Ez a weboldal sütiket használ, hogy felhasználóbarát és személyre szabott szolgáltatásokat tudjon nyújtani látogatói számára. A weboldal böngészésekor engedélyezheti vagy blokkolhatja a sütik használatát. A sütikkel kapcsolatos további információkat, és a böngészőben történő beállításuk leírását a Deloitte Süti Útmutatóban találja.

könyvjelző Email Oldal kinyomtatása

A világ meghatározó pénzintézetei nem bíznak az eltérő számviteli standardok közeledésében

Budapest, 2013. február 21.A Deloitte globális felmérése szerint a világ legnagyobb pénzintézetei belátható időn belül nem sok esélyt látnak a két meghatározó nemzetközi számviteli standard, az IASB és amerikai párja, az FASB standardjai közötti közeledés megvalósulására. A válaszadó bankok szerint a két testület alapvető kérdésekben sem ért egyet, és bár a múltban jó néhány esetben kompromisszumok útján végül megtalálták a közös nevezőt, most a megkérdezettek többsége nem számít gyors megegyezésre.

 

Molnár Gábor, a Deloitte Magyarország Pénzintézeti szektorra szakosodott csapatának számviteli tanácsadási igazgatója elmondta: Legújabb felmérésében a Deloitte arra kereste a választ, hogy a jelenlegi helyzetben miként vélekednek a bankok a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (International Accounting Standards Board - IASB) által közelmúltban bevezetett új standardokról, illetve a tervezett változtatásokról. Ennek kiderítésére a Deloitte világméretű felmérést végzett 70 bank - köztük 19 rendszerszintű jelentőséggel bíró globális pénzintézet részvételével. A felmérésben szereplő kérdések egy részének célja az volt, hogy kiderítse, mennyire érzik összehangoltnak a megkérdezett bankok az IASB és az Egyesült Államok Pénzügyi Számviteli Standard Testülete (FASB) által összeállított javaslatokat, a további kérdések pedig arra vonatkoztak, hogy a pénzintézetek mennyire tartják elképzelhetőnek a két szervezet javaslatai közötti közeledést, konvergenciát.

 

A Deloitte a felmérésben arról is kikérte a bankok véleményét, hogy milyen változtatásokat szeretnének látni az IASB által kibocsátott új számviteli standardban az értékvesztés, a besorolás és értékelés, valamint a fedezeti ügyletek elszámolása területén, továbbá arról, hogy szerintük az új standardok milyen változást fognak hozni a valós értéken történő értékelés vonatkozásában.

 

Molnár Gábor hozzátette: Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a felmérésben részt vevő bankok többsége szerint egyre inkább csökken az IASB és az FASB standardjai közötti konvergencia megvalósulásának esélye, annak ellenére, hogy a korábbi felmérések szerint a bankok jelentős része támogatta a konvergencia folyamatát. Manapság mégis úgy tűnik, hogy a két standardalkotó bizottság eltérő véleményen van azt illetően, hogy milyen várható veszteségen alapuló értékvesztési modellt kellene alkalmazni.

 

Ön szerint megvalósulhat az IASB és az FASB pénzügyi instrumentumokra vonatkozó standardjai közötti konvergencia?

                                                                  Forrás: Deloitte Zrt.

 

Annak ellenére, hogy a válaszadók közül sokan támogatják a tervezett változtatásokat, amelyek a pénzintézetek szerint az értékvesztésre képzett céltartalék mértékének növekedését eredményeznék, a bankok átmenetileg félbehagyták az új szabályozásnak megfelelő rendszerek kialakítását. Ennek oka, hogy a pénzügyi instrumentumok elszámolásával kapcsolatos változások bevezetése egyelőre késik. Megállapítható a felmérés alapján az is, hogy egyre nagyobb bizonytalanság övezi a pénzügyi instrumentumok elszámolását érintő változtatásokat, hiszen a korábbi felmérések eredményeihez képest több bank vélekedik úgy, hogy az új előírások bevezetésével nem fog nőni a bankok összehasonlíthatósága.

 

Mindezzel párhuzamosan továbbra is vita tárgyát képezi a bankok likviditási portfolióinak számviteli kezelése a besorolással és értékeléssel kapcsolatos tervezett változtatások ismeretében. Hasonlóan az értékvesztés esetéhez, ezek a tervezett változások is rávilágítanak arra, hogy az IASB mekkora nyomás alatt tevékenykedik, nem utolsósorban azért, mert a számviteli adatokat gyakran a szabályozó hatóságok is felhasználják. Egyre nagyobb a válaszadók között az egyetértés abban a tekintetben is, hogy a három jelenlegi kulcskérdéssel, az értékvesztéssel, a kötelezettségek értékelésénél a saját hitelkockázat kezelésével, valamint a bankok likviditási értékpapír-portfoliók számviteli kezelésével kapcsolatos változásoknak a tőkére és az árképzésre gyakorolt hatása jelentős lesz.

 

Az érintett pénzintézetek többsége reméli, hogy változások következhetnek be a makro fedezeti ügyletek elszámolására vonatkozó szabályokban, egyharmaduk azonban nem ezen az állásponton van. Ennek a csoportnak is az egyharmada azt szeretné, ha az EU átmeneti rendelkezései (carve-out) érvényben maradnának. Az egyetértés hiánya azt valószínűsíti, hogy az IASB a jövőben is ellenállásba fog ütközni, ha a makro fedezeti ügyletekkel kapcsolatos további változtatások bevezetésére kerül majd sor.

 

A konvergencia iránti igény egyébként tovább erősödhet, ha a Bázel III szabályok értelmében eltérő számviteli standardok alkalmazása esetén a szavatolótőke előírt mértéke is változna. Továbbra is bizonytalan azonban, hogy a két testületnek - többek között a G20-országok ráhatására - sikerül-e kompromisszumos megoldást találnia tette hozzá a Deloitte szakértője.


A Deloitte idei felmérésének eredményei arról tanúskodnak, hogy a likviditási portfoliók számviteli kezelésében is változások várhatók. A bankok többsége szerint az ilyen jellegű portfoliókra az IASB által legújabban javasolt "az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken" történő értékelés lesz érvényes. A kötelezettségek értékelésénél a saját hitelkockázat kezelése, az értékvesztés és a likviditási portfoliók számviteli kezelésének tervezett változásai, valamint a felsorolt területeket érintő szabályozói gyakorlat átalakulása következtében a bankok a tőkekövetelményük emelkedésével számolnak. Ennek gyakorlati jelentősége, hogy ez kihathat a hitelek árazási rendszerére.


Bemutatkoznak a Deloitte szakértői:


Molnár Gábor, Igazgató

 

Molnár Gábor a Deloitte Magyarország Pénzintézeti szektorra szakosodott csapatának számviteli tanácsadási igazgatója. Szakterületéhez tartozik a pénzügyi szektorral, illetve a treasury működéssel kapcsolatos tanácsadás. devizaárfolyam kockázat csökkentéssel kapcsolatos tanácsadás, a származékos és fedezeti ügyletek elszámolásához és értékeléséhez kapcsolódó számviteli tanácsadás. Nagy tapasztalattal rendelkezik a cégvásárlások számviteli vonatkozásainak elemzésében és az üzleti döntések számviteli modellezésében is.

 

 

A Deloitte Zrt. 2011-ben az International Tax Review nemzetközi adózási szaklap döntésének értelmében az év adótanácsadó cége Magyarországon, 2012-ben pedig az év transzferár-tanácsadó cége Közép-Európában.

Utolsó frissítés: 

Kapcsolat

Név:
Tihanyi Kinga
Cégnév:
Deloitte Magyarország
Beosztás:
Marketing, kommunikáció és üzletfejlesztési menedzser
Telefon:
+36 1 428 6634
Email
ktihanyi@deloitteCE.com
Kapcsolat: