Újabb változások az EPR bírságokban – milyen szankciók állnak a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére?
Júliusban hatályba lépett a hulladákgazdálkodási bírságokat szabályozó 156/2025. (VI. 23.) kormányrendelet, mely többek között a kiterjesztett gyártói felelősségi (’EPR’) rendszer előírásainak megsértése esetére is meghatároz szankciókat.
Az EPR-rel kapcsolatos jogsértések vonatkozásában a jogszabály 4. számú melléklete tartalmaz speciális bírságmértékeket, ezeken felül azonban a jogszabály törzsszövege is megállapít releváns rendelkezéseket. A szabályozás átvette a korábban alkalmazott bírságtételeket, ugyanakkor új bírságfajták is meghatározásra kerültek.
Az új kormányrendeletben a korábbi EPR bírságrendszer keretei között is alkalmazott, mennyiségi adatokat alapulvevő bírságmértékek például továbbra is fenntartásra kerültek. Ilyen szankció többek között, hogy ha a gyártó az általa forgalomba hozott körforgásos termék mennyiségéről nem szolgáltat adatot, és ezáltal a díjfizetési kötelezettségét nem teljesít, úgy a bírság mértéke a valós mennyiségi adat és az adott termékáramra megállapított egységnyi díjtétel felének szorzata alapján kerül meghatározásra.
A kormányrendelet fenntartja továbbá, hogy ha a gyártó az adatszolgáltatás elmulasztását, vagy valótlan adatszolgáltatást több körforgásos termékre nézve valósítja meg, a körforgásos termékenként meghatározott bírságösszegek összeadódnak. Amennyiben pedig ezeket a jogsértéseket akképp követik el, hogy a nyilvántartásokból a körforgásos termék anyagárama tételesen nem állapítható meg, úgy a hulladékgazdálkodási hatóság a bírságot a termékáramon belül meghatározott legmagasabb díjtétel alapulvételével állapítja meg.
A melléklet meghatároz a fentieken túl azonban új, tételes bírságmértékeket is. Így például 100.000 forint bírsággal sújtható az átvállaló, ha az átvállalási szerződés megküldésére és az adatok nyilvántartásba vételének kérelmezésére vonatkozó kötelezettségét nem határidőben teljesíti.
A jogszabály megállapít továbbá egy abszolút maximum mértéket is, melyet a kiszabott hulladékgazdálkodási – így az EPR-rel összefüggésben megállapított – bírság nem haladhat meg. Ezek alapján a hulladékgazdálkodási bírság mértékének felső határa
- természetes személy esetén ötvenmillió forint,
- jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén ötszázmillió forint.
Újdonság az is, hogy az EPR rendszerével összefüggő jogsértések esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírságot kiszabó határozatának véglegessé válásától számított három éven belüli ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén a hulladékgazdálkodási bírság mértékének megállapítása során
- a második alkalommal elkövetett jogsértés esetén kétszeres,
- a harmadik, és minden további alkalommal elkövetett jogsértés esetén háromszoros
szorzót alkalmaz.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a hulladékgazdálkodási bírság összege egyik fenti esetben sem haladhatja meg a korábban említett, maximális bírságmértékeket.
Bár a kormányrendelet kifejezetten leszögezi, hogy rendelkezései csak a hatálybalépését követően elkövetett jogsértésekre alkalmazandók, érdemesnek tartjuk jelezni, hogy az eddig hatályos EPR szankciókat a korábbi időszakok során elkövetett jogsértések esetén továbbra is alkalmazhatónak látjuk egy esetleges ellenőrzés során.
A fentiek alapján tehát elmondható, hogy újabb szigorítások kerültek bevetésre az EPR szankciórendszer vonatkozásában, tételes bírságmértékek, valamint ismételt jogsértésekre vonatkozó büntető szankciók bevezetésével. Továbbá az alkalmazható bírásgok felső határa is egy igen jelentős, 500 millió forintos maximális összegben került meghatározásra. Mindezek fényében kiemelten fontos lehet a Társaságok EPR adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettségét ellenőrizni, felülvizsgálni annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb adatok kerüljenek jelentésre, ezzel csökkentve a bírságkockázatot.
Amennyiben kérdésük merülne fel a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer vonatkozásában, keressék szakértő kollegáinkat bizalommal.
