni körülményei miatt a tényleges adómértékre gyakorolt hatása nagyjából semleges is lehet, sőt, akár csökkentheti is azt (ezzel később foglalkozunk cikkünkben).
A globális minimumadó hatálya alá nem tartozó vállalkozások előnyei
A globális minimumadó hatálya alá nem tartozó vállalkozások úgy profitálhatnak a halasztott adó alkalmazásából, hogy a számviteli törvény szerint elkészített beszámolójuk valóságosabb képet fog nyújtani a nyereségadó-terhelésükről, amely információ egyrészt, a tulajdonosok részére a tervezés szempontjából hasznos, másrészt, kedvezően hathat a hitelezők és potenciális felvásárlók bevonzása szempontjából. Továbbá, amennyiben a vállalkozásnak külföldi anyavállalata van, úgy áttekinthetőbbé válik az adóterhelésének a jövőbeni alakulása, és csökkenhet az eltérés a magyar beszámolójuk, és az „IFRS-csomagjuk” között.
A Számviteli törvény halasztott adóval kapcsolatos előírásai
A halasztott adó keletkezésének esetei
Záró gondolatok
A halasztott adó az egyik legösszetettebb témaköre a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak; a számviteli törvény szerinti halasztottadó-rendelkezések látszólag némileg egyszerűbbek, de ez nagyban köszönhető a vonatkozó szabályozás újszerűségének. A halasztott adó alkalmazása egyértelműen előnyös a pénzügyi helyzet átláthatóbb bemutatása, valamint a magyar beszámoló, és az IFRS-csomag közti különbségek csökkentése szempontjából. Ennek az az ára, hogy a számviteli szakembereknek megfelelő tudással kell rendelkezniük az új szabályozás a törvényi rendelkezéseknek megfelelő alkalmazásához. A Deloitte Könyvvizsgálati és Számviteli Tanácsadás (Accounting and Reporting Advisory) részlegének a szakértői az ügyfelek rendelkezésére állnak a halasztottadó-kalkulációk elkészítése, illetve a vállalati szakértő által elkészített kalkuláció felülvizsgálata terén.
Ha azonban a vállalkozás célja a halasztott adó alkalmazásával elsősorban a belföldi kiegészítő adókötelezettség észszerűsítése, ebben az esetben különösen fontos az előzetes szakértői értékelés elvégzése a várható adóhatás irányára és nagyságára vonatkozóan. A Deloitte Könyvvizsgálati és Számviteli Tanácsadás (Accounting and Reporting Advisory) részleg tanácsadói naprakész és mélyreható ismeretei a témában lehetővé teszik, hogy ilyen hatástanulmányt készítsenek.
