Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az Országgyűlés elé benyújtották az adócsomagot tartalmazó törvényjavaslatot, amelyre a továbbiakban „Törvényjavaslatként” vagy „Javaslatként” hivatkozunk. A Javaslat kiemelt jelentőségét az adja, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, RRF) forrásainak lehívásához kapcsolódó magyar, adózással kapcsolatos vállalások teljesítését szolgálja. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb adóváltozás-javaslatokat.
Jelentős tervezett változások
A Javaslat 2026. augusztus 31-jétől az alábbiak szerint alakítaná át a bizalmi vagyonkezeléshez és magánalapítványokhoz kapcsolódó szabályokat.
A már meglévő, illetve a hatálybalépés időpontjáig létrehozott konstrukciókban átmeneti szabályok érvényesülnek, amelyek – bizonyos pontosításokkal – a jelenlegi szabályozást változatlanul irányadónak tekintik.
A tervezet szerinti új szabályok hatálya alatt létrehozott konstrukciókban megszűnne a felértékeléshez kapcsolódó adóelőny, vagyis az eszközérték-növekmény öt év elteltével már nem válhatna adómentessé. A vagyonkiadások adózására is új szabályok vonatkoznának: az adókezelés attól függene, hogy az induló tőkét eredeti vagy más formában adják ki. És habár a hozamok továbbra is osztalékként adóznának, a kifizetések adójogi minősítését azonban új sorrendiségi szabályok határoznák meg.
Kötelező ellenőrzés
A Javaslat az adóhatóság számára kötelező ellenőrzési tervet és szempontrendszert ír elő, amelyek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a rendeltetésellenes joggyakorlással létrehozott konstrukciók kiszűrésére. A NAV a javaslat szerint köteles lesz ellenőrizni a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokat és magánalapítványokat. 2028. január 1-jétől pedig az adóhatóság valamennyi bizalmi vagyonkezelést és magánalapítványt köteles vizsgálni az elévülési időn belül.
A tervezett módosításokról részletesen hírlevelünkben olvashatnak.
Kekvák támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény
Javaslat szerint, 2027. augusztus 1-jével megszűnnének a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva), illetve az általuk fenntartott intézmények támogatásához kapcsolódó különböző adóalap-kedvezmények. A kekva fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatására tekintettel utoljára a 2027. évi adóalapban lenne figyelembe vehető a 300%-os adóalap-kedvezmény. A módosítással egyidejűleg a kekváknak adott támogatásra tekintettel elszámolt ráfordítás is kikerülne a jogszabály által kifejezetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek és ráfordítások közül.
A társasági adóval azonos módon az energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó) megállapításánál is megszűnne a kekváknak adott támogatás ráfordításának az adóalapban történő elismerése, vagyis a jövőben nem vonatkozna rá kivétel a támogatásokhoz kapcsolódó adóalap-növelés alól.
A műemlékvédelemhez kapcsolódó adóalap-kedvezmények
A Javaslat alapján, a műemlék ingatlanok megőrzésére tekintettel igényelhető adóalap-kedvezményt utoljára a 2026-os adóévben lehetne igénybe venni, ami egyaránt vonatkozna a beruházásra és felújításra, valamint a karbantartásra kapott kedvezményekre. A korábban megszerzett, de fel nem használt, illetve a kapcsolt vállalkozásoktól átvett adóalap-kedvezmények sem lennének tovább vihetők a 2026-ot követő adóévekre.
Növekedési adóhitel megszüntetése
Továbbá a Javaslat értelmében megszűnnének a növekedési adóhitelhez kapcsolódó kedvezmények 2027. január 1-jével. A 2027 előtt keletkezett és még le nem zárult növekedési adóhitel elszámolása a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint lenne teljesítendő, azaz az érintett adóösszeg 2026 után is az általánostól eltérő ütemezéssel lenne fizetendő. Azonban a beruházási kedvezményt a 2026-ot követően esedékes adórészletre már nem lehetne igénybe venni.
A Javaslat törvényi szintre emelné azt a jelenleg kormányrendeletben szabályozott rendelkezést, amely a leválásban részt vevő jogutódra vonatkozó helyi iparűzési adóelőleg-fizetési szabályokat egyszerűsíti. Az egyszerűsítés alapján a jogelőd is nyilatkozhat a jogutód adókötelezettségéről és átvezettetheti a rendelkezésére álló adófizetési többletet a jogutód adószámlájára, ami a jogutód által teljesített befizetésnek minősül. A módosítás 2026.május 14-től lenne hatályos összhangban a kormányrendelet hatályával.
Az önkormányzatok 2027. január 1-jétől nem vethetnének ki települési adót.
Megszűnne továbbá az ebrendészeti hozzájárulás és a bevándorlási különadó is 2026. augusztus 26-ától.
A Javaslat értelmében a befogadott számlákról történő adatszolgáltatás 2026. július 1-jét követően is változatlan marad, azaz, ahogy azt a Pénzügyminisztérium közleményében már korábban is jelezte, egyelőre mégsem változnak az M-lapos szabályok, tehát nem szükséges a tételes adatszolgáltatás a ténylegesen levonásba helyezett Áfa összegéről.
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt a Javaslat egy új, 11/B. §-sal egészítené ki, amely rögzíti, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásához kapcsolódó, 2026. évi módosító törvénnyel hatályon kívül helyezett 5. alcímet a 2026-ban kezdődő adóévre már nem kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kiskereskedelmi adóról szóló törvény 5. §-ában foglalt adóalap-összeszámítási szabály a 2026-os adóévtől kivezetésre kerül. Fontos azonban kiemelni, hogy ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a kiskereskedők számára korlátlanul nyitva áll a lehetőség a különböző átstrukturálások megvalósítására, továbbra is fokozottan figyelemmel kell lenni ugyanis az általános adóelkerülési szabályokra.
A törvényjavaslat visszamenőleges hatállyal megszünteti a szén-dioxid-kvótaadót, és rendezi a korábban megfizetett adó, valamint kamatai visszatérítésének szabályait; a visszatérítést az adózó a módosítás hatályba lépését követő 90 napon belül kérelmezheti.
Illetve egyes légszennyező anyagok kibocsátásához kapcsolódó levegőterhelési díjak mértéke duplájára emelkedne 2026. október 1-jétől.
A Javaslat a vámeljárások digitalizációját és egyszerűsítését szolgáló intézkedéseket vezet be.
Ezen felül a jogszabálymódosítás megszünteti azt a feltételt, hogy a vámhatóság a 150 euró alatti, korábban vámmentesen behozható küldemények esetén mellőzhesse az áfa összegéről szóló határozat meghozatalát.
Továbbá megszűnik a 10 euró alatti vám- és áfatartozásokra alkalmazható fizetési könnyítés is.
A módosítással megszűnik a NAV elnökének államtitkári jogállása. A kinevezési és felmentési jogkör miniszteri szintre kerül.