Ez a weboldal sütiket használ, hogy felhasználóbarát és személyre szabott szolgáltatásokat tudjon nyújtani látogatói számára. A weboldal böngészésekor engedélyezheti vagy blokkolhatja a sütik használatát. A sütikkel kapcsolatos további információkat, és a böngészőben történő beállításuk leírását a Deloitte Süti Útmutatóban találja.

könyvjelző Email Oldal kinyomtatása

Mire kell figyelniük a kettős felhasználású termékekkel kereskedő cégeknek?

Budapest, 2013. január 31. – Akár több millió forintig terjedő bírsággal sújthatja a hatóság azt a gazdálkodót, aki az úgynevezett kettős felhasználású termékek külkereskedelmével kapcsolatos engedélyeztetési kötelezettségeinek nem, vagy nem a megfelelő módon tesz eleget. Ilyen, kettős felhasználású termék lehet minden olyan áru (akár szoftver is), amely polgári és katonai célra egyaránt felhasználható.

 

 

Dr. Falcsik István, a Deloitte Zrt. Vám, jövedéki és termékdíjjal kapcsolatos szolgáltatások üzletágának vezető szakértője:

Az elmúlt évtizedekben a globalizációs trendeknek megfelelően előtérbe került a határokon átnyúló árumozgások ellenőrzésének kérdésköre. Ezen belül is kiemelt figyelem irányul a kettős felhasználású termékek kereskedelmi forgalomban történő szállítására. Ezt a forgalmat nemzetközi egyezmények, a közösségi és hazai jogi normák szabályozzák, ám a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a kereskedő társaságok egy része mégsem szentel kellő figyelmet a kettős felhasználású termékekhez köthető szabályoknak. Ezt leggyakrabban a tájékozatlanság, a termékek kereskedelmi forgalmához köthető szabályozás ismeretének a hiánya okozza, annak ellenére, hogy az engedélyező és felügyelő hatóságok kellő mértékű tájékoztatást nyújtanak ezen a téren. Kevesen tudják azt is, hogy a kettős felhasználású termékek körébe akár szoftverek, vagy teljesen általánosnak tartott termékek is tartozhatnak, mint például egyes számítógép-hardverek, optikai és elektronikai eszközök, gépek, berendezések, gyógyászatban használt termékek.

 

Magyarország különböző államközi egyezmények részeseként igyekszik a nemzetközi közösség normáival összhangban szabályozni a termékek országhatáron átnyúló kereskedelmét. E termékeknek mind a kivitelük, tranzitjuk, transzferjük, mind a behozataluk engedélyköteles. Az uniós szabályozás értelmében többféle engedély adható ki, amelyek kiadásáért a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság Export-ellenőrzési Osztálya (MKEH) felelős. A jelenleg hatályos magyar szabályozás értelmében akár súlyos bírsággal is sújtható az a gazdálkodó, aki a kettős felhasználású termékeivel kapcsolatos engedélyeztetési kötelezettségeinek nem a jogszabályban leírtaknak megfelelő módon tesz eleget.

 

                               

 

Az Európai Unió szabályozása, a közösségi vámunióra tekintettel kitér a kettős felhasználású termékek forgalmazására.  A rendelet tételesen felsorolja, mely termékek tekintendők mindenképpen kettős felhasználásúnak, ezek forgalmazása tehát minden esetben engedélyhez kötött. Olyan ügyletek esetében, amelyek valamely embargó által sújtott országba irányulnak, a vonatkozó szabályok lehetővé teszik, hogy az egyes tagállamok a mellékletben felsoroltakon felül más termékeket is bevonjanak az ellenőrzés alá, amennyiben azok érzékeny végfelhasználása feltételezhető. Ez az ún. „Catch All” klauzula néven elterjedt kitétel.

 

Dr. Falcsik István hozzátette: Fontos részlet, hogy bár a tanácsi rendelet melléklete taxatív felsorolást tartalmaz a kettős felhasználású termékeket illetően, az említett klauzula alapján a kereskedelmi ügyletek minősítése nem egyszerű, és nem egyértelmű feladat a gazdálkodók számára. A „Catch All” szabályozás értelmében a kereskedelmi ügyletek nagyon széles skálája a kettős felhasználású termékeket érintő szabályozás körébe eshet. Ennek megfelelően minden egyes ügylet, termék megítélése egyedi alapon kell, hogy történjen.

 

A kettős felhasználású termékek határokon átnyúló kereskedelmi forgalmának szabályozása összetett, és mind uniós, mind tagállami szinten a vonatkozó szabályok be nem tartása jelentős szankciókat (például jelentős pénzbírságot) von maga után. Ezen felül a kettős felhasználású termékekkel való visszaélés során a jelenleg hatályos Btk. szerint megvalósulhat bűncselekmény is.

 

Non-proliferációs rezsimek, melyeknek Magyarország is részese

 

  • az Ausztrália Csoport (lásd még 2054/2003. (III.27.) Korm. határozat
  • a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer
  • a Nukleáris Szállítók Csoportja
  • a Wassenaari Megállapodás
  • a Zangger Bizottság
  • a Bakteriológiai (Biológiai) és Toxin-fegyver Egyezmény (lásd még 1975. évi 11. törvényerejű rendelet), valamint
  • a Vegyifegyver Tilalmi Egyezmény (lásd még 1997. évi CIV. törvény)

 

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői:

 

Dr. Falcsik István, Vezető szakértő

Dr. Falcsik István, a Vám, jövedéki és termékdíjjal kapcsolatos szolgáltatások vezető szakértője. Szakterületét a Vám-és Pénzügyőrség ellenőrzési körébe tartozó vám- és jövedéki igazgatási ügyek képzik. Ügyfélkörében a vám-és jövedéki területen export és import tevékenységet végző gazdálkodók, termékelőállítók, valamint szállítmányozók és vámügynökségek találhatóak. Dr. Falcsik István több olyan jelentős ügyben látott el képviseletet, melyben a vám és jövedéki területet érintő, precedens értékű ítéletek születtek.

 


A Deloitte Zrt. 2011-ben az International Tax Review nemzetközi adózási szaklap döntésének értelmében az év adótanácsadó cége Magyarországon, 2012-ben pedig az év transzferár-tanácsadó cége Közép-Európában.

Utolsó frissítés: 

Kapcsolat

Név:
Tihanyi Kinga
Cégnév:
Deloitte Magyarország
Beosztás:
Marketing, kommunikáció és üzletfejlesztési menedzser
Telefon:
+36 1 428 6634
Email
ktihanyi@deloitteCE.com

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolat: