Ez a weboldal sütiket használ, hogy felhasználóbarát és személyre szabott szolgáltatásokat tudjon nyújtani látogatói számára. A weboldal böngészésekor engedélyezheti vagy blokkolhatja a sütik használatát. A sütikkel kapcsolatos további információkat, és a böngészőben történő beállításuk leírását a Deloitte Süti Útmutatóban találja.

könyvjelző Email Oldal kinyomtatása

Egyre több hazai vállalat tervezi K+F ráfordításainak bővítését

Budapest, 2013. június 20. – Harmadik alkalommal készítette el a Deloitte közép- és nagyvállalatok körében végzett regionális felmérésen alapuló Vállalati K+F jelentését. A felmérésből kiderül, hogy a szabályozói környezet kiszámíthatósága még mindig jelentősen befolyásolja a hazai cégek K+F kiadásainak alakulását, de a korábbi évekkel ellentétben már nem a legfontosabb befolyásoló tényező. A K+F-et érintő változások csökkentésével és a pályázatok folyamatos és rendszeres kiírásával jelentős eredményt lehetne elérni a vállalati K+F ráfordítások növelésében a jelentés szerint. A versenytársak K+F tevékenysége egyre ösztönzőbb hatású a vállalatok számára, és az elmúlt évekhez képest ezen tényező jelentősége növekedett a legdinamikusabban.

 

Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: A jelentés elkészítéséhez a Deloitte minden eddiginél több, összesen 233 vállalat képviselőit kérdezte meg a régió öt országában (Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Horvátországban). Összességében elmondható, hogy pozitív tendenciát érzékelnek a vállalatok a K+F terén, hiszen 78 százalékuk számít arra, hogy ez irányú kiadásai a tavalyi szinthez képest változatlanok maradnak az elkövetkezendő 1-2 évben, vagy akár még emelkedni is fognak. A vizsgált országok közös jellemzője, hogy leginkább az befolyásolja a vállalati K+F kiadásokat, hogy hányféle kedvezmény vehető igénybe, illetve mekkora összegű támogatás áll rendelkezésre.

 

Optimistábbak a magyar cégek


Az 52 magyarországi válaszadó vállalat között egyre növekszik azoknak a cégeknek az aránya, amelyek az elkövetkezendő években növelni tervezik K+F kiadásaikat, középtávon pedig még ennél is többen tervezik ugyanezt. A válaszadók 43 százaléka szerint cégük K+F kiadásai növekedni fognak 2012-höz képest az elkövetkező években. Ugyanez az arány hosszabb távon, 3-5 éves időszakra vizsgálva 59 százalékra növekszik a felmérés szerint. A pozitív változásokban nagy szerepe lehet az újabb és nagyobb összegű K+F pályázati kiírásoknak, amelyekre a következő években is számítanak a vállalkozások.


Forrás: Deloitte Zrt.

 

A magyar vállalatok szerint a többféle támogatási lehetőség biztosítása, a támogatások mértékének növekedése és a szabályozói környezet kiszámíthatósága az a három legfontosabb külső tényező, amely a leginkább befolyásolhatja a cégek K+F kiadásait az elkövetkező év során. A kiszámíthatóság annak ellenére továbbra is jelentős tényező, hogy a kritikus fontosságú, a K+F ráfordítások akadályaként említett okokon belül kevésbé hangsúlyos, mint a korábbi évek felméréseiben. Az is jól látszik, hogy nagy igény van a különböző pályázatokra és támogatásokra. Ezen lehetőségek folyamatos biztosítása és a K+F-et érintő változások mértékének csökkentése jelentősen hozzájárulhat a bizonytalanság és a korlátozó tényezők csökkentéséhez, és ezzel a K+F ráfordítások folyamatos növekedéséhez.

 


Forrás: Deloitte Zrt.

 

Márkus Csaba elmondta: Az elmúlt három évet vizsgálva elmondható, hogy 2011-hez képest a külső ösztönzők közül mára leginkább a versenytársak kutatás-fejlesztési tevékenységének, illetve a bővülő támogatási lehetőségek iránti igénynek a jelentősége nőtt meg a vállalkozások szemében a K+F ráfordítások tervezésénél. Ugyanakkor az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való együttműködés egyre kevésbé határozza meg a hazai cégek K+F kiadásainak alakulását.

 

Sokan nem ismerik a lehetőségeiket

 

Azon vállalatoknak, amelyek foglalkoznak K+F tevékenységgel és a jövőben növelni szeretnék K+F kiadásaikat, még mindig csupán az egyharmada veszi igénybe a pályázati támogatásokat. Ennek legfőbb oka, hogy a cégek nehezen tudják nyomon követni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. Ezen vállalkozások pályázati hajlandóságára is kedvezően hatna, ha a hasonló jellegű kiírások hosszabb ideig lennének nyitva, azaz egy kiszámíthatóbb támogatási naptár alakulna ki, ezzel is csökkentve az adminisztrációs terheket és költségeket. A felmérésben résztvevők szerint fontos lenne, hogy a következő programozási időszakhoz (2014-2020) kapcsolódóan lehetőség szerint minél előbb jelenjenek meg a pályázati felhívások, és ezen kiírások hosszú időn át (akár egész évben) legyenek nyitva.

 

Azon cégek aránya is magasnak mondható, amelyek nem tudják, hogy milyen módszerekkel kezelhetők a tevékenységek K+F minősítésével kapcsolatos kockázatok (27 százalék). Ez arra enged következtetni, hogy a cégek jelentős része nem, vagy nem megfelelően ismeri például a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által végzett, 2012. február 1-e óta működő K+F minősítési eljárás nyújtotta lehetőségeket. Az SZTNH tevékenységét jól ismerő hazai cégek szerint a jövőben célszerű lenne, ha a különböző ágazatok K+F tevékenységeire vonatkozó példákról, esetleg a meghozott döntésekről (az üzleti és bizalmas információkat megfelelően kezelve) nyilvánosan hozzáférhető adatbázis jönne létre a jövőbeni minősítési kérelmek elkészítésének és elbírálásának megkönnyítése érdekében.

 

Szintén célszerűnek tartanák a megkérdezett cégek, hogy a K+F pályázatokat a jövőben olyan benyújtási határidővel és forráskerettel írják ki, hogy reálisan legyen lehetőség a minősítésre a K+F pályázati kiírásokra benyújtani kívánt projektek esetében – tette hozzá Márkus Csaba.

 

A Vállalati K+F Jelentéshez kapcsolódó további információk a Deloitte weboldalán érhetők el.

 

Bemutatkoznak a Deloitte szakértői:


Dr. Márkus Csaba, Igazgató

A Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója
 

Dr. Márkus Csaba a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója. Szakterületéhez tartoznak az Európai Unió szabályozási és szabályozáspolitikai kérdései, egyes uniós intézmények előtti eljárások illetve az uniós jog magyarországi és más tagállambéli implementációja, valamint ennek üzleti alkalmazása.

A szakértő komoly szakmai tapasztalatra tekint vissza a külföldi cégek jelentős magyarországi beruházásaihoz kapcsolódó tanácsadás területén, átfogó és naprakész ismeretekkel rendelkezik az uniós pályázati források felhasználásának módját és hatékonyságát illetően, mindenekelőtt a nagy- és középvállalatokra vonatkozóan, és számos kutatás-fejlesztési adókedvezmény igénybe vételével kapcsolatos komplex tanácsadási projektben vett részt.

Márkus Csaba szakterületéhez tartozó főbb témakörök:

  • Magyarországi befektetési környezet és versenyképesség
  • A jelentős külföldi beruházásokhoz kapcsolódó egyedi támogatások rendszere
  • Uniós pénzek hatékony felhasználása, uniós (társ)finanszírozású pályázatok csapdahelyzetei (nagy- és középvállalatok számára)
  • Uniós jogi, szabályozási és szabályozáspolitikai kérdések (pl. állami támogatások, közszolgáltatások szabályozása és finanszírozása, belső piaci szabályozás stb.)
  • Az EU-jog magyarországi implementációja és alkalmazása, hazai vállalatok tapasztalatai
  • Fejlesztési adókedvezmények alkalmazása, notifikációs anyagok összeállításában történő közreműködés

 


A Deloitte 2013-ban az International Tax Review nemzetközi adózási szaklap döntésének értelmében az év adótanácsadó és transzferár-tanácsadó cége Európában, és az év adótanácsadó cége Közép-Európában.

Utolsó frissítés: 

Kapcsolat

Név:
Tihanyi Kinga
Cégnév:
Deloitte Magyarország
Beosztás:
Marketing, kommunikáció és üzletfejlesztési menedzser
Telefon:
+36 1 428 6634
Email
ktihanyi@deloitteCE.com

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolat: